Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 5 éve

Irodalmi alkotásokból is tanulhat életstratégiát

Kíváncsi arra, hogyan nyerjünk életstratégiákat, sikeres megküzdési, életvezetési mintákat irodalmi alkotásokból? Hogyan használjuk a megfelelőnek tűnő magatartás-mintákat, a kiválasztott szcenáriókat már holnaptól? Az Első Magyar Coaching Színház, a ROM Színház célja, hogy példát mutasson a coaching működésére és gyakorlati alkalmazására.

Az International Association of Coaching and Mediation (IACM) szakmai egyesület és a Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport közös szervezésében megnyitotta kapuit az Első Magyar Coaching Színház, a ROM Színház. A nagy sikerre való tekintettel a 2012. augusztus 17-én tartott teltházas premiert követően szeptemberben két alkalommal is műsorra tűzik a programsorozat nyitó színdarabját a Komód-ban.

Kíváncsi arra, hogyan nyerjünk életstratégiákat, sikeres megküzdési, életvezetési mintákat irodalmi alkotásokból? Hogyan használjuk a megfelelőnek tűnő magatartás-mintákat, a kiválasztott szcenáriókat már holnaptól?

PhD Dr. Kurucz Attila, az IACM szóvivője:
Az IACM és a Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport 1 éven keresztül támogatta a HR Portal Coaching és Mediáció rovatait. Egy rendkívüli eseménysorozattal, a ROM Színház előadásaival köszönünk el és hívunk minden érdeklődőt egy új, a korábbinál is izgalmasabb utazásra.

Az alapítók célja a magas kultúra támogatása mellett az, hogy példát mutassanak a coaching működésére és gyakorlati alkalmazására. Ehhez új, még felfedezetlen médiumot találtak: a színházat. Szakítani kívánnak ugyanis azzal a szakállas elképzeléssel, hogy a coaching tesztek kitöltéséből, problémákon való nyűglődésből és megoldások utáni ádáz hajszából állna.

A gyakorlatban (szervezeti és magánéleti coaching és mediáció során) többszörösen igazolt módszernek (ontological coaching and mediation) Magyarországon, a hazai tanácsadók körében már több, mint 400 fős regisztrált híve és követője van. A népszerű képzés és a face to face tanácsadás után hétköznapi környezetben is bemutatkozik a coaching katartikus ereje. A színdarab megtekintése után fakultatív beszélgetést tartunk neves szakemberek bevonásával arról, hogyan nyerjünk életstratégiákat, sikeres megküzdési, életvezetési mintákat irodalmi alkotásokból.

"Kinek az avatárja vagyok?" Miért van szükség önismeretre? Mit jelent a coaching alapú önismeret? Ki vagyok én? Az énem avatárja vagyok.

PhD Dr. Kollár József, az IACM elnöke:
A coaching során az úgynevezett "énvezérelt állapot" elérése a cél, ami természetesen nem könnyű feladat, hiszen az Én irányító szerepét torz szokások, társadalmi előítéletek, nem adaptív beállítódások korlátozhatják, vagy lehetetlenné tehetik. Az Én, a mi olvasatunkban, egy leheletfinom, bonyolult hálózat által szőtt virtuális pókhoz hasonlítható, melynek fő céljai: a túlélés, a valahová tartozás, a tartós biztonság állapotának elérése, a szeretetre irányuló vágy kielégítése, meg- és önbecsülés, valamint az önmegvalósítás.

A coachig során tudatosítanunk kell, hogy az énvezéreltségnek nem csupán az a kritériuma, hogy a személy mennyire képes meghaladni önmagát, hanem az, hogy tovább tudja-e szőni az őt létrehozó kultúra hálóját, vagyis alkalmas-e arra, hogy kreatív módon, független individuumként viszonyuljon az Énjét létrehívó társadalmi hálózathoz. Erre gyakran akkor válunk képessé, amikor krízishelyzetbe kerülünk, ilyenkor ugyanis nem segít, ha megszokott köreinket futjuk tovább. A coachnak rá kell mutatnia, hogy az "ugyanabból még több", vagyis a körök számának, illetve a futás sebességének növelése nem vezet eredményre, inkább elmélyíti a problémát. Az énvezérelt ember "hiteles", vagyis olyan individuum, aki a szituációnak megfelelően, autonóm módon képes reagálni a jól előre jelezhető, illetve a kevésbé megjósolható élethelyzetekre egyaránt.

Nem csupán az a feladatunk, hogy meghaladjuk régebbi önmagunkat, hanem, hogy a minket körülvevő kultúrából is ki tudjunk lépni, ha kell. Képesek legyünk nemet mondani azokra a mindennapi gyakorlatokra, elvárásokra, amelyek elfogadása esetén nem mi, hanem valaki más irányítja a belső, mentális vállalatainkat (minket, a színházi darabunk alapján stílszerűen az énjeink avatárjait).

Honnan tudom, hogy "énvezérelt állapot"-ban cselekszem, vagy a szokásaim rángatnak, esetleg mások manipulálnak?

Menkó Mariann, IACM alapító tagja:
A coaching során a közös munkánk egyik fő célja a manipuláció feltárása. Persze nem mindig könnyű eldönteni, hogy a viselkedéseink az Én utasításai, vagy pedig szokások, rutinok, mások befolyása. Rá kell ébresztenünk a hozzánk fordulókat, hogy akkor sem beszélhetünk autonómiáról, ha a személy valamelyik alrendszere (színdarabunk alapján: avatárja) dönt az Én helyett, még ha esetleg meg is van győződve arról, hogy szabad akaratából hajtotta végre az adott cselekvést. Akkor érezzük magunkat jól "itt és most", ha van beleszólásunk a jövőnkbe, vagyis fontosabb döntéseinket mi magunk hozzuk, és nem hatáskörükön túllépet alrendszereink vagy külső autoritások. A múltban működő szokásokról, védekező mechanizmusokról könnyen kiderülhet, hogy a jövőben egyáltalán nem lesznek működőképesek. Csak a kreatív, énvezérelt személyiség képes arra, hogy bátran szembenézzen az ismeretlennel.

A személyiségzavarok egyik fő forrása, hogy nem tudunk szorongás nélkül szembenézni a jövőbeli kihívásokkal, félünk a váratlan, a múltbéli tapasztalatokból nehezen kiszámítható helyzetektől. A coaching során rá kell ébreszteni a coachee-kat, hogy az énvezéreltség révén szorongás nélkül összekapcsolható múlt, jelen és jövő.

Az európai irodalomban ábrázolt hősök közül Odüsszeusz az, aki, véleményünk szerint, leginkább tekinthető az énvezéreltség paradigmatikus alakjának, ezért Homérosz műve jól használható a coaching során. A szorongásos, komplexusos, túlságosan merev Akhilleusszal szemben Ő az, aki a hosszú utazás, mint önterápia végén megérkezik Ithakába, vagyis valódi, hiteles önmagához. A húsz évig hűségesen várakozó hitvese, a kérők ostromát rendíthetetlenül álló Penelopé, akit végül Odüsszeusz megszabadít, a mi olvasatunkban nem más, mint Énjének egyik aspektusa, olyan, a hierarchia magasabb szintjén elhelyezkedő holon (holon: rendszerszemléleti egység, a hierechia fölsőbb szintjéről nézve rész, az alatta lévőről tekintve viszont egész, azaz rész-egész), amely körömszakadtáig védelmezi az elszabadult, alacsonyabb szintű holonokkal szemben a személy identitását.

Odüsszeusz, mint a szabad és autonóm lelki centrum-holon, a körülmények radikális változásával könyörtelenül szembenézve képes újból irányítása alá vonni a belső káoszt előidéző holonokat. Ez a jutalma annak az önismereti utazásnak, melynek végén alkalmassá válik arra, hogy radikálisan leszámoljon a feleségét zaklató kérőkkel, azaz önnön komplexusaival, szorongásaival, elszabadult holonjaival. Az Odüsszeia befejező részében Homérosz leírja, hogy a főhős miként tér vissza Ithakába, a kérők által kifosztott házába. Ithaka lakói azt hiszik, hogy Odüsszeusz már régen halott, még Penelopé, hűséges felesége, is csak reménykedik benne, hogy férje valaha is hazatér. Odüsszeusz valójában már, mint alamizsnát kolduló idegen, hazájában tartózkodik, és kénytelen elszenvedni a javait dézsmáló kérők különféle megaláztatásait.

A kérőkre tekinthetünk úgy, mint a személy elszabadult, extrém módon működő holonjaira, melyek önpusztító viselkedésre indítják a személyt. Dézsmálják belső javait, lehetetlenné teszik, hogy az Én döntései érvényre jussanak, és renddé váljék a belső káosz. A kérők, mint a hiererchia alsóbb szintjein lévő holonok, el akarják csábítani Penelopét, lelkének legértékesebb részét, "aki" hűségesen, ám meglehetősen kiszolgáltatott módon védelmezi belső világának legfontosabb értékeit. A kérő-holonok extrém viselkedése abból származik, hogy megpróbálják a maguk, gyakran hiányos, eszközeivel megoldani a lelki egyensúlyvesztést előidéző problémákat, vagyis megszüntetni a biztonság, a szeretet, a megbecsülés és a valahová tartozás hiányát.
Énjének másik aspektusa (Odüsszeusz) eközben mindenféle hamis méltóságáról, önimádatáról lemondva, koldusként és önmaga számára is idegenként, illúzióitól megszabadulva, végre olyannak látja elszabadult holonjait, amilyenek valójában.

Coachinggal tehetünk legtöbbet az "énvezérelt állapot" eléréséért, a belső minőségirányítási rendszereink megteremtéséért és fenntartásáért

Koller Attila, IACM alapító tagja:
A hiányok valódi felszámolása csak énvezérelt állapotban sikerülhet, vagyis akkor, amikor Odüsszeusz (vagyis az Én) képes úrrá lenni a holarchia káoszán. Nem hagyja tovább, hogy a kérő-holonok a hiányállapotok látszólagos felszámolása ürügyén felemésszék az összes, rendelkezésre álló belső energiát. Odüsszeusz, avagy az Én csak akkor képes megszüntetni a személy hiánymotivált viselkedését, amikor a hosszú utazásnak mint öntökéletesítésnek az eredményként elér egy olyan önismereti szintet, ahonnan átlátja az egész belső rendszer hibás működését. A szükségletek kielégítésének "alacsonyabbrendű" örömeit ekkor azért tudja igazán átélni, mert a spirituális utazás során egyre nagyobb tudásra tett szert. A hiányszükségleteit csak akkor képes valóban kielégíteni, és nem más hiányokkal helyettesíteni, amikor az Én önteremtésének olyan szintjét éri el, amely keretként szolgál ezeknek az epizodikus és csúcspontszerű örömöknek a megéléséhez.

Az öntökéletesítés kerete megóvja az Ént mint centrumot attól, hogy a hiányoktól való állandó szorongások következtében szétfolyjon, "alaktalanná" váljék és lemondjon a mentális vállalat irányításáról.

Coaching maga a szabadság!

Oláhné Fehér Anna, IACM alapító tagja:
Csupán az önmegvalósító ember számára adott a függetlenség állapota. A hiánymotivált személynek folyamatosan alkalmazkodnia kell környezete elvárásaihoz, másként nem elégítheti ki szükségleteit, azaz a valahová tartozásra, szeretetre, megbecsülésre, irányuló vágyait, amelyek mások nélkül nem válhatnak valóra. Az önmegvalósító, növekedésmotivált ember életének keretet ad a meditáció, az elkülönülésre való hajlam, valamint az önálló feladatmegoldásból, autonóm döntésekből származó örömök. Az öntökéletesítés hiányától szenvedő, keret nélküli ember, differenciálatlan énrendszere keveredik mások mentális üzemének hasonlóan rosszul működő, alrendszerek által uralt belső világával, ezáltal nem csupán lelke, hanem személyközi kapcsolatai is kaotikussá válnak. Nem egészként, egyedi viselkedésmintázatokat produkáló személyéként kezel másokat, hanem hasznossági szempontok alapján érdeklődik irántuk.

Szeretsz-e színházba járni? Mondhatjuk-e, hogy van "haszna" a színházba járásnak? Eszköz akarsz lenni vagy műalkotás?

Sudár Györgyi, Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport fiatal trénere:
Azok a tulajdonságok, amelyek nem kapcsolódnak a hiánymotivált, az öntökéletesítés kerete nélkül létező személy vágyainak kielégítéséhez, érdektelenek számára, untatják, esetleg egyenesen bosszúsággal töltik el, vagy ellenséges megnyilvánulásnak tekinti. A másik ember csak kvázi-szakácsként, -házicselédként, -beszélgetőpartnerként, -szeretőként vagy -szerelőként jöhet szóba, és nem kvázi-műalkotásként, amelyre nem, mint szükségleteit kielégítő eszközre, hanem mint öncélra tekint. Ha a másik személy csak mint szükségletkielégítő szerepel az életünkben, akkor csupán hiánypótló szerepeket tölt be, melyeket akárki könnyen eljátszhat, vagyis zokszó nélkül lecserélhető.

Az önteremtés keretében létező személyről alkotott kép ezzel szemben azt fejezi ki, hogy mivel ő is elvárja, hogy kompozícióként tekintsenek rá mint öncélra, másokra is hasonló módon képes és akar reagálni. Bár a többiekre gyakran haszonlesőként tekint, olykor azért hajlandó úgy nézni rájuk, mint kvázi-műalkotásokra, vagyis az öntökéletesítés keretébe foglalt "képekre".

Összeállította: Dr. Kollárné Déri Kriszti, Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport vezető trénere, az IACM alapító tagja, a Magyar Coachszövetség KA Kuratóriumi elnöke

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban az elemzői várakozásoknál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten - írja az MTI. Teljes cikk

Matolcsy vette fel Polt Péter lányát az MNB-hez

Személyesen a jegybank elnöke döntött arról, hogy Polt Péter, legfőbb ügyész kisebbik lánya állást kapjon a Nemzeti Bankban - írja a 24.hu. Teljes cikk

Mentők, rendőrök, tűzoltók és katonák munkájával ismerkedtek a gyerekek

Kilencedik alkalommal vehettek részt a mentők, rendőrök, tűzoltók és katonák munkáját megismertető tematikus napon a zánkai és a fonyódligeti... Teljes cikk

50 éves mélyponton a fiatal amerikaiak munkanélküliségi rátája

Az Egyesült Államokban a 16-24 év közötti korosztály munkanélküliségi rátája 9,6 százalékra csökkent júliusban az egy évvel korábbi 11,5... Teljes cikk

Folytatódik a munka a kaszkadőr halála után

48 órával a kaszkadőrnő halálos motorbalesete után máris folytatódik a Deadpool 2. forgatása - írja a 24.hu Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár