Így vehető igénybe az állami bértámogatás
Április 29-én léptek életbe az állami bértámogatás új szabályai. Mekkora a maximálisan igénybe vehető összeg? Mit kell indokolni, mit nem? Mekkora lehet a munkaidő-csökkentés? A BPION összefoglaló posztja a HR Blogon.
A 2020 április 29-től életbe lépő szabályok szerint módosult a csökkentett munkaidő fogalma. A módosítás a munkaidő ötven százalékos alsó határát huszonöt százalékra csökkenti, a hetven százalékos felső határt pedig nyolcvanöt százalékra emeli, elhagyva a napi minimum négy órás munkaidőre való utalást. A változások alapján tehát egy napi két órára csökkentett munkaidő után is igénybe vehető a támogatás. Ahogy a kormányrendelet is megfogalmazza, a támogatás igénybevétele alatt érvényes munkaidő 3 havi átlagában értendő.
Akik már módosították az eredeti munkaszerződést korábban
(március 11. és a benyújtás napja közötti időszakban például 8 óráról 4 órára, ettől függetlenül benyújthatják a támogatás iránti kérelmet. Ebben az esetben a 8 óra az eredeti munkaidő, 4 óra a csökkentett munkaidő. Az alapbért az eredeti 8 órára kell számolni a jogszabályban meghatározottak szerint.Amennyiben a munkáltató több lépcsőben csökkenti a munkaidőt, azaz március 11. és a benyújtás napja közötti időszakban hajtott végre munkaidő-csökkentést (például 8 óráról 6 órára) és a támogatás benyújtásakor tovább csökkenti a munkaidőt (6 óráról 4 órára), ebben az esetben is az eredeti 8 órára kell számolni az alapbért.
Részmunkaidősre is igényelhető
Amit még fontos itt kiemelni, hogy a korábban részmunkaidős dolgozók esetében is élhet a munkáltató ezen támogatással, amennyiben itt is munkaidő-csökkentést hajt végre (pl. március 11-én 4 órás munkavállaló munkaideje lecsökken 2 órára). A támogatási idő alatt a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható támogatás. Ugyanakkor azt nem vizsgálják, hogy a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve volt-e a munkavállaló.
Az egyéni fejlesztési idő fogalmát is kiegészítették, ami azt jelenti, hogy a fejlesztési idő az új rendelet alapján már nem csak a támogatás három hónapos időszakában, hanem az azt követő két évben is kiadható. Egyéni fejlesztési idő alatt a munkakörhöz, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés értendő, ami lehet képzés, vagy akár a cég egyéb ügyeinek továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő.
Az új rendelet alapján amennyiben a munkaidő-csökkentés eléri, vagy meghaladja az 50%-ot akkor az egyéni fejlesztési idő csupán csak ajánlás. Amennyiben viszont a munkaidő csökkentése nem éri el az 50%-ot, akkor a munkáltató köteles a munkaidő-csökkenés 30%-ának megfelelő egyéni fejlesztési időt biztosítani a magánszemély részére.
Az egyéni fejlesztési időre fizetett munkabér a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékű, melyet meg kell fizetnie a munkaadónak a támogatás időtartama alatt, függetlenül az egyéni fejlesztési idő érvényesítési idejétől (maximum 2 év). Amennyiben az egyéni fejlesztési idő a rendelet szerint kötelező, ezen munkabérnek, a munkavégzés idejére járó munkabérrel és a támogatással együtt el kell érni a munkavállaló alapbérét.
Az új kormányrendelet tehát távolléti díj helyett alapbérrel számol.
Alapbéren a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbért kell érteni, melynek részeként figyelembe kell venni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.De hogyan is kell számolni a felszolgálási díjjal?
A felszolgálási díj összegénél a február havi felszolgálói díjat kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy azt márciusban fizetik ki, így a veszélyhelyzet kihirdetése napján is ez volt az érvényes.Mennyi a támogatási plafon?
A támogatás mértéke is az alapbérhez kapcsolódik az új szabályok alapján, melynek összege az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de a figyelembe vehető alapbér maximuma csak a minimálbér kétszerese lehet.
Ezzel a változással a támogatás maximuma megnőtt, melynek legnagyobb összege a korább összeg másfélszerese vagyis 112 418 forint lehet, de nagysága továbbra is függ a munkavállaló alapbérétől és a munkaidő csökkentés nagyságától.
Hogyan járjanak el azok a társaságok, amelyek a tevékenységre tekintettel járulékkedvezményben részesülnek? Ezen társaságok esetén is az általános szabályokat kell alkalmazni a támogatás megállapításánál, nem pedig a járulékkedvezménnyel kalkulált nettó alapbért. Továbbá azon munkavállalók esetében is így kell eljárni, akik bármilyen adókedvezményt vesznek igénybe, illetve akikre speciális adó és járulék elszámolási szabályok vonatkoznak (pl. nyugdíjas munkavállaló, EKHO-s munkavállaló)
Kalkulációhoz
ajánljuk figyelmébe a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján lévő számolási táblát.A kérelmek kitöltése egyszerűsödik: a támogatás iránti kérelmében nem kell a munkaadóknak bemutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését.
Ugyanakkor a támogatás megítélésének feltétele az, hogy a munkaadó bemutassa, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.
A 2020. április 29. napjával hatályba lépő változások tükrében a munkáltatót továbbra is létszámtartási kötelezettség terheli,
mely a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartása helyett a kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására terjed ki, azonban ennek pontos hosszát a kormányrendelet nem határozza meg.Home office-ra is kiterjed, kölcsönző cégek is igénybe vehetik
A bértámogatás a továbbiakban a munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is kiterjed, és a rendelet tételesen kimondja, hogy a támogatás távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető.
A változások egyértelműsítik, hogy a vállalkozások kizárólag a támogatással érintett munkavállalók esetén nem rendelhetnek el rendkívüli munkavégzést, és hogy a folyósítás időszaka alatt ezentúl a munkaerő-kölcsönző cégek is igénybe vehetik a támogatást.
A támogatást a feleknek (munkavállalónak és munkaadónak) továbbra is együttesen kell kérelmezni az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál.
A bérszámfejtésről, a HR adminról, a magyar és európai outsourcing trendekről író BPION blog bejegyzései a HR Blogon itt olvashatók.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
- 5 milliárd forintos forrásból indul bérfejlesztő program kkv-knak 3 hónapja
- A COVID-19 jelentős veszteségeket okozhat a cégeknek, amelyek azonban elkerülhetőek vagy csökkenthetőek lehetnek 5 hónapja
- Jobbik: magyar adófizetői pénzből ne vendégmunkások foglalkoztatását támogassa a kormány! 9 hónapja
- Felmérés: alapelvárás lett a rugalmas munkaidő, sokakat frusztrál a munkahelyi technika minősége 12 hónapja
- Spanyolországban bértámogatást kapnak a négynapos munkahétre átálló cégek 1 éve
- Az elmúlt 15 év legnagyobb növekedését tapasztalták a családi cégek tavaly 1 éve
- Egy év fizetés nélküli szabadság után mondtak fel azoknak a katonáknak, akik nem oltatták be magukat covid ellen 1 éve
- Csaknem 30 milliárd forintot osztanak szét a járvány alatt dolgozó egészségügyisek között 1 éve
- Minden Dunaferr-dolgozó megkapja decemberi fizetését a napokban 1 éve
- Érkeznek a bérköltség-támogatások a falusi kisboltoknak 1 éve
- Jön a segítség a kisboltoknak, bérekre is költhetik 1 éve