Szerző: Angyalné Puszta Szilvia Megjelent: 9 éve

Így kell eljárnia, ha nyugdíjba szeretne vonulni

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt módosító, 2010. január 1-jétől hatályos 2009. évi XL. törvény rendelkezései jelentősen érintik a nyugdíjba vonulás feltételeit. A törvény változásai abból fakadnak, hogy fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár.

A nyugdíjkorhatár az 1952. január 1-je előtt születettek esetében marad a betöltött 62. életév. A változás az 1951. december 31-ét követő időpontban születetteket érinti. Esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul: aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap, aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév, aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap, aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév, aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap, aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év-, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Aki 2009. december 31-éig az öregségi teljes, illetve résznyugdíjhoz szükséges életkort betöltötte és az előírt szolgálati időt megszerezte, e jogosultságát bármikor érvényesítheti. Ebben az esetben öregségi nyugdíjkorhatárnak a Tny. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti életkort kell tekinteni.

2009. december 31-ét követő időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétel lesz a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Az igénylő tehát azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat részére megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állhat.

A módosított szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött 1952-ben vagy 1953-ban született nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött 1950-ben született férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll meghatározott biztosítással járó jogviszonyban. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra pedig akkor jogosult a biztosított, ha legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek.

Aki az előrehozott, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkort betöltötte és szolgálati időt megszerezte, az előrehozott, illetőleg a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását bármikor kérheti, e jogosultságát nem veszti el. Annak azonban, aki e jogosultságát 2007. december 31-ét követően szerezte meg, a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyát meg kell szüntetnie. A nyugdíj összegének megállapítása során minden esetben a nyugdíj megállapításának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

A korkedvezményt szerzett személynek az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné. Változatlanul él az a szabály, hogy aki az előrehozott, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükséges életkort és szolgálati időt 2009. január 1-jét megelőzően betöltötte, illetve megszerezte, a jogosultság megállapítása és a nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározása során a gyermekkedvezményt alkalmazni kell.
Fontos megjegyezni, hogy az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

Nyugellátás iránti igény

Közismert kifejezés, hogy a munkavállaló a munkáltatójánál kéri nyugdíjazását. Sokan nem is sejtik, hogy a nyugdíj iránti igényt magának a dolgozónak kell benyújtania. A nyugellátás megállapításához meghatározott formájú, írásbeli kérelmet kell benyújtani. Ehhez ki kell tölteni és alá kell írni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített igénybejelentő lapot. Az előterjesztett kérelem benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek csatolnia kell a birtokában lévő és a szolgálati idejét bizonyító igazolásokat is. A nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték- és költségmentes.

Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő bizonyítható a nyugdíjbiztosítási szervek nyilvántartásával, munkakönyvi bejegyzéssel 1992-ig, munkáltatói igazolással, a katonai szolgálatot bizonyító katonakönyvvel, MN-igazolással, szakmunkástanulói jogviszonyt igazoló szakmunkás-bizonyítvánnyal, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányokat igazoló leckekönyvvel, diplomával, egyéni vállalkozónál azzal a törzsszámmal, amelyre a társadalombiztosítási járulékot befizette, nőnél az 1968 előtt született gyermekek születési anyakönyvi kivonatával, valamint egyéb hitelt érdemlő módon, például tanúkkal.

Az öregséginyugdíj-igény elbírálásához csatolni kell a munkáltató igazolását arról, hogy az utolsó jogviszony mikortól meddig állt fenn, a tartozási kivonatot, a munkáltató által lezárt NYENYI-lapot, valamint a társadalombiztosítási igazolványt.

Az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző 10 éven belül a biztosított az igényt elbíráló szervtől kérheti a figyelembe vehető szolgálati idejének megállapítását. Életkortól függetlenül az igényt elbíráló szervnek határozatot kell hoznia, ha a kérelmező a szolgálati idő elismerését korkedvezményre hivatkozással kéri. A szolgálati idő elismerése tárgyában hozott határozat tartalmazza, hogy a kérelmező az igény benyújtásának napjáig hány év és hány nap szolgálati idővel, illetve mennyi korkedvezménnyel rendelkezik. A határozat emellett kitér arra is, hogy mely időket milyen okból nem lehet szolgálati időként figyelembe venni. A fentiek ismeretében a dolgozó eldöntheti, hogy számára mely időpont a legkedvezőbb a nyugdíj megállapításához.
Fontos tudni, hogy a nyugdíj mértéke szempontjából csak a teljes év ismerhető el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például az igénylő 39 év és 364 nappal rendelkezik, ebben az esetben nyugdíjának kiszámítása a 39 év alapján történik, míg a fennmaradó 364 nap az összegszerűség szempontjából közömbös.

Az igény érvényesítésére legfeljebb hat hónapra visszamenőleg van lehetőség, az ellátást pedig legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
A kérelmet személyesen, avagy postán, ajánlott levélben lehet előterjeszteni. Az igénybejelentés napja személyes bejelentés esetén az a nap, amikor a kérelmet írásba foglalták, illetve amikor azt az igénylő aláírta, postai benyújtáskor pedig a kérelem postára adásának igazolt napja.

A nyugellátást az általános szabály szerint a kérelmező lakóhelye szerinti illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, illetve annak kirendeltségénél kell igényelni. A szociálpolitikai egyezmények hatálya alá tartozó igényt, valamint a külföldön élők nyugdíjigényét kizárólagos illetékességgel a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság bírálja el. Amennyiben a jogszerző már nyugellátásban részesült, a hozzátartozói ellátásokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság állapítja meg.
Öregségi nyugdíj megállapítására a munkaviszony fennállása alatt is van lehetőség. Amennyiben azonban az igénylő munkanélküli-ellátásban részesül, az öregségi nyugdíjat az ellátás megszűnését követő nappal lehet csak megállapítani. Ebben az esetben a nyugdíjigényhez mellékelni kell a munkanélküli-ellátást megszüntető határozatot is.

A korengedményes nyugdíj iránti igényt csak a foglalkoztató és a foglalkoztatott aláírásával ellátott "Megállapodás" csatolásával lehet benyújtani. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt az időpontot, amelytől a foglalkoztató a nyugdíj megfizetését annak valamennyi költségével együtt vállalja.

A megállapított nyugellátásról lemondani, illetve azt átruházni nem lehet. Az igénylő a nyugellátásra bejelentett igényét az első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig azonban írásbeli nyilatkozattal visszavonhatja, ha nyugellátást még nem vett fel, vagy a felvett nyugellátást a jogorvoslati határidő lejártáig visszafizeti.

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Tilos lemásolni az erkölcsi bizonyítványt

A társaságok, vállalkozások lassan egy éve alkalmazzák az általános adatvédelmi rendeletet, amely jelentős mértékben szigorította és... Teljes cikk

Cserélni kell a vásárlók könyve nyomtatványt

A személyes adatok fokozottabb védelme miatt rövidesen cserélni kell a vásárlók könyve nyomtatványt, hogy más vásárló ne juthasson hozzá a... Teljes cikk

Ab: érvényesek a Munka törvénykönyvének december 12-ei módosításai

Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár