Így buknak el kiemelkedő tehetségei

A legtöbb vezető már messziről felismeri a fiatal tehetségeket – körülveszi magát velük és fejleszti őket, hogy azok egyéni sikereikkel az egész szervezet teljesítményét növelhessék.

A fiatal csillagok több mint 70 százaléka azonban szakmailag nem élne túl egy előléptetést, mert ”valami hiányzik”. Ha elmarad a beavatkozás, ezen a ponton ígéretes karrierek indulhatnak hanyatlásnak. De vajon mivel küzd a többség és mi az, ami a maradék 30 százalékot hozzásegíti az érvényesüléshez egy vezetői szerepkörben?

A legújabb kutatások szerint a fiatal tehetségeket 3 tényező emeli vezetői magaslatokba: képességek, elkötelezettség és ambíció:

1. Bizonyos intellektuális, szakmai és emocionális (veleszületett és tanult) képességek elengedhetetlenek egyre nagyobb felelősséggel járó pozíciókban a fokozatosan növekvő súlyú kihívások kezeléséhez.

2. Az fiatal tehetségek elkötelezettsége hasonlóan fontos, hiszen ennek mérésével tájékozódhat a vezető a cég és annak küldetése iránti személyes elhivatottság erősségéről, a hűségről.

3. Mivel az ambíciót különösen nehéz mérni, e tekintetben a legcélravezetőbb nyíltan egyeztetni a fiatal tehetségekkel arról, hogy milyen mértékű elismerésre, előrejutásra és javadalmazásra számítanak a cégnél, illetve arról, hogy ez mennyire összeegyeztethető a vezetés elképzeléseivel.

A fenti ideál tükrében kijózanítóan hathat, hogy tízből hét fiatal tehetség valamelyik tényező tekintetében jelentős hiányosságokat mutat és ezektől függően az alábbi három kategória egyikébe sorolható:

a) A céltalan tehetségek elkötelezettek a cég iránt és megvannak a képességeik, hogy nagyobb felelősséggel járó pozíciókat töltsenek be. Azonban vagy nincs ambíciójuk ezeket a pozíciókat megszerezni vagy nem állnak készen áldozatokat hozni az előléptetésért és azért, hogy vezetői szinten tudjanak teljesíteni.

b) A közömbös tehetségek ijesztően alacsony elkötelezettséget mutatnak a cég iránt, jóllehet képességeik adottak és ambíciójuk is kielégítően magas. Hosszútávon alig 15 százalékuk válik be vezetőként, hiszen a cég iránti hűség híján hamar más állás után kezdenek kutatni, amint nézeteltérésük támad a vezetéssel.

c) Az álmodozó tehetségek ambiciózusak és elkötelezettek, de nélkülözik azon képességeket, amelyek vezetői szintre emelhetik őket. Amennyiben korán észlelik a jeleket, a cégek rendszerint coaching és mentoring programokkal kiegészített tréningek segítségével sikerrel lendítik tovább az álmodozó tehetségeiket.

Mérési eszközök, tesztek és interjúk segítségével nagy pontossággal beazonosíthatóak a fenti kategóriák. Az így kapott eredményeken alapuló hiányosságokat semmiképpen sem tanácsos a féléves vagy éves teljesítményértékelésen, alkalomszerűen „visszajelzés” formájában kezelni. Ehelyett javasolt folyamatos párbeszédre, programszerű megközelítésre törekedni a HR és a cég felső vezetőinek tudatos bevonásával, hiszen az effajta kiigazítások magas szintről hatásosak igazán.

Horváth Dénes MBA közgazdász, menedzsment tanácsadó
Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft.