Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 3 éve

Jár-e visszamenőlegesen utazási költségtérítés?

Ha a munkáltató ez idáig nem biztosította a munkába járás utazási költségtérítését annak a munkavállalónak, akinek óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van és a közigazgatási határon kívülről jár dolgozni - a munkavállaló most jelezte igényét, hogy ez jár neki - akkor visszamenőlegesen (akár 2015. augusztus 1-jéig) köteles-e a munkáltató kifizetni a költségtérítést? Hozhat-e a munkáltató döntést arról, hogy pl. 2016. január 1-jétől munkába járásnak minősíti a közigazgatási határon belül lakó és dolgozó munkavállalók tömegközlekedéssel vagy személy gépkocsival történő utazásait és visszamenőlegesen kifizeti a költségtérítést?

mdr

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?


Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

A 39/2010 (II.26.) korm. r. szerint a munkába járás költségtérítése az igény bejelentésétől jár. A 7.§ szerint ugyanis a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Visszamenőlegesen (bejelentést megelőző időponttól) így nem jár álláspontom szerint költségtérítés.

Ami a másik kérdést illeti, a helyzet összetettebb. A 4.§ szerint a munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő - általános esetektől eltérő - térítés akkor jár, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja; illetve amennyiben a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van. Ezen esetekben a gépjárműves közlekedésre is kiterjed a költségtérítés. A munkáltató az utolsó két csoportba tartozó munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Általánosságban (e körön túlmenően) azonban ilyen felhatalmazást a kormányrendelet nem ad.

A fentiektől eltérően a munkáltató támogathatja a munkavállalók munkába jutását, ám annak adózási feltételei nem kedvezőek, mivel abban az esetben a juttatás jövedelemnek minősül. Erről azonban adószakértővel szükséges egyeztetnie.

Aki válaszol:

Munkajogi szakértő - Kéri Ádám

A jogi egyetemet 2001-ben fejeztem be (ELTE). Ezt követően európai uniós képzéseken vettem részt, majd 2004-től az Egyesült Államokban tanultam amerikai jogot.

Tisztelt Kérdezők!

Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a kerdes@hrportal.hu címre!

Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Dr. Bán Gergely ügyvéd, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás alapítója válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a UCMS Group ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Farkas András, a nyugdíjguru szakértője válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.

Follow hrportal_hu on Twitter