kapubanner for mobile
Megjelent: 10 éve

Hová lett a januárban szokásos rengeteg álláskereső?

Úgy tűnik, megtette a hatását a közfoglalkoztatás bővítése, ugyanis idén januárban, a munkaerő-piaci kereslet szempontjából leggyengébb hónapban, csak kissé emelkedett az álláskeresők száma, a korábbi évek januárjaihoz képest pedig 210 ezer fővel van kevesebb álláskereső, írja a Portfolio.

images

A Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ugyan kissé emelkedett decemberről januárra az álláskeresők száma, összesen 437 200-an voltak, ám ez sehol sincs ahhoz képest, hogy a korábbi években rendszeresen mintegy százezer fővel lett több álláskereső januárra. A foglalkoztatási ciklikusságot azóta látjuk, hogy a közfoglalkoztatás tömeges munkakiváltó eszközzé vált, egyre több embert vonnak be ebbe az átmenetinek szánt foglalkoztatási formába. A közfoglalkoztatásnak pedig volt egy olyan tulajdonsága, hogy más szezonális munkákhoz hasonlóan decemberben elérte a leállás.

Idén nyáron már átlagosan 150 ezren voltak közfoglalkoztatottak, nagyjából 50 ezer fővel többen, mint ugyanebben az időszakban egy évvel korábban. A közfoglalkoztatás aránya egyre nagyobb a teljes foglalkoztatáson belül. A hatás pedig jól látható volt a statisztikán, hiszen már 2013 tavaszától intenzív csökkenés indult az álláskeresőknél. A következő nagy hullámot a téli közfoglalkoztatás hozta el, és egyben teljesen megváltoztatta az évek óta jellemző szezonalitást.

Év vége felé jellemzően leáll sok szezonális jellegű munka, főleg a mezőgazdaság érintett, de más ágazatokban is megfigyelhető, ráadásul egy ideig előszeretettel kötötték a határozott időre szóló munkaszerződéseket december 31-ig. Emellett a közfoglalkoztatás is rendszerint leállt december végén, és az új év első hónapjaiban épült fel újra.

Alapvetően ez adta azt a fajta ciklikusságot, ami januárra megugró álláskeresői létszámot eredményezett. Bár év közben inkább félmillióhoz állt közel az álláskeresők száma, 2011-2013. években januárban jellemzően 650 ezer körülire ugrott az álláskeresők létszáma, ezzel együtt persze a KSH által számolt munkanélküliség is megugrott. A kormány azonban nem szerette volna 2014-et hasonló szintű munkanélküliséggel kezdeni, így 2013 második felében meghirdették a téli közfoglalkoztatást. A tervek szerint 2013 novemberétől 2014 áprilisáig ebben a keretben 200 ezer főt alkalmaznak, illetve a létszám fele oktatásra megy.

Csak novemberben 146 ezer új, államilag támogatott állást jelentettek be. Ennek zöme többnyire közmunka szokott lenni. Decemberben még 70 ezer államilag támogatott állást jelentettek be; a két hónapban, novemberben és decemberben bő 180 ezer fővel több állást hirdettek meg állami támogatás formájában, mint egy évvel korábban.

Eközben 2013-ban egy másik folyamat is indult. Azt láthatjuk, hogy mintha megmozdult volna valami a munkaerőpiacon is. Csak kissé ugyan, de több állást hirdettek meg a cégek, mint az előző évben.

Az egyre nagyobb méreteket öltő közfoglalkoztatás és az épp csak halványan javuló munkaerő-piaci kereslet azt eredményezte, hogy a munkaerőpiac mutatója (a Beveridge-görbe) igen eltolódott arányokat mutat. Úgy csökken az álláskeresők száma drasztikusan, hogy eközben a munkaerőpiac tényleges állapota nagyon távol van attól, amilyen a válság előtt volt. Az államilag nem támogatott állások száma jóval elmarad attól, amit a 2000-es évek közepén láttunk. Tehát bár az álláskeresők száma visszacsökkent a 2007-es szintre, mégsem mondhatjuk, hogy ott vagyunk, ahol a válság előtt. Mivel a munkakereslet nincs meg hozzá, a mai közmunkások zöme bárhogy szeretne, nem vagy nagyon nehezen tudna elhelyezkedni.

Ráadásul az álláskeresők számának visszaszorítása, illetve "visszavezetése a munkaerőpiacra" egyre költségesebb is.

2011-ben még 124 milliárd forintot költött az állam az álláskeresők pénzbeli támogatására, hétköznapi nevén munkanélküli segélyre. Emellett 60 milliárdot közfoglalkoztatásra. A 2011 őszén meghozott szabályok azonban megfordították az arányokat.

A munkanélküli segély már csak maximum 3 hónapig kapható, összege maximalizált. Ellenben a közfoglalkoztatás egyre inkább felívelt. 2013-ban a téli közfoglalkoztatás 20 milliárd forintos kiegészítésével együtt 172 milliárd forintot költött az állam, álláskeresési járadékra viszont alig 50 milliárdot.

Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol ilyen tömeges méreteket ölt a közmunka. Bár a kimondott cél az átmeneti segítség, a tartós álláskeresők visszavezetése a munkaerőpiacra, valójában semmiféle adatunk nincs arról, mennyien találtak állást, és egyáltalán, mennyiben segített a részt vevőknek az álláskeresésben, állás találatban a közfoglalkoztatás.

portfolio.hu
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk

Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben

Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk