Irritáló, nyafogó hangú kollegák: mit lehet tenni velük?

Például egy határozott, kedves hang növeli az esélyét, hogy a vezérigazgatónál jobban bevágódjunk. Míg egy nyafogós orrhang, egy reszelős vagy egy harsány hang másra terelheti a kollégák figyelmét a mondanivalóról. "Az emberek hajlamosak nagyobb figyelmet szentelni annak, amit mondanak. Bár legszívesebben elnémítanák az illetőt - ehelyett körüljárják a témát, mert nem akarják megsérteni mások érzéseit" - mondta Phyllis Hartman, a pennsylvániai Ingomar HR-tanácsadója a Wall Street Journalsnak.

Az új kutatások szerint az emberek hangja erősen nyom a latba a tekintetben, hogy valakit milyennek látnak. A beszélő hangja kétszer annyira számít az üzenet tartalmánál egy tanulmány szerint, amely során 120 vezetőt kérdezett meg egy texasi kommunikációs elemző cég. A kutatók számítógépes szoftvert használtak, hogy elemezzék a beszélők hangját, majd összegyűjtötték a 20 szakértőből álló testület és 1000 hallgató visszajelzését. A beszélők hangjának minősége a hallgatók 23 százalékánál számított, míg az üzenet tartalma 11 százalékuknál. További tényezők voltak az előadók szenvedélye, tudása és jelenléte.

A hangunkon múlik, sikeresnek látnak-e minket

Azok, akik durva, erőtlen, feszült vagy ziháló hangokat hallottak a felvételeken, a beszélőkről azt mondták, hogy negatívak, gyengék, passzívak vagy idegesek. Akiknek "normál" hangjuk volt, azokat sikeresnek, szexinek, barátságosnak és okosnak látták egy másik tanulmány szerint, amelynek eredményeit nemrég hozta nyilvánosságra a Journal of Voice. "Arra vagyunk beállítva, hogy ítélkezzünk az emberek felett. Hallunk valakit, ahogy beszél, és az alapján rögtön véleményt formálunk róla" - fogalmazott a lapnak Lnyda Stucky, a ClearlySpeaking pittsburgi coach cég elnöke.

A fent említetteken túl bánthatja mások fülét az is, amikor valaki felviszi a hangsúlyt a mondatai végén, vagy amikor a szavak végét elharapják. Ezeket úgy értelmezheti a hallgató, hogy aki beszél, az kényelmetlenül érzi magát, vagy fáj valamije - hívta fel a figyelmet Brian Petty, az atlantai Emory Voice Center szakembere.

Módszerek a hang erősítésére

A hallgatók gyakran azt gondolják: semmit nem lehet tenni, hogy megváltoztassanak egy irritáló hangot, a beszélők viszont gyakran nincsenek tisztában a problémával. Ugyanakkor általában az emberek hangját lehet erősíteni vagy fejleszteni terápián, coachinggal vagy visszajelzésekkel.

Néhány hangi problémának orvosi oka van, mint például ha csomók keletkeznek a hangszálakon. A halláskárosodás miatt pedig az emberek túl hangosan beszélhetnek. Mások idős korban vesztenek a hangerejükből.

Sok hangi problémán könnyen javíthatunk terápia segítségével, például olyan légzést fejlesztő gyakorlatokkal, amivel segíthetünk a hangképzés fejlesztésében vagy erősíthetjük a gége izmait.

Jayne Latz beszédpatológus azt mondta: gyakran kérik fel hangi coacholásra teljesítményértékelések után, amelyek során a főnök felveti, hogy az problémaként merül fel a munkatársakkal vagy ügyfelekkel való kommunikáció során. Zajszintmérő berendezéseket és hangfelvételeket használ, hogy az ügyfelek minél inkább tisztában legyenek azzal, milyen a hangjuk. Vokális gyakorlatokat tanít és segít az ügyfeleknek abban, hogy elérjék: a töltelékszavak helyett hosszú szünetet tartsanak.

Érzékeny kérdés lehet

Majdnem mindenki dolgozott már valakivel, akinek a hangja az őrületbe kergette, mégis sokan nincsenek tudatában annak, hogy a hangjuk milyen rossz hatást vált ki. Az emberek nem úgy hallják a saját hangjukat, mint ahogy máshogy hallják őket. A hang ugyanis keresztülmegy a fejcsontokon, mielőtt eléri a beszélő fülét, és az út során megváltoznak a hangok.

Ráadásul Hartman szerint a probléma feltevése egyeseket érzékenyen érinthet. Néhány ember védekezővé válik, amikor egy adott hangi hiányosságára hívják fel a figyelmet. Sokan azt állítják, hogy az embereknek nem ez alapján kellene megítélni őket. További érzékeny tényezők lehetnek a nem, az etnikum, a kor és a kulturális háttér, amelyek szerepet játszanak abban, hogy valaki miként beszél és a vezetőknek vigyázniuk kell arra, hogy ne legyenek diszkriminatívak az alkalmazottakkal ezen tényezőkre támaszkodva.

Hogy világítsunk rá a problémára?

Segíthet ebben a kérdésben, ha pozitív elemeket viszünk bele a megkeresésbe. Például így fogalmazhatunk: "rendkívüli, ahogy beszélsz az ügyfelekkel. Sokat tanultam tőled, amikor hallgattalak." Azt javasolja, hogy használjunk "én-amikor te-mert" formulát, amikor felhozzuk a problémát. (Én) Képtelen vagyok gondolkodni, amikor (te) hangosan beszélsz, mert zavar."

A munkacsoportok esetenként segíthetnek abban, hogy rávilágítsanak a problémára - véli Gillien Florentine humánerőforrás-tanácsadó. Egy kiadó értékesítési csapatában, ahol korábban dolgozott, az egyik munkavállaló hangja olyan hangos volt, hogy a kollégái nem hallották a telefonban az ügyfeleket. Ezután egy értekezleten lejátszották neki a hívások felvételét, az illető pedig magát hallotta a háttérben. Ezután kicsit halkabban beszélt, és kidolgoztak egy tervet, miszerint az asztalát átrendezi, és hangszigetelt paneleket szerel azon körbe. A probléma megoldódott és a csapat ezután jól együtt tudott működni.

Florentine azt tanácsolja a munkáltatóknak, hogy az álláskeresőket részben a hangjuk alapján is próbálják megítélni. A HR-menedzserek tipikusan olyan egyéb tényezőkre összpontosítanak, mint a képességek és tapasztalat és aztán később jönnek rá, hogy az új munkatárs beszéde bosszantja a munkatársakat vagy az ügyfeleket.

A hang és a belső biztonság

Rettegi Zsolt vezető tanácsadó, tréner a HR Portálnak elmondta: szerinte nem a hangnak van elsődleges szerepe a kommunikációs partner megítélésében. Pontosabban a fogadó oldalról igen, de a küldő (közlő) oldaláról nem, hanem a hangnak tulajdonságot (hangszín, hanglejtés, dinamika) adó belső biztonságnak. Úgy vélte, ez az, ami fejleszthető, rövidtávon is akár. Hosszú távon a hangképzéssel lehet mit kezdeni, de az szerinte nem coaching, hanem logopédiai, retorikai, zenezi vagy egyéb kommunikáció és/vagy hangtechnikai szakmai kérdés.

Mint mondta, ha a hang tetszőlegesen képezhető lenne, akkor mindannyian indulhatnánk az X-faktor tehetségkutató versenyben. Innen is látszik, hogy nehéz kérdésről van szó. Ugyanakkor magát a hangot nem lehet kiragadni, nem lehet ennyire differenciáltan szemlélni, mivel elsősorban a non-verbális csatornák közötti összhang számít. Az üzenetet ugyanis nem csak a hang útján juttatjuk el a másik félhez, hanem egyéb módokon, non-verbális csatornákon is.

Valakinek a hangja alapján megmondható, hogy megvan-e az adott belső biztonsága, de nem kizárólagosan, hiszen azt befolyásolhatja például a kulturális hagyomány is. Ha valaki mondjuk fennhangon beszél, jelentheti azt, hogy hatalomtörekvési vágyai vannak, de adott esetben lehetséges az is, hogy az illető egy üzemben dolgozott, ahol a gépzaj miatt szokhatta meg a hangos beszédet.

Bizonyíthatja az is, hogy csak a hang alapján mennyire nem szabad ítélni, hogy ha valakivel például telefonon beszélünk, elsőre kialakul egy benyomás, hogy valaki hogy nézhet ki, milyen színű lehet a haja, hány éves. Sok esetben azonban nagy csalódás érhet minket, és egészen máshogy nézhet ki az illető, akit elképzeltünk.

Mindemellett nagyon nehéz például egy tréningen azt elérni, hogy valakiben kialakuljon a belső biztonság, ami a felnőttséget, érettséget és magabiztosságot tükrözi. Ezt ugyanis sok esetben csak pszichológiai eszközökkel lehet elérni, hiszen ha egy egyén identitását nem érintik a fejlesztés során, akkor nem fognak változtatni magán az emberen - hívta fel a figyelmet a szakember.