A katából kieső, idegen nyelveket beszélőket is várják az üzleti szolgáltató központok

Az elmúlt években a szolgáltató szektor folyamatosan bővült. Mi most a helyzet, mik a várakozások a közeljövőre nézve?

Jelenleg az látszik, hogy új szereplők kevésbé jelennek meg a piacon, viszont a meglévő üzleti szolgáltató központok (BSC) tevékenységi köre bővül nyelvekkel, támogatott folyamatokkal, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a nagyobb hozzáadott érték, a tudásintenzív területek előtérbe kerülnek.

Ez azt is jelenti, hogy a befektetések minősége javul, a munkavállalók számára pedig komolyabb perspektívát jelent a szolgáltató szektor, hiszen a szolgáltató központokra jellemző, hogy több nyelvet beszélő, több diplomás alkalmazottak dolgoznak benne, a pályakezdőtől a felsővezetőig. Így a megfelelő karrierperspektíva, a tartalmas, értékteremtő munka a munkavállalók részéről is elvárás. Az iparág egyre inkább ebbe az irányba megy.

A cégek pedig a jelen gazdasági-politikai helyzetben az alacsonyabb kockázatú tevékenységeket keresik, így nem feltétlenül szerveznek ki folyamatokat a Távol-Keletre, Ázsiába, hanem inkább helyben vagy ebben a kelet-közép-európai régióban igyekeznek tartani a szolgáltatásokat.

Milyen létszámnövekedéssel számolnak idén?

Ezt nehéz megmondani, mert maga a szektor jelenleg nem pontosan definiált, a tevékenységnek nincs konkrét TEÁOR száma, ami alapján be lehetne sorolni. Éppen most zajlik a definiálhatóság érdekében a KSH-val egy együttműködés kialakítása. A cél az lenne, hogy azok a szereplők, akik centralizált tevékenységet folytatnak a piacon, és részei az üzleti szolgáltató szektornak azok belekerüljenek ebbe a meghatározásba és körbe, lehessen róluk jó minőségben adatot gyűjteni. Erre szükség van az összehasonlíthatóság, a régiós versenyképesség felmérése érdekében is.

Szándékosan nem az SSC-kről beszélek, hanem üzleti szolgáltató központokról, mert ezek a szervezetek direkt vevői kapcsolattartástól kezdve a beszállítókig, illetve belső folyamatokat az anyacég számára egyaránt kiszolgálnak. Vagyis az üzleti portfolió minden részét lefedik. A tevékenység és egyelőre az ön- és külső definíció is sokféle, ezt kell valahogy egységesíteni. Ezt szeretné elérni az ABSL és a KSH közös projektje, amelynek nyomán – jó adatokkal - pontos képet lehet majd adni a szektorról a piac szereplőinek.

Ha mégis számot kellene mondanom, akkor olyan 80 000-100 000 fő közé teszem a szolgáltató szektor által foglalkoztatottak számát. De éppen a bizonytalanság miatt nehéz a növekményre – a bővülésre - is választ adni.

Mely folyamatokkal bővül a szolgáltatási paletta?

Klasszikus értelemben a tranzakcionális - ügyfélszolgálati, pénzügyi, ellátási lánchoz kapcsolódó - tevékenységek  tartoztak a központokhoz, jelenleg azonban a nagyobb tudást igénylő folyamatok irányába megyünk, így pl.: IT terület, sok esetben globális digitalizációs folyamatok jelennek meg itt, de az ellátási láncban vagy éppen a HR szolgáltatásokban is új szintre lépnek. Pénzügyi területen egy elemzői, pénzügyi tervezői tevékenységre, de compliance területen a helyi jogi megfelelőség kiszolgálására is lehet gondolni. Technológiai irányba is el tudunk menni, ahol a mérnökök már többszintű szolgáltatást nyújtanak a vevőknek, terveznek, akár teljes géptervezést végrehajtanak, sőt sales tevékenységet is végeznek.

Akkor egyre inkább olyan munkaerőre van szükségük, így IT-sokra, mérnökökre, akikből már így is hiány van a piacon? Ezt hogy tudják megoldani? Hogyan toboroznak?

Komoly probléma, hogy ez a szektor kevésbé van szem előtt, hiszen alapvetően háttértevékenységeket végez, kiszolgál üzletágakat. Utóbbiak azonban nagyon is jól láthatók. Például, ha egy LEGO-ra gondolunk, akkor mindenki tudja mi az, hiszen kézzel fogható, de azt kevesen tudják, nekik is van szolgáltató központjuk, amely a korábban emlegetett tevékenységeket ellátja.

Ezért elsődleges feladat ahhoz, hogy egy jó toborzást el tudjunk indítani, hogy ismertebbé kell válnia a business service szektornak, hogy az emberek ne tegyenek egyenlőségjelet közéjük és egy call center közé még húsz év után is. Ez szükséges ahhoz, hogy az iparág magasabb képzettséget igénylő, tudásintenzív területei is megjelenhessenek, és a tehetségeket be tudjuk vonzani. Növelni kell az ismertségünket, építeni a „márkát”. Bemutatni, hogy milyen komoly karrierutat tudunk biztosítani, jelentős munkaerő mennyiséget felszívni, miközben hosszú távú, kiszámítható és stabil munkalehetőségeket biztosítunk a munkavállalók számára amelyet a vállalati kultúra révén a elfogadás, mindenki számára egyenlő lehetőségek biztosítása és egymás tisztelete jellemez.

Például, most a kata változások miatt váltásra készülő, nyelveket beszélő eddig szellemi szabadfoglalkozású vállalkozóknak - többek között fordítók, tolmácsok, nyelvtanárok - új lehetőséget tudunk mutatni. A tevékenységek nagy része ugyanis tanulható, a nyelvi készségek viszont elengedhetetlenek. Ez egy win-win szituáció lehet, nekünk a munkaerő bevonzására, nekik pedig stabil álláslehetőséget jelenthet egy BSC: karrierutat, széleskörű juttatási csomagokkal, rugalmas munkalehetőséggel. És nem csak fiataloknak! Az üzleti szolgáltató szektort többnyire a fiatalokkal azonosították, elsősorban a nyelvtudás miatt, de ahol ez adott, abban az esetben át- és továbbképzéssel más korosztályoknak vagy akár karrierváltók esetén is nyitott a lehetőség.

Erre az át- és továbbképzésre egyébként készülnek a szektor cégei? Esetleg már folyamatban van?

Ezt a vállalatok saját kezdeményezésben elkezdték bevezetni, de szektor szinten nagyobb összefogásra van szükség. Ahhoz is az ismertség növelése kell, hogy olyan emberek, akik teljesen más területről érkeznek, észrevegyék benne a lehetőséget. Arra is szükség van hogy a munkáltatók és a potenciális munkavállalók könnyebben megtalálják egymást. Ennek elősegítése mindenképp az ABSL  tervei között szerepel, de sokat kell még dolgoznunk ahhoz, hogy bejáratott működési modell lehessen.  

Gondolom, ezért is van szükség a brandváltásra, a HOA-ból ABSL lett, hogy a megosztott szolgáltatásokról, az SSC-ről a hangsúly az üzleti központokra, vagyis a BSC-kre kerüljön, megszabaduljanak a „call center” azonosítástól?

A Magyar Szolgáltatóipari Szövetségből az átlépés az ABSL-be elsődlegesen brandváltást jelent, ami most zajlik. Az ABSL (Association of Business Service Leaders) már egy nemzetközi környezetet jelent, nemzetközi mércékkel és normákkal. Ebbe tizenegy ország képviselői vannak jelen - Lettország, Lengyelország, Magyarország, Ausztria, Németország, Svájc, Csehország, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Románia és Moldova, ami lehetőséget ad a nemzetközi összehasonlításra, a régióban jelen lévő jó gyakorlatok megosztására, a nemzetközi versenytársak megismerésére, a szektor vállalatainak szervezett támogatására.

ABSL platformja a kapcsolatok kialakítása és a meglévők fenntartására ad egy alapot, kooperációs lehetőségek kialakítására ad lehetőséget az iparágon belül, ahol a partnerek helyi kezdeményezésekben tudnak részt venni -a brandingtől, a vidékfejlesztési projekteken keresztül az adott aktuális szektort érintő témákig, vagy akár a  befektetők felé egységes szakmai tartalommal megjelenni. Emellett lehetőség van stratégiai partner esetén egy adott gazdasági területetet (pl. ingatlanfejlesztés, digitalizáció, employer branding, wellbeing..)  kiemelten, szakmai oldalról támogatni. Kiemelten fontos az a szakmai háttér, amit a szervezet nyújtani tud a  meglévő tagságnak illetve az újonnan érkezőknek.

Milyen lépéseket terveznek kommunikációs szempontból, a szektor megismertetése érdekében a szélesebb nyilvánosság, a munkavállalók felé?

Eddig alapvetően a felsővezetőket értük el, ők voltak a partnereink. Ahhoz, hogy a tehetségeket is elérjük, ahhoz másutt is meg kell jelennünk: egyetemeken vagy éppen olyan webinarokon, amelyek jogi, HR és egyéb aktuális kérdésekről szólnak, kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk a tapasztalatok, gyakorlatok megosztására a szektor szereplői számára.

Vannak együttműködési kezdeményezéseink vidéki városokkal, egyetemekkel, ahol azt tűztük ki célul, hogy átadjuk a városvezetésnek és az egyetemnek is azokat a hasznos információkat, amelyek lehetőséget teremtenek egy szolgáltató központ megtelepülésére az adott városban.  Fontos, hogy tudják, milyen feltételekkel tudnak bevonzani ilyen befektetéseket, és mely feltételek szükségesek a potenciális foglalkoztatók ill. a munkavállalók bevonzásához és hosszú távú megtartásához.

Az ABSL szakmai szervezetként, a szektor cégeit képviselve olyan hiteles információkat kíván közvetíteni a szélesebb nyilvánosság felé, aminek köszönhetően a szektor jobb megismerése révén a vállalkozások és a munkavállalók hatékonyabban egymásra találnak a jövőben.