Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 7 éve

Illegális munkaerő-kölcsönzők markában - hogyan lehet kivédeni?

23 gyanúsítottat vettek őrizetbe egy hónappal ezelőtt, miután kiderült, hogy egyéb pénzügyi manőverek mellett illegális munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkoztak. Akkor írtunk is arról, hogy az atipikus foglalkoztatásban érintett négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet összefogva közös célként fogalmazta meg, hogy garanciát biztosítson megrendelői számára és fellépjen a piacot zavaró szereplők, "potyautasok" ellen.

"Az már eleve furcsa volt, hogy a fizetésünk sokszor svéd, norvég, libériai, vagy éppen hongkongi cégektől érkezett a számlánkra. Aztán bementünk a helyi munkaügyi hivatalba, hogy megnézzük, be vagyunk-e jelentve, de kiderült, hogy még adószámunk sincs" - meséli egy férfi , akit nem itthon, hanem Svédországban használt ki egy munkaerő-kölcsönző cég. A férfi azt mondja, miután mindezt megtudta, azért nem szállt ki, mert az őt kölcsönző cég újból és újból megígérte neki, hogy a rendezi a státuszát, sok társával együtt. Ez általában itthon is pontosan így történik - az ember meg örül, hogy munkája van.

Bárki leellenőrizheti

Betanított munka, szakképzettséget nem igénylő munka, adminisztratív feladatok és call-centerek - a legtöbb munkaerő-kölcsönző ezekre a területekre kölcsönöz munkaerőt. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint mind a kölcsönbevevőnek, mind a munkavállalónak feladata lenne, hogy leellenőrizze, valóban jogosult-e a kölcsönzésre az adott cég. Ez viszonylag egyszerűen megtehető: a munkaügyi központok ugyanis engedélyt adnak az a feladatra megfelelőnek talált cégeknek - ennek az engedélynek a száma pedig szerepel (ha szerepel) a kölcsönzési szerződéseken. Az, hogy a munkaügyi központ kinek adott ilyen engedélyt nyilvános, bárki által hozzáférhető adat - ezen engedély mögött olyan biztosítékok állnak, mint az érintetlen 2 millió forintos vagyoni letét, valamint egy olyan ember jelenléte a szervezetben, aki szakmailag megalapozottan foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel. Mindezeket a lépéséket egyébként a kölcsönbevevőnek sem árt megtenni: nekik is érdekük, hogy olyan helyről kölcsönözzenek, ahol rendben mennek a dolgok. Csaposs Noémi azt mondja, hogy sokan még ezt a viszonylag egyszerű lépést sem teszik meg, így aztán olyan kölcsönzők kezei közé kerülnek, akiknek még engedélyük sincs erre a tevékenységre. Sajnos önmagában az engedély sem garancia mindenre, fontos tudni, hogy sok cég ugyan rendelkezik engedéllyel, mégis tisztességtelen piaci magatartást tanúsít - nem fizet adót és járulékokat. Tehát az engedély meglétének ellenőrzése csak egy úgynevezett első, minimum szint, mely után nem árt tovább tájékozódni.

Fizetés és szerződés

A következő lépés, hogy mindenki nézze meg a munkaszerződését: mit tartalmaz és valóban a cégjegyzésre jogosult személy írta-e alá - ugye amikor valaki munkát keres, általában semmi más nem érdekli mint az, hogy mennyi a nettó bér. Holott azért érdemes lenne a cégnek is utánamenni: mióta létezik, van-e adótartozása, milyen gyakran változik a székhelye? Aztán elérkezik az első fizetés ideje: átutalással vagy készpénzben adják? Adnak-e róla bizonylatot, bérkifizetési jegyzéket? Ha nem, akkor ideje gyanakodni. Ha igen, akkor sem lehetünk biztosak a dolgunkban, hiszen bérjegyzék ide vagy oda, ettől még nem biztos, hogy a járulékok utánunk be vannak fizetve. "De ez nem csak a kölcsönzött munkaerőre igaz, a normál munkaerőre is: ott pontosan ugyanilyen körültekintően kellene eljárni a munkavállalóknak. Tévedés ugyanis, hogy kölcsönzött munkaerőnek lenni nagyobb kiszolgáltatottságot jelent: pontosan ugyanúgy védi őket a törvény, mint a hagyományos módon felvett munkaerőt" - mondja a szövetség elnöke. Hogy a járulékok rendben átkerülnek-e az adóhatóság számlájára arról mindenki a saját ügyfélkapuján keresztül tud értesülni. Ott tisztán látszik, hogy a munkaadónk adózik-e utánunk.

Amikor valaki kölcsönzött munkaerővé válik, ketten gyakorolják felette a munkáltatói jogokat: mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönbevevő. Igaz, hogy a kölcsönbeadó jelenti őt be, de a kölcsönvevő egy statisztikai programba be kell vezesse a munkavállalót - ha a kettő összevetése során eltérések vannak, akkor a hatóság azt ellenőrizni fogja és kiderül hogy a cég nem járt el a törvénynek megfelelően. Így előbb-utóbb eltűnhetnek a piacról az illegális kölcsönzők, ám sajnos a körültekintés hiánya miatt, az emberek kiszolgáltatott helyzetével visszaélve, addig még sokakat fognak megkárosítani.
  • 2021.01.25HR Üzleti Vezető Mentoring és Workshop online program Inspirációt és támogatást nyújt HR vezetőknek és a jövő HR vezetőinek az üzleti vezetővé válásuk útján. Ajánlom minden olyan HR vezetőnek, aki szeretné a HR funkciót üzletközpontúbbá tenni, meghatározó hatással lenni üzletre, stratégiára, döntésekre, nagyobb bizalmat, hitelességet és befolyást szerezni a felsővezetésben. Részletek Jegyek
  • 2021.01.30Videokonferenciás 2 napos Scrum Master képzés A két napos intenzív, gyakorlat-orientált tréning szerepjátékokon és szimulációkon keresztül segít a résztvevőknek megérteni, hogyan alkalmazhatóak a legkülönbözőbb projektekben a Scrum alapelvei. Kitérünk arra is, hogy mikor érdemes használni a Scrumot, és mikor nem. Részletek Jegyek
  • 2021.02.04Stratégiai- és teljesítmény controlling A vezetők elmondása alapján a controlling gyakran utókalkuláció fókuszú, célja a pénzügyi számvitel kiszolgálása. Ez a kutatás is rávilágít arra, hogy kimutathatóan sikeresebbek azok a vállalatok, ahol a vezetők támaszkodhatnak a controller tevékenységére. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter