Hová lett a januárban szokásos rengeteg álláskereső?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatÚgy tűnik, megtette a hatását a közfoglalkoztatás bővítése, ugyanis idén januárban, a munkaerő-piaci kereslet szempontjából leggyengébb hónapban, csak kissé emelkedett az álláskeresők száma, a korábbi évek januárjaihoz képest pedig 210 ezer fővel van kevesebb álláskereső, írja a Portfolio.
A Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ugyan kissé emelkedett decemberről januárra az álláskeresők száma, összesen 437 200-an voltak, ám ez sehol sincs ahhoz képest, hogy a korábbi években rendszeresen mintegy százezer fővel lett több álláskereső januárra. A foglalkoztatási ciklikusságot azóta látjuk, hogy a közfoglalkoztatás tömeges munkakiváltó eszközzé vált, egyre több embert vonnak be ebbe az átmenetinek szánt foglalkoztatási formába. A közfoglalkoztatásnak pedig volt egy olyan tulajdonsága, hogy más szezonális munkákhoz hasonlóan decemberben elérte a leállás.
Idén nyáron már átlagosan 150 ezren voltak közfoglalkoztatottak, nagyjából 50 ezer fővel többen, mint ugyanebben az időszakban egy évvel korábban. A közfoglalkoztatás aránya egyre nagyobb a teljes foglalkoztatáson belül. A hatás pedig jól látható volt a statisztikán, hiszen már 2013 tavaszától intenzív csökkenés indult az álláskeresőknél. A következő nagy hullámot a téli közfoglalkoztatás hozta el, és egyben teljesen megváltoztatta az évek óta jellemző szezonalitást.
Év vége felé jellemzően leáll sok szezonális jellegű munka, főleg a mezőgazdaság érintett, de más ágazatokban is megfigyelhető, ráadásul egy ideig előszeretettel kötötték a határozott időre szóló munkaszerződéseket december 31-ig. Emellett a közfoglalkoztatás is rendszerint leállt december végén, és az új év első hónapjaiban épült fel újra.
Alapvetően ez adta azt a fajta ciklikusságot, ami januárra megugró álláskeresői létszámot eredményezett. Bár év közben inkább félmillióhoz állt közel az álláskeresők száma, 2011-2013. években januárban jellemzően 650 ezer körülire ugrott az álláskeresők létszáma, ezzel együtt persze a KSH által számolt munkanélküliség is megugrott. A kormány azonban nem szerette volna 2014-et hasonló szintű munkanélküliséggel kezdeni, így 2013 második felében meghirdették a téli közfoglalkoztatást. A tervek szerint 2013 novemberétől 2014 áprilisáig ebben a keretben 200 ezer főt alkalmaznak, illetve a létszám fele oktatásra megy.
Csak novemberben 146 ezer új, államilag támogatott állást jelentettek be. Ennek zöme többnyire közmunka szokott lenni. Decemberben még 70 ezer államilag támogatott állást jelentettek be; a két hónapban, novemberben és decemberben bő 180 ezer fővel több állást hirdettek meg állami támogatás formájában, mint egy évvel korábban.
Eközben 2013-ban egy másik folyamat is indult. Azt láthatjuk, hogy mintha megmozdult volna valami a munkaerőpiacon is. Csak kissé ugyan, de több állást hirdettek meg a cégek, mint az előző évben.
Az egyre nagyobb méreteket öltő közfoglalkoztatás és az épp csak halványan javuló munkaerő-piaci kereslet azt eredményezte, hogy a munkaerőpiac mutatója (a Beveridge-görbe) igen eltolódott arányokat mutat. Úgy csökken az álláskeresők száma drasztikusan, hogy eközben a munkaerőpiac tényleges állapota nagyon távol van attól, amilyen a válság előtt volt. Az államilag nem támogatott állások száma jóval elmarad attól, amit a 2000-es évek közepén láttunk. Tehát bár az álláskeresők száma visszacsökkent a 2007-es szintre, mégsem mondhatjuk, hogy ott vagyunk, ahol a válság előtt. Mivel a munkakereslet nincs meg hozzá, a mai közmunkások zöme bárhogy szeretne, nem vagy nagyon nehezen tudna elhelyezkedni.
Ráadásul az álláskeresők számának visszaszorítása, illetve "visszavezetése a munkaerőpiacra" egyre költségesebb is.
2011-ben még 124 milliárd forintot költött az állam az álláskeresők pénzbeli támogatására, hétköznapi nevén munkanélküli segélyre. Emellett 60 milliárdot közfoglalkoztatásra. A 2011 őszén meghozott szabályok azonban megfordították az arányokat.
A munkanélküli segély már csak maximum 3 hónapig kapható, összege maximalizált. Ellenben a közfoglalkoztatás egyre inkább felívelt. 2013-ban a téli közfoglalkoztatás 20 milliárd forintos kiegészítésével együtt 172 milliárd forintot költött az állam, álláskeresési járadékra viszont alig 50 milliárdot.
Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol ilyen tömeges méreteket ölt a közmunka. Bár a kimondott cél az átmeneti segítség, a tartós álláskeresők visszavezetése a munkaerőpiacra, valójában semmiféle adatunk nincs arról, mennyien találtak állást, és egyáltalán, mennyiben segített a részt vevőknek az álláskeresésben, állás találatban a közfoglalkoztatás.
portfolio.hu
Idén nyáron már átlagosan 150 ezren voltak közfoglalkoztatottak, nagyjából 50 ezer fővel többen, mint ugyanebben az időszakban egy évvel korábban. A közfoglalkoztatás aránya egyre nagyobb a teljes foglalkoztatáson belül. A hatás pedig jól látható volt a statisztikán, hiszen már 2013 tavaszától intenzív csökkenés indult az álláskeresőknél. A következő nagy hullámot a téli közfoglalkoztatás hozta el, és egyben teljesen megváltoztatta az évek óta jellemző szezonalitást.
Év vége felé jellemzően leáll sok szezonális jellegű munka, főleg a mezőgazdaság érintett, de más ágazatokban is megfigyelhető, ráadásul egy ideig előszeretettel kötötték a határozott időre szóló munkaszerződéseket december 31-ig. Emellett a közfoglalkoztatás is rendszerint leállt december végén, és az új év első hónapjaiban épült fel újra.
Alapvetően ez adta azt a fajta ciklikusságot, ami januárra megugró álláskeresői létszámot eredményezett. Bár év közben inkább félmillióhoz állt közel az álláskeresők száma, 2011-2013. években januárban jellemzően 650 ezer körülire ugrott az álláskeresők létszáma, ezzel együtt persze a KSH által számolt munkanélküliség is megugrott. A kormány azonban nem szerette volna 2014-et hasonló szintű munkanélküliséggel kezdeni, így 2013 második felében meghirdették a téli közfoglalkoztatást. A tervek szerint 2013 novemberétől 2014 áprilisáig ebben a keretben 200 ezer főt alkalmaznak, illetve a létszám fele oktatásra megy.
Csak novemberben 146 ezer új, államilag támogatott állást jelentettek be. Ennek zöme többnyire közmunka szokott lenni. Decemberben még 70 ezer államilag támogatott állást jelentettek be; a két hónapban, novemberben és decemberben bő 180 ezer fővel több állást hirdettek meg állami támogatás formájában, mint egy évvel korábban.
Eközben 2013-ban egy másik folyamat is indult. Azt láthatjuk, hogy mintha megmozdult volna valami a munkaerőpiacon is. Csak kissé ugyan, de több állást hirdettek meg a cégek, mint az előző évben.
Az egyre nagyobb méreteket öltő közfoglalkoztatás és az épp csak halványan javuló munkaerő-piaci kereslet azt eredményezte, hogy a munkaerőpiac mutatója (a Beveridge-görbe) igen eltolódott arányokat mutat. Úgy csökken az álláskeresők száma drasztikusan, hogy eközben a munkaerőpiac tényleges állapota nagyon távol van attól, amilyen a válság előtt volt. Az államilag nem támogatott állások száma jóval elmarad attól, amit a 2000-es évek közepén láttunk. Tehát bár az álláskeresők száma visszacsökkent a 2007-es szintre, mégsem mondhatjuk, hogy ott vagyunk, ahol a válság előtt. Mivel a munkakereslet nincs meg hozzá, a mai közmunkások zöme bárhogy szeretne, nem vagy nagyon nehezen tudna elhelyezkedni.
Ráadásul az álláskeresők számának visszaszorítása, illetve "visszavezetése a munkaerőpiacra" egyre költségesebb is.
2011-ben még 124 milliárd forintot költött az állam az álláskeresők pénzbeli támogatására, hétköznapi nevén munkanélküli segélyre. Emellett 60 milliárdot közfoglalkoztatásra. A 2011 őszén meghozott szabályok azonban megfordították az arányokat.
A munkanélküli segély már csak maximum 3 hónapig kapható, összege maximalizált. Ellenben a közfoglalkoztatás egyre inkább felívelt. 2013-ban a téli közfoglalkoztatás 20 milliárd forintos kiegészítésével együtt 172 milliárd forintot költött az állam, álláskeresési járadékra viszont alig 50 milliárdot.
Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol ilyen tömeges méreteket ölt a közmunka. Bár a kimondott cél az átmeneti segítség, a tartós álláskeresők visszavezetése a munkaerőpiacra, valójában semmiféle adatunk nincs arról, mennyien találtak állást, és egyáltalán, mennyiben segített a részt vevőknek az álláskeresésben, állás találatban a közfoglalkoztatás.
portfolio.hu
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?