Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 3 éve

Így változik a munkajog 2015-ben

A munkajog területén számos új szabály lép életbe a 2015. évben, melyeket érdemes egyenként szemügyre venni. A pozitív változások néhány kivételtől eltekintve nem nagy horderejűek, a jogalkotó ebben az évben is tartózkodott a nagyszabású gondolatoktól. A negatív változások közé sorolható ugyanakkor a vasárnapi munkavégzés tilalma, mely feltehetően nem csupán a bevásárlásoknál okoz problémákat, hanem sok munkavállalót meg is foszt az állásától. Hasonlóképpen negatívnak tekinthető az a tény is, hogy a jogalkotó a 2012. július 1. napjával hatályba lépő új Munka törvénykönyve munkavállalókra kifejezetten hátrányos szabályain nem változtatott. Ennek megfelelően kevesebb pénzért többet dolgozhatunk, a felelősségünk nagyobb, mint korábban, s amennyiben a munkaviszonyunkat jogellenesen szüntetik meg, futhatunk a pénzünk után. A változások iránya így összességében nem kedvező.

Változott a Munka törvénykönyve

A 2014. évi XCIX. törvény több ponton változtatott a Munka törvénykönyvén. A legfontosabb változás az, hogy megszűnt az a szabály, miszerint nem minősül munkában töltött időnek a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama. Ez nagyon kedvező változás, hiszen ezen szabálynak köszönhetően ez idáig a szabadság időtartama hosszabb időtartamú keresőképtelenség esetén jelentősen csökkenhetett. Ezt a szabályt egyébként a bíróságok sem tudták értelmezni, hiszen nem volt világos az, hogy csupán a 30 napot meghaladó időszakra eső szabadság veszik el, vagy az egész. S habár egy hatósági eljárás adataiból tudjuk, hogy a „betegség nem a munkáltató érdekében végzett tevékenység”, nem kellene a beteg munkavállalókat tovább sújtani. A változás hátterében az áll, hogy a szabályozás az Alaptörvénybe, valamint nemzetközi jogba is ütközik, melyet a jogalkotó is érzékelt. A LIGA Szakszervezetek több alkalommal kezdeményezett e tárgykörben törvénymódosítást, illetve az aggályainkat számos szakmai cikkben én is kifejtettem (lsd. szabadság szabályozása, a T/12141. számú törvényjavaslat bemutatása stb.). Sokat köszönhetünk ugyanakkor Hercegh Máriának is, aki az Alapvető Jogok Biztosánál sikerrel sérelmezte a jogi szabályozást.

A további változások a kismamákat érintik. A hatályos szabályok szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. Ezen túlmenően a felmondási tilalmak egy része a vezető állású munkavállalókra is kiterjesztésre került.

Márciustól tilos a vasárnapi munkavégzés

A 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzést tiltja meg 2015. március 15. napjával. Bizonyos speciális foglalkoztatókra a szabályozás hatálya nem terjed ki. Nem vonatkozik a szabályozás így a gyógyszertárak nyitva tartására, a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására, a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására azzal, hogy kétség esetén a jegyző - a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben - határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed, a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre, a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására, a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.

A törvény bevezeti a kiskereskedelmi nap fogalmát, ami a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a hét többi napja. Kiskereskedelmi napokon üzlet a jövőben 6 és 22 óra között tarthat nyitva. Ettől eltérően az üzletek adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak. Az adventi és a tetszőleges vasárnapon történő egyszeri nyitva tartást előzetesen be kell jelenteni. Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni.

Néhány üzlet típusra további eltérő szabályok vonatkoznak. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat. Az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat. A sportlétesítményekben üzemelő üzletek pedig vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.

Speciális szabály továbbá az is, hogy az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárva tartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

A tilalmat a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, jogsértés esetén pedig az üzletet az egyéb törvényes jogkövetkezmények mellett meghatározott időre bezáratja.

A T/2413. számú törvényjavaslatot, mely a vasárnapi pótlék emeléséről szól, a Parlament nem fogadta el. Ez a javaslat azonban a hatályba lépő új szabályok okán lényegében aktualitását vesztette.

Emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum

A 347/2014. (XII.29.) Korm.r. alapján változik a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, órabér alkalmazása esetén 604 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 28 080 forint, napibér alkalmazása esetén 5620 forint, órabér alkalmazása esetén 702 forint.

Kissé emelkedő nyugellátások

A 348/2014. (XII.29.) Korm.r. alapján 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (1) bekezdése alapján 1,8 százalékkal kell emelni a 2015. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított
a) öregségi nyugdíjat,
b) özvegyi nyugdíjat,
c) szülői nyugdíjat,
d) árvaellátást,
e) baleseti hozzátartozói nyugellátást,
f) mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
g) mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
h) korhatár előtti ellátást,
i) szolgálati járandóságot,
j) átmeneti bányászjáradékot,
k) balettművészeti életjáradékot,
l) rokkantsági ellátást,
m) rehabilitációs ellátást,
n) baleseti járadékot,
o) bányászok egészségkárosodási járadékát,
p) fogyatékossági támogatást,
q) vakok személyi járadékát,
r) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
s) polgármesterek közszolgálati járadékát,
t) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
u) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást

Fontos, hogy az emelt összegű ellátást már januártól folyósítani kell.

Egyéb változások

Az Mt. 118.§ (4) bekezdése alapján az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Erről a pótszabadságról tudni szükséges, hogy ez az egyetlen pótszabadság típus, melyet nem kell arányosítani, azaz függetlenül attól teljes mértékben jár, hogy a munkaviszony év közben mikor keletkezett. A 350/2014. (XII.29.) Korm.r. alapján a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege mostantól a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg. A munkáltató a pótszabadság igénybevételéről egyebekben nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről – és részleges igénybevétel esetén a már kivett napok számáról – az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.

Dr. Kéri Ádám
Jogi szakértő
LIGA Szakszervezetek

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Szexuális zaklatás elleni tanfolyamot vezetnek be az amerikai képviselőházban

Ennek értelmében a képviselőház valamennyi irodai dolgozójának kötelező lesz részt venniük a tanfolyamon. A politikusokra ugyanakkor nem vonatkozik... Teljes cikk

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás hatálya alatt foglalkoztatható, aki alkalmi vagy szezonális munkát végez. Az egyszerűsített foglalkoztatást a Munka... Teljes cikk

Jogsértő volt a Népszabadság megszüntetése

A munkaügyi bíróság ítélete szerint jogsértően működött a Mediaworks, amikor bezáratta a Népszabadságot - írja az Index. Teljes cikk

Januártól csak új, arcképes igazolvánnyal lehet taxit üzemeltetni a fővárosban

2018 január elsejétől már csak új, arcképes személyszállító-vezetői igazolvány birtokában lehet taxiszolgáltatást nyújtani - írja az MTI. Teljes cikk

Városi kertek és tricikli-kávézó - társadalmi startupok találkoznak Budapesten

A kelet-közép-európai régió huszonöt legígéretesebb társadalmi startupja versenyez jövő héten Budapesten. A megmérettetésre az SAP szoftvercég... Teljes cikk