Így oldhatják meg a béremelést a cégek
A lap szerint az adójóváírás kivezetése egy amputálással ér fel, mivel egy olyan elemet vezetnek ki, amit az idei bevallások alapján 2010-ben 484 milliárd forint értékben vett igénybe 3,46 millió magánszemély a 4,5 milió szja-bevallásra kötelezett közül. Jóllehet ezt nemzetgazdasági szinten kompenzálná a szuperbruttó kivezetése, a munkavállalók szintjén azt jelenti, hogy az egyik veszít, a másik nyer.
A kormány tervei szerint ezt a kiesést egyrészt a munkaadó, másrészt a magasabb jövedelmű munkavállalók kompenzálják majd − a szuperbruttó 2,42 millió forint felett megmarad, a munkaadók pedig 78 ezer forint helyett 92 ezer forint minimálbért fizetnek. Ezért cserébe kapnak némi kompenzációt, a járulékkedvezményt és a béremelést is megoldhatják alternatív módon.
A munkaadók egyrészt megoldhatják a béremeléseket béren kívüli juttatásokkal − a nettó béreket 300 ezer forintig szinten kell tartaniuk −, másrészt kedvezményt kapnak. Azt azonban csak később tette hozzá a kormány − egy módosító benyújtásával −, hogy a béren kívüli juttatásoknál a 19 százalékos adó mellett tízszázalékos ehót is kell fizetni.
Az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése miatt 78 ezer forintnál nagyjából tízezer forinttal jár rosszabbul a munkavállaló. A munkáltatónak legalább ezt kompenzálnia kell, ami havonta egy alkalmazott után 13 ezer forint költséget jelent ehóval. Eho nélkül csak 12 ezret, vagyis ezzel a kis változással a minimálbéreseknél ezer forint extra mínusz keletkezik. Ez egy százfős cég esetében 14 millió helyett több mint 15 millió forint költséget jelent éves szinten.
Ha ezt a pluszt bérben fizetné ki a munkáltató, havonta 18 ezer forint költséget kellene kitermelnie munkavállalónként. Ez száz fő után egész évre majd 22 millió forint kiadás. Érthető volna, ha a munkaadó szívesebben adná juttatásban a kompenzációt − még ha időközben annak terhe nőtt is −, elvégre a tb-járulékban kedvezményt kap, ha végrehajtja a bérkompenzációt.
A zárószavazás előtt azonban kiderült, választania kell: vagy bért emel a klasszikus módon és érvényesíti a kedvezményt, vagy megelégszik annyival, hogy a juttatások nyújtásával adót spórolt -olvasható a Napi Gazdaságban.
A kormány tervei szerint ezt a kiesést egyrészt a munkaadó, másrészt a magasabb jövedelmű munkavállalók kompenzálják majd − a szuperbruttó 2,42 millió forint felett megmarad, a munkaadók pedig 78 ezer forint helyett 92 ezer forint minimálbért fizetnek. Ezért cserébe kapnak némi kompenzációt, a járulékkedvezményt és a béremelést is megoldhatják alternatív módon.
A munkaadók egyrészt megoldhatják a béremeléseket béren kívüli juttatásokkal − a nettó béreket 300 ezer forintig szinten kell tartaniuk −, másrészt kedvezményt kapnak. Azt azonban csak később tette hozzá a kormány − egy módosító benyújtásával −, hogy a béren kívüli juttatásoknál a 19 százalékos adó mellett tízszázalékos ehót is kell fizetni.
Az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése miatt 78 ezer forintnál nagyjából tízezer forinttal jár rosszabbul a munkavállaló. A munkáltatónak legalább ezt kompenzálnia kell, ami havonta egy alkalmazott után 13 ezer forint költséget jelent ehóval. Eho nélkül csak 12 ezret, vagyis ezzel a kis változással a minimálbéreseknél ezer forint extra mínusz keletkezik. Ez egy százfős cég esetében 14 millió helyett több mint 15 millió forint költséget jelent éves szinten.
Ha ezt a pluszt bérben fizetné ki a munkáltató, havonta 18 ezer forint költséget kellene kitermelnie munkavállalónként. Ez száz fő után egész évre majd 22 millió forint kiadás. Érthető volna, ha a munkaadó szívesebben adná juttatásban a kompenzációt − még ha időközben annak terhe nőtt is −, elvégre a tb-járulékban kedvezményt kap, ha végrehajtja a bérkompenzációt.
A zárószavazás előtt azonban kiderült, választania kell: vagy bért emel a klasszikus módon és érvényesíti a kedvezményt, vagy megelégszik annyival, hogy a juttatások nyújtásával adót spórolt -olvasható a Napi Gazdaságban.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról