Ilyen munkavállalókra lesz szükség évek múlva

A világ gazdasági működése megint változott, és sokan még csak észre sem vettük. A világpiac a 2000-es évekig még multinacionális modell alapján dolgozott, amely mára globális működési módra váltott át. A nyolcvanas évek második felétől leányvállalatok alapításával érkeztek hazánkba a nagy, nemzetközi vállalatok. Ezekben az új cégekben replikálódtak az anyavállalat folyamatai, funkciói. Mindenhol működött HR, marketing vagy logisztika. Az elmúlt két évtizedben ezt váltotta fel az a szervezési módszer, amikor regionális központokba centralizálják a tevékenységeket, amelyek ezután a teljes konszernt szolgálják a munkájuk során.

Ezzel párhuzamosan pedig lezajlott egy úgynevezett értéktermelési forradalom, amelynek során a legtöbb munkavállaló a szolgáltatási szektorba vándorolt át. Az iparnak, a mezőgazdaságnak azok az ágazatai, szereplői tudnak ma már hatékonyan termelni, ahol magas a gépesítés aránya és alacsony az élőmunka részesedése, nyilatkozta a HR Portálnak a most megjelent Fehér Könyv kapcsán Suhajda Attila.

Képességek híján

Az IBM az elsők között volt, amely elektronikai gyártást hozott Magyarországra a 90-es években. Már akkor az egyszerűbb összeszerelő munkát végzők alkalmazásánál felismerték, hogy hatalmas szakadék van a meglévő és az elvárt munkakultúra között. Ekkor kezdték kutatni, milyen emberi attitűdökre van szükség ahhoz, hogy hatékony, azaz pontos és hibamentes lehessen a gyártási folyamat. Akkor azt állapították meg, hogy a magyar munkavállalók munkakultúrája, viselkedési sajátosságai miatt nem tudnak a nyugati országokhoz hasonló hatékonysági mutatót produkálni.

Maga az IBM is jelentős átalakuláson ment át és ma már a hardver-ipar helyett elsősorban megoldásokat és szolgáltatásokat értékesít. Ennek eredményeként azóta újabb tevékenységeket hozott ide. 2004-től megjelentek a szolgáltató központjai, a Shared Service Centerek (SSC) is Magyarországon. Ma hazánk látja el a 420 ezer főt foglalkoztató IBM-et beszerzési és könyvelési szolgáltatásokkal, ami 57 nyelven végzett tevékenységet jelent. Suhajda Attila állítja, hogy a szolgáltató-központokban végzett tevékenységek nagy része semmiképp sem rutinszerű tevékenység. Emellett komoly szakmai képzettséget és kitűnő, legális munkakörülményeket kap ma az, aki ilyen szolgáltató központban dolgozik.

A cég legnagyobb problémája azonban továbbra is az, hogy nehezen talál megfelelő képzettségű munkaerőt. Ezért végeztettek az elmúlt 5 évben 8 társadalomtudományi témájú kutatást ebben a tárgykörben, mert reális képet szerettek volna kapni a magyar munkavállalók attitűdjeiről és a hazai munkaerőpiac sajátosságairól. Céljuk egy objektív kép megrajzolása volt a magyar munkaerőpiacról, mely nemzetközi trendek figyelembe vételével vizsgálta az ország versenyképességének lehetőségeit, bekövetkező fordulópontját.

Az IBM szerette volna, ha a Fehér Könyv tudományos módszerességgel és formában jelenne meg, ezért bízta meg a szerkesztői munkával a Z. Karvalics Lászlót, a szegedi József Attila Tudományegyetem Társadalomtudományi Tanszékének vezetőjét. Ő egyébként korábban már a digitális társadalomról több, hasonló témájú kutatást vezetett. Magas színvonalú munkáját ismerve bízta meg az IBM a kutatót ezzel a munkával.

A munkavállalókat az egyik vizsgálat a különböző, munka világában működő életstratégiákról kérdezte. A válaszokból egyebek között kiderült, hogy a munkavállalók közül kevesek hajlandók az új ismeretek befogadására, illetve az információs társadalom tagjává válni, nagyon alacsony az új ismeretek megszerzése, ezáltal új munkakör elérése iránti igény. A kutatás szerint a hazai cégek nagy része pedig a technológiai és a szervezeti innovációra teljesen immunisnak mondható. Az 50 fő alatti munkavállalót foglalkoztató cégeknek például a 35 százaléka nem vezetett be semmilyen szervezeti innovációt az elmúlt három évben.

Mindez azért különösen aggasztó, mert jelenleg a szakképző helyek, a felnőttképzési és felsőoktatási intézmények nem veszik figyelembe, milyen képességekkel rendelkező munkavállalókat vár a munka világa. Suhajda Attila szerint az eddigi, úgynevezett "I"-formájú ismeretszerzési oktatásról át kellene állni a"T"-formájúra. Korábban ugyanis elég volt, ha egy tanuló megtanult egy konkrét szakmát, annak folyamatait, menetét. Ma már erre rá kell húzni egy olyan "tetőt" is, amely azokat a készségeket jelenti, ami a változó környezetben az érvényesüléshez szükséges.

Az IBM Fehér Könyve a vizsgálatok eredményeként rögzítette, milyen kompetenciák azok, amelyek a versenyképes működéshez, munkaadói szempontból elengedhetetlenek. A korábbi, állam-szocialista munkamorálhoz képest pozitív elmozdulás érhető tetten a lojalitás, a terhelhetőség, a tanulási-önképzési szándékok, a motivációk, a rugalmasság, az együttműködési készségek terén. Valószínűleg a változás még látens és inkább az önképben, a gondolkodás megváltozásában, a viszonyulásban érhető tetten és nem, vagy csak kevéssé tükröződik még a vállalatok mindennapi gyakorlatában, olvasható a tanulmányban.

A Magyarországon működő külföldi cégek úgy látják, - a Fehér Könyv szerint -, hogy az olcsó munkaerő, a jó szellemi tőke még mindig vonzóvá teszi a magyar munkaerőpiacot. Napjainkban a magyar munkavállaló már rendelkezik azzal a felelősségtudattal, hogy ő maga is befolyással bírjon a cég szakmai, anyagi, hírnévbeli sikerére.

A munkavállalók válaszai alapján azt látták a vizsgálatokban résztvevők, hogy az adott munkakörhöz tartozó feladatok ellátásához ma leginkább együttműködési készségre, alkalmazkodásra és egyéni felsőségvállalásra van szükség. Legkevésbé az információ-technológiai eszközök iránti nyitottságra, hétvégi munkavégzésre való hajlandóságra, illetve a folyamatos tanulásra hajlandóak a magyarok. Az info-világ elutasítása és a képzési destruktivitás egyaránt jellemző az 50 év feletti és a fiatal munkavállalókra. Ezek a beállítódások szöges ellentétben állnak a munkaadók által követeltekkel, de az ország fejlődésének érdekével is.

A szolgáltatás-tudomány megjelenése

A szolgáltató szektor új, komplex ismeret-anyaggal bír nemcsak a funkcióikat, hanem a működésük hatékonyságát tekintve is. Ahogy a '80-as években az IT is önálló tudományággá válhatott, hasonló diszciplináris változások előtt áll ez a terület is. A műszaki, a gazdasági és a humán tudományok konvergenciája az úgynevezett szolgáltatás-tudomány - Services Sciences Management and Engineering (SSME). Suhajda Attila szerint ahhoz, hogy egy munkavállaló sikeressé válhasson, egyszerre kellene a három területről képzést kapnia.

Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a minőségi javuláson felül ne legyen a diplomások számaránya megkurtítva. Az IBM Fehér Könyve szerint nemzetközi összehasonlító adatokból kiderül, hogy hazánkban nincs diplomás túlképzés, tehát a diplomások aránya egyáltalán nem magas. A felsőoktatási expanzióban is rejlenek még további lehetőségek, hiszen az OECD-országok 32 százalékos átlagához képest Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a teljes népességhez viszonyítva alig éri el a 20 százalékot.

Ugyanakkor a felsőoktatás alapkészséget átadó, fejlesztő funkciója terén jelentős lemaradás tapasztalható Magyarországon. Például az OECD IALS Felnőtt Írásbeliség Vizsgálat adatai szerint a hazai felnőtt (16-65 éves) népesség olvasás-értése a vizsgált 20 országból az utolsók között helyezkedik el. Különösen meglepő, hogy ezen belül a felsőfokú végzettségűek eredményei is utolsók lettek a vizsgált országok között. A magyar felsőfokú végzettségűek eredményei közel azonosak a svéd középfoknál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőkével.

A vizsgálat hazánkra vonatkozó további érdekessége, hogy a magyarok ezzel szemben elégedettek a saját olvasás-tudásukkal. A legrosszabbul teljesítők közel háromnegyede ítélte jónak ezen képességét. A kutatást végzők következtetése ez alapján, hogy a szövegértésben rosszul teljesítő magyar munkavállalók döntő többségénél egyszerűen nincs szükség olvasástudásra a munkavégzésükhöz.

Egy másik tanulmány eredménye is segít abban, hogy pontos képet nyerjünk az ország állapotáról, illetve az ehhez vezető útról. Az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottsága által készített ország elemző tanulmány Magyarország innovációval kapcsolatos teljesítményéről megállapítja, hogy csekély az innovatív kkv-k súlya a gazdaságban, a vállalkozások nem működnek együtt, illetve az egyetemek és az MTA nehezen alkalmazkodik a tudásalapú társadalom elvárásaihoz.

Az igazgató szerint ma az az általános megítélés, hogy sok a diplomás. De senki nem veszi figyelembe azt a trendet, miszerint 2020-ra az összes elérhető munkahely 30 százalékát diplomás, 50 százalékát pedig középfokú végzettséggel rendelkezők tudják betölteni. Az ennél alacsonyabb szintet megcélzóknak a világpiac nem nagyon ad esélyt. Persze Suhajda Attila is egyetért azzal, hogy strukturális, kapcsolódási reformokra szorul a magyar felsőoktatás. Azok az intézmények, amelyek a kimeneti oldalon sikertelenek, méltatlanok az állami támogatásra. De a munka oda megy, ahol várják - képzett emberfővel, szabad és nyitott piaccal.

Leépül a felsőoktatás és ezzel a jövő?

Az OECD munkahely-mérleg kutatása alapján biztosan állítható, hogy a jelenlegi gazdasági folyamatok mellett a szolgáltató szektor adja 10 év múlva is - akárcsak most - a munkahelyek legnagyobb arányát. Suhajda Attila ezt még egy egyszerű, mindenki által elvégezhető vizsgálattal is alátámasztotta. Megnézte a legnagyobb állásportálokon, melyik szektor a legnagyobb hirdető. Azt találta, hogy jelenleg háromszor annyi álláshirdetésben keresnek a szolgáltató szektorokba munkavállalókat, mint a termelésibe - úgy, hogy a termelésben dolgozó mérnököket is ebbe a kategóriába számította bele.

Vannak ma már jó példák is a magyar felsőoktatásban. Az Óbudai Egyetem valamint a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem is elindított egy IT rendszer-üzemeltetési, felsőfokú szakmai továbbképzést. Illetve megpróbálnak Suhajda Attiláék lejjebb, a középiskolák szintjére menni, mert azt szeretnék, hogy már azon a szinten elkezdődjön azon kompetenciák oktatása, melyek a modern gazdaság számára szükségesek.

Arról, mi lesz, ha a jelenleg vizionált egyszerű szakmunkán és szakmunkásokon alapuló munkaerő-kínálat lesz túlsúlyban, Suhajda Attila úgy válaszolt: Magyarország sem vonhatja ki magát a globális gazdasági folyamatokból és bízik abban, hogy a jogalkotók is megértik, milyen fontos szerepe van a tudás alapú szolgáltató szektornak a gazdaság modernizálásában.