Hogyan képezhetjük a dolgozókat egy életen át?

A szakképzési hozzájárulást minden foglalkoztatott után kötelező járulékként befizetik a munkáltatók a Szakképzési Alapba, a járulék egy részének erejéig (a minimálisan kötelező 33-60 százaléknyi befizetésen túl) a munkáltató a munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat, vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt támogathatja - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A gazdaság szereplői ágazatonként is igen eltérő szerkezetűek és méretűek lehetnek, ezért a szakképzési hozzájárulás és a dolgozók továbbképzése, a munkahelyhez kötődő felnőtt és szakoktatás sem mutat egységes képet. A legjelentősebb eltérések tehát ágazatonként és méretkategóriánként mutatkoznak, egyrészt a részvétel arányában (képzéselérés), a képzési hajlandóság terén és a továbbképzés módjában, megvalósításában is.

Cégmérettől is függ a képzési hajlandóság

A vállalkozások méretete döntően befolyásolja a képzési hajlandóságot: a nagyvállalatok (250 fő felett) majdnem mindegyike, az 50-249 alkalmazottat foglalkoztatók mintegy 80 százaléka, a kisebb méretű gazdasági szervezetek (10 és 49 fő között) több mint 40 százaléka támogatott valamilyen képzést. A képzéselérés (oktatásban részesülő dolgozók százaléka az összes - a vállalat által - foglalkoztatottakhoz képest) arányszáma a nagyvállalatok esetében 25 százalék, a közepes méretű szervezetek dolgozóinak 11 százaléka, a kisvállalkozásoknál munkaviszonyban állók 7 százaléka vehetett rész valamilyen továbbképzésen. A képzéselérés legmagasabb, 25 százalékos aránya ezzel együtt jelentősen elmarad a 40 százalékos EU-átlagtól.

A képzési hajlandóság ágazatonként is igen eltérő mértéket mutat: a legnagyobb arányban a pénzügyi szolgáltatók (a 7 százalékpontos csökkenés ellenére is), a posta és a távközlési és energetikai vállalatok biztosítanak képzési részvételt dolgozóiknak. A közlekedési, víz-, gáz- és villamos energia ellátással foglalkozó szervezetek kiemelkedően magas arányban 70-95 százalékban nyújtanak valamilyen képzést alkalmazottaiknak (képzéselérés). A szakképzési hozzájárulás lehetőségeivel legkevésbé élő ágazatok közé a textil, ruha és bőrfeldolgozó-ipar (27 százalék), a vendéglátás (32 százalék) és a fa- és egyéb feldolgozóipar (32 százalék) tartoztak.

A kkv-k külső szakértőkre bízzák a képzést

A képzés nyújtásának módja kisvállalkozásoknál - méretükből fakadóan - hagyományos (tanfolyam jellegű oktatás) esetén külső szereplő bevonásával történt az esetek jelentős részében. Az egyéb formák (szemináriumokon, konferenciákon való részvétel lehetőségét magas arányban (80 százalék) támogatták. A nagyobb vállalatok esetében (250 fő felett) ez az arány 90 százalék felett van, és ennél a méretkategóriánál már megvalósítható a munkahelyi rotáció, mint továbbképzési lehetőség is: a szervezetek 7 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. A nagyvállalatok esetében jelentős a külső szereplő bevonásával megvalósuló képzések aránya is, azonban bevált gyakorlatnak tekinthető a külső, hagyományos és egyéb képzést is megvalósító intézmények, intézményhálózat, szakoktatás támogatása, amelyre a szakképzési hozzájárulás rendszere szintén lehetőséget biztosít.

A munkahelyhez kötődő felnőtt- és a szakképzés rendszerét is magas arányban támogató energetikai, távközlési, közlekedési ágazatok nagyméretű szervezeteit kívánja, a döntéshozatal képviselőivel együtt panelbeszélgetés keretében megkérdezni az alapítvány.