Iroda, infrastruktúra, munkaerő - ez hiányzik a vidéki városokból a beruházásokhoz

Az üzleti szolgáltató központokat tömörítő szervezet (ABSL) által szervezett rendezvényen nem először kerül szóba a központok lokációjának kérdése. Az iparág erősen Budapest központú, így az ABSL és a HIPA számára is cél, hogy étvágyat csináljanak az országon belül más városokhoz is a befektetőknek. Ezért egy felmérést is készítettek 2023. április és május folyamán, amelyben megkérdezték a cégeket (33 vállalat vezetője vett részt a felmérésben), hogy milyen kritériumok döntőek számukra, amikor BSC-t terveznek nyitni. A beszélgetésben Lenk István, az Eaton Enterprises Hungary Kft. ügyvezetője, egyben az ABSL elnöke, Fadi Shadeh, a HIPA képviselője és Zaharia Gabriella, a Flowserve Hungary HR vezetője vett részt.

A kutatás eredménye szerint a megkérdezett központok 67%-a tervez bővülést a következő időszakban, ugyanakkor a 22 pozitívan válaszolóból 19 a jelenlegi helyszínen tervezi azt, nagyjából egy éven belül. A HIPA képviselője szerint a különböző egymást érő krízisek következménye, hogy lassabban születik döntés növekedésről, beruházásokról és azok inkább organikus folyamatok eredményei, nem pedig zöldmezős beruházások. 

Jelenleg az a tapasztalat, hogy kevesebb nagy volumenű BSC beruházás érkezik Magyarországra, mint korábban. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez elmúlt két évben voltak jelentős organikus bővülések, Fadi Shadeh a cég megnevezése nélkül említette, hogy volt vállalat, amely mintegy 600 fővel növelte a létszámát. A HIPA is készített egy felmérést, amelyben a cégek 85% jelezte, hogy tervezi új pozíciók megnyitását a következő időszakban, ebből 81% nagyobb hozzáadott értékű feladatokkal kalkulál. 19% tervez elvinni funkciókat az országból, ám ezek is többnyire kisebb hozzáadott értéket képviselnek.

A területek, amelyeknél elsősorban bővüléssel lehet számolni: pénzügyi, számviteli, kontrolling, az ügyfélszolgálat és a logisztika, ellátási lánc területei. Lenk István az Eaton példáját is elmondta, a cég az ellátási lánc és pénzügyi szolgáltatásokban tervez bővülést, ugyanakkor átszervezéseket is végrehajtanak. Ugyanis már nem számítanak alacsony költségvetésűnek ezek a területek a céges működésben, így alapvetően nem belépő szintekre keresnek embert, hanem magasabb képzettséget, szakértői tudást magasabb hozzáadott értékű pozíciókra, míg a többit kiszervezik. Mert mint mondta, csak így maradhatnak versenyképesek. Ugyanez a folyamat zajlik sokkal nagyobb volumenben Lengyelországban, ahová továbbra is áramlanak a beruházások. 

A képzett munkaerő rendelkezésre állása és ára dönt a lokáció mellett vagy ellen

A cégek jelentős része a felmérésben azt válaszolta, hogy a legfontosabb számára mielőtt egy szolgáltatóközpont megnyitása mellett dönt, hogy az adott helyen rendelkezésre áll-e megfelelően képzett munkaerő (33/25), ennek költsége (33/24), a nyelvtudás (33/24) és a funkcionális készségek (33/11). Jelen pillanatban ezen prioritások teljesülése miatt is Budapest központú az iparág. Diverz munkaerő leginkább a fővárosban áll rendelkezésre, a nyelvtudás is ott erősebb, a munkaerő árát tekintve pedig már nincs jelentős különbség országszerte. Ugyanakkor Zaharia Gabriella kiemelt még egy érdekes megfontolandó szempontot, méghozzá a márka ismertségét és fogadtatását egy adott helyen. Ez például lokáció szempontból döntő lehet, mert míg Debrecenben nagy foglalkoztatóként és a kevesebb jelenlévő nagy multi egyikeként mindenki ismeri a brandet, addig Budapesten csak „egy cég a sok közül”. Vagyis jóval nagyobb kihívást jelent a versengés, például a munkaerőért folytatott harcban vagy éppen az egyetemekkel folytatott együttműködési lehetőségeket tekintve, míg vidéken ezek a cégek kitüntetetettebb helyzetet élhetnek meg. 

Nyitna-e Budapesten kívül üzleti szolgáltató központ (BSC) lokációt?

Egy korábbi esetre is visszautalt saját karrierútjából, amikor egy cég azért nem nyitott vidéken új központot, mert hiányzott az irodaellátottság a városban. Ezt a problémát Lenk István is hangsúlyozta, mint ördögi kört, ami a befektetések útjába áll, ugyanis hiába szeretne egy cég betelepülni egy vidéki városba, mert van egyetem, van potenciális munkaerő, ha nincs irodahelyiség és megfelelő infrastruktúra. Vagy csak tervben van. Az ABSL elnöke szerint még komoly házi feladata van az országnak ezen a téren, amit meg kell oldani, különösen, ha tekintetbe vesszük az egyre élesebb versenyt a régióban, ahol már nem csak Lengyelország vagy Románia jelent konkurenciát, hanem egyre inkább jön fel Albánia és Bosznia is. 

Éppen ezért a HIPA programokat is futtat a különböző vidéki városokban, hogy vonzóbbá tudjanak válni a befektetők szemében: 

• Ennek egyik tényezője az irodahelyiségek rendelkezésre állása. Szegeden például már történtek lépések, mert helyi ingatlanfejlesztők elkezdtek mozgolódni a területen. Emellett fontos, hogy a városok láthatóvá tegyék magukat és a bennük lévő potenciált nemzetközi ingatlanfejlesztők számára is. 

• A másik tényező a tehetségek kérdése, amely a nagy egyetemi városokban rendelkezésre áll, ugyanakkor ott is kell tartani a fiatalokat a végzés után, és megmutatni a cégeknek, hogy érdemes miattuk az adott helyre célpontként tekinteni.  

Melyek a döntő kritériumok egy központ helyszínének megválasztásakor?

A HIPA és az ABSL együttműködik városfejlesztési projekteken, tavaly zajlott egy pilot Pécsen, idén pedig Szegeden van folyamatban program, aminek keretében elemzés készül a város potenciáljáról, felmérik a versenytársakat, segítenek kiemelni a cégek számára vonzó előnyöket. Tréningeket, képzéseket tartanak a városvezetés számára, hogy milyen információkat közvetítsenek az érdeklődő befektetők felé magukról, illetve azokra az igényekre koncentráljanak, amikre azoknak szüksége van. 

Ezektől a lépésektől áttörést várnak hosszabb távon. Egyelőre azonban vidéken is inkább az organikus növekedés jellemző, a már jelenlevő cégek bővítenek, illetve egyesek nyitnak kisebb, második központot helyben, amelyek aztán nőni tudnak. Azt egyértelmű előnyként határozták meg a szakemberek, hogy a vidéki munkaerő lojálisabb, kisebb ezeknél a cégeknél a fluktuáció, mint Budapesten. Általában szorosabb az együttműködés az egyetemekkel, és nagyobb a kezdeményezőkészség a részükről. A cégek maguk is jobban együttműködnek akár az iparág ismertebbé tételében, ami még mindig problémát jelent. Hiába változik ezeknek a cégeknek a profilja évek óta, tartanak igényt egyre magasabb szintű készségekre és tudásra, sok helyen a köztudatban még mindig a call centerek képe él, amit potenciális munkaadóként árnyalni kell nem csak a diákok, hanem a tanárok, oktatási intézmények „fejében” is. 

Ami meggyőzheti a befektetőket, hogy Budapesten kívül nyissanak új központot: 

- ha a jelenlegi lokáción nem áll rendelkezésre kellő számú megfelelő munkaerő

- támogatások, ösztönzők rendelkezésre állása

- jobb nyelvi

- jobb szakmai készségek megléte. 

Mi győzheti meg a beruházókat, hogy Budapesten kívül nyissanak központot?

Nyitóképen (b-j): Fadi Shadeh, Zaharia Gabriella, Lenk István Forrás: ABSL