Hová lett a januárban szokásos rengeteg álláskereső?
Úgy tűnik, megtette a hatását a közfoglalkoztatás bővítése, ugyanis idén januárban, a munkaerő-piaci kereslet szempontjából leggyengébb hónapban, csak kissé emelkedett az álláskeresők száma, a korábbi évek januárjaihoz képest pedig 210 ezer fővel van kevesebb álláskereső, írja a Portfolio.
Idén nyáron már átlagosan 150 ezren voltak közfoglalkoztatottak, nagyjából 50 ezer fővel többen, mint ugyanebben az időszakban egy évvel korábban. A közfoglalkoztatás aránya egyre nagyobb a teljes foglalkoztatáson belül. A hatás pedig jól látható volt a statisztikán, hiszen már 2013 tavaszától intenzív csökkenés indult az álláskeresőknél. A következő nagy hullámot a téli közfoglalkoztatás hozta el, és egyben teljesen megváltoztatta az évek óta jellemző szezonalitást.
Év vége felé jellemzően leáll sok szezonális jellegű munka, főleg a mezőgazdaság érintett, de más ágazatokban is megfigyelhető, ráadásul egy ideig előszeretettel kötötték a határozott időre szóló munkaszerződéseket december 31-ig. Emellett a közfoglalkoztatás is rendszerint leállt december végén, és az új év első hónapjaiban épült fel újra.
Alapvetően ez adta azt a fajta ciklikusságot, ami januárra megugró álláskeresői létszámot eredményezett. Bár év közben inkább félmillióhoz állt közel az álláskeresők száma, 2011-2013. években januárban jellemzően 650 ezer körülire ugrott az álláskeresők létszáma, ezzel együtt persze a KSH által számolt munkanélküliség is megugrott. A kormány azonban nem szerette volna 2014-et hasonló szintű munkanélküliséggel kezdeni, így 2013 második felében meghirdették a téli közfoglalkoztatást. A tervek szerint 2013 novemberétől 2014 áprilisáig ebben a keretben 200 ezer főt alkalmaznak, illetve a létszám fele oktatásra megy.
Csak novemberben 146 ezer új, államilag támogatott állást jelentettek be. Ennek zöme többnyire közmunka szokott lenni. Decemberben még 70 ezer államilag támogatott állást jelentettek be; a két hónapban, novemberben és decemberben bő 180 ezer fővel több állást hirdettek meg állami támogatás formájában, mint egy évvel korábban.
Eközben 2013-ban egy másik folyamat is indult. Azt láthatjuk, hogy mintha megmozdult volna valami a munkaerőpiacon is. Csak kissé ugyan, de több állást hirdettek meg a cégek, mint az előző évben.
Az egyre nagyobb méreteket öltő közfoglalkoztatás és az épp csak halványan javuló munkaerő-piaci kereslet azt eredményezte, hogy a munkaerőpiac mutatója (a Beveridge-görbe) igen eltolódott arányokat mutat. Úgy csökken az álláskeresők száma drasztikusan, hogy eközben a munkaerőpiac tényleges állapota nagyon távol van attól, amilyen a válság előtt volt. Az államilag nem támogatott állások száma jóval elmarad attól, amit a 2000-es évek közepén láttunk. Tehát bár az álláskeresők száma visszacsökkent a 2007-es szintre, mégsem mondhatjuk, hogy ott vagyunk, ahol a válság előtt. Mivel a munkakereslet nincs meg hozzá, a mai közmunkások zöme bárhogy szeretne, nem vagy nagyon nehezen tudna elhelyezkedni.
Ráadásul az álláskeresők számának visszaszorítása, illetve "visszavezetése a munkaerőpiacra" egyre költségesebb is.
2011-ben még 124 milliárd forintot költött az állam az álláskeresők pénzbeli támogatására, hétköznapi nevén munkanélküli segélyre. Emellett 60 milliárdot közfoglalkoztatásra. A 2011 őszén meghozott szabályok azonban megfordították az arányokat.
A munkanélküli segély már csak maximum 3 hónapig kapható, összege maximalizált. Ellenben a közfoglalkoztatás egyre inkább felívelt. 2013-ban a téli közfoglalkoztatás 20 milliárd forintos kiegészítésével együtt 172 milliárd forintot költött az állam, álláskeresési járadékra viszont alig 50 milliárdot.
Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol ilyen tömeges méreteket ölt a közmunka. Bár a kimondott cél az átmeneti segítség, a tartós álláskeresők visszavezetése a munkaerőpiacra, valójában semmiféle adatunk nincs arról, mennyien találtak állást, és egyáltalán, mennyiben segített a részt vevőknek az álláskeresésben, állás találatban a közfoglalkoztatás.
portfolio.hu
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A friss diplomások számára hét éve nem volt ilyen nehéz elhelyezkedni: a kezdő pozíciók száma 12 százalékkal csökkent. A vállalatok a bizonytalan... Teljes cikk
A cégautó kulcsfontosságú eszköz a vállalati mobilitás és munkavállalói juttatás rendszerében. A juttatás presztízst és kényelmet biztosít,... Teljes cikk
A kormány döntése szerint 2026 februárjában ismét kifizetik a hathavi fegyverpénzt. Az egyszeri szolgálati juttatás több százezer rendőrnek,... Teljes cikk
- Az álláskeresők száma a magyar vármegyékben - grafikon 2 hete
- A foglalkoztatási ráta a magyar vármegyékben - grafikon 2 hete
- "Állás-apokalipszis" - nehéz helyzetben a frissdiplomások 3 hete
- A 15–64 éves nők foglalkoztatási rátájának alakulása az EU-ban 3 hete
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 3 hete
- Dolgoznának, de nem tudnak – 26 millió ember rekedt a munkaerőpiac szélén Európában 4 hete
- A potenciális munkaerő-tartalék alakulása Magyarországon 1 hónapja
- A foglalkoztatottak számának negyedévenkénti alakulása 2010 és 2024 között - grafikon 2 hónapja
- Az üres álláshelyek száma az EU tagországokban - grafikon 2 hónapja
- Felmérés: kettős nyomás nehezedik a magyar munkaerőpiacra 2 hónapja
- Növekedést ért el a Pensum Group, ekkora nyereséggel zárta a félévet 2 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?