Így védi a jog a kölcsönzött munkaerőt

A munkaerő-kölcsönzés évek óta bevett gyakorlat, hiszen így létszámstop idején is lehet a bérköltség megterhelése nélkül új dolgozót felvenni, ráadásul a foglalkoztatással járó adminisztrációtól is megszabadul a cég. A szabályozás tíz év óta sokat szigorodott.

Az ATeCéged.hu összeállításából kiderül, hogy a kölcsönzött munkavállalók számos esetben hátrányosabb helyzetben vannak azoknál az alkalmazottaknál, akik a kölcsönvevő cég tényleges munkavállalói. Ami először szembetűnik, az a felmondási idő, amely függetlenül attól, hogy hány éve kölcsönzik már a dolgozót, nem emelkedik 30 nap fölé, míg a Munka Törvénykönyve általános szabályai három év munkaviszony után már 35 nap felmondási időt biztosítanak, s ez a munkáltatónál folyamatos munkaviszonyban töltött évek során folyamatosan emelkedik.

Egy-egy cég sokszor akár több évig is alkalmazza ugyanazt a kölcsön-munkavállalót. Ezért a kölcsönzött munkavállaló személyi alapbérét, műszakpótlékát, rendkívüli munkáért járó díjazását, valamint ügyeleti és készenléti díját- legalább hat hónapos folyamatos jogviszony esetén - a többi munkavállalóéhoz kell igazítani.

A természetbeni juttatásokra hosszabb folyamatos munkavégzést ír elő a jogszabály.