Hová lett a januárban szokásos rengeteg álláskereső?
Úgy tűnik, megtette a hatását a közfoglalkoztatás bővítése, ugyanis idén januárban, a munkaerő-piaci kereslet szempontjából leggyengébb hónapban, csak kissé emelkedett az álláskeresők száma, a korábbi évek januárjaihoz képest pedig 210 ezer fővel van kevesebb álláskereső, írja a Portfolio.
Idén nyáron már átlagosan 150 ezren voltak közfoglalkoztatottak, nagyjából 50 ezer fővel többen, mint ugyanebben az időszakban egy évvel korábban. A közfoglalkoztatás aránya egyre nagyobb a teljes foglalkoztatáson belül. A hatás pedig jól látható volt a statisztikán, hiszen már 2013 tavaszától intenzív csökkenés indult az álláskeresőknél. A következő nagy hullámot a téli közfoglalkoztatás hozta el, és egyben teljesen megváltoztatta az évek óta jellemző szezonalitást.
Év vége felé jellemzően leáll sok szezonális jellegű munka, főleg a mezőgazdaság érintett, de más ágazatokban is megfigyelhető, ráadásul egy ideig előszeretettel kötötték a határozott időre szóló munkaszerződéseket december 31-ig. Emellett a közfoglalkoztatás is rendszerint leállt december végén, és az új év első hónapjaiban épült fel újra.
Alapvetően ez adta azt a fajta ciklikusságot, ami januárra megugró álláskeresői létszámot eredményezett. Bár év közben inkább félmillióhoz állt közel az álláskeresők száma, 2011-2013. években januárban jellemzően 650 ezer körülire ugrott az álláskeresők létszáma, ezzel együtt persze a KSH által számolt munkanélküliség is megugrott. A kormány azonban nem szerette volna 2014-et hasonló szintű munkanélküliséggel kezdeni, így 2013 második felében meghirdették a téli közfoglalkoztatást. A tervek szerint 2013 novemberétől 2014 áprilisáig ebben a keretben 200 ezer főt alkalmaznak, illetve a létszám fele oktatásra megy.
Csak novemberben 146 ezer új, államilag támogatott állást jelentettek be. Ennek zöme többnyire közmunka szokott lenni. Decemberben még 70 ezer államilag támogatott állást jelentettek be; a két hónapban, novemberben és decemberben bő 180 ezer fővel több állást hirdettek meg állami támogatás formájában, mint egy évvel korábban.
Eközben 2013-ban egy másik folyamat is indult. Azt láthatjuk, hogy mintha megmozdult volna valami a munkaerőpiacon is. Csak kissé ugyan, de több állást hirdettek meg a cégek, mint az előző évben.
Az egyre nagyobb méreteket öltő közfoglalkoztatás és az épp csak halványan javuló munkaerő-piaci kereslet azt eredményezte, hogy a munkaerőpiac mutatója (a Beveridge-görbe) igen eltolódott arányokat mutat. Úgy csökken az álláskeresők száma drasztikusan, hogy eközben a munkaerőpiac tényleges állapota nagyon távol van attól, amilyen a válság előtt volt. Az államilag nem támogatott állások száma jóval elmarad attól, amit a 2000-es évek közepén láttunk. Tehát bár az álláskeresők száma visszacsökkent a 2007-es szintre, mégsem mondhatjuk, hogy ott vagyunk, ahol a válság előtt. Mivel a munkakereslet nincs meg hozzá, a mai közmunkások zöme bárhogy szeretne, nem vagy nagyon nehezen tudna elhelyezkedni.
Ráadásul az álláskeresők számának visszaszorítása, illetve "visszavezetése a munkaerőpiacra" egyre költségesebb is.
2011-ben még 124 milliárd forintot költött az állam az álláskeresők pénzbeli támogatására, hétköznapi nevén munkanélküli segélyre. Emellett 60 milliárdot közfoglalkoztatásra. A 2011 őszén meghozott szabályok azonban megfordították az arányokat.
A munkanélküli segély már csak maximum 3 hónapig kapható, összege maximalizált. Ellenben a közfoglalkoztatás egyre inkább felívelt. 2013-ban a téli közfoglalkoztatás 20 milliárd forintos kiegészítésével együtt 172 milliárd forintot költött az állam, álláskeresési járadékra viszont alig 50 milliárdot.
Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol ilyen tömeges méreteket ölt a közmunka. Bár a kimondott cél az átmeneti segítség, a tartós álláskeresők visszavezetése a munkaerőpiacra, valójában semmiféle adatunk nincs arról, mennyien találtak állást, és egyáltalán, mennyiben segített a részt vevőknek az álláskeresésben, állás találatban a közfoglalkoztatás.
portfolio.hu
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
Az utazási költségtérítés minden munkáltatót és munkavállalót érintő, de sokszor félreértett terület. Ki jogosult rá? Mennyit kell fizetni... Teljes cikk
Önmegvalósítás vagy anyagi kényszer? A WHC Csoport elemzése szerint a főállás mellett vállalt másodprojektek térnyerése már olyan jelentős... Teljes cikk
Számos személyi jövedelemadó kedvezményt érvényesíthetünk, ha elég figyelmesek vagyunk. Ráadásul 2025-ben és 2026-ban is több szja-kedvezmény... Teljes cikk
- A gazdaságilag inaktívak aránya a 15–74 éves népességből - grafikon 1 napja
- Felmérés: ennyivel nőhet a bére annak, aki jól ismeri az AI-t 2 napja
- Aggasztó jelek a német munkaerőpiacról: Ennyi állás tűnt el 2 napja
- A Súlyosan korlátozottak foglalkozásai településtípus szerint - grafikon 2 napja
- A dolgozók fele szerint nem esélyesek a nők a bérversenyben 4 napja
- "Gratulálunk, megkapta az állást!" – de mostantól kevesebbet keres 1 hete
- A dolgozók diktálnak? Így változik meg a balatoni munkaerőpiac 2 hete
- KSH: 66 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak átlagos létszáma 2 hete
- A súlyosan korlátozottak foglalkozásai nemek szerint - grafikon 2 hete
- 20 állás, ami iránt legjobban nő a munkaadói igény 2026-ban 3 hete
- A súlyosan korlátozott dolgozók foglalkozásai a korlátozottság területe szerint - grafikon 3 hete

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?