kapubanner for mobile
Szerző: dr. Kéri Ádám
Megjelent: 8 éve

Visszamódosították az utazási költségek megtérítéséről szóló jogszabályt

A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ennek egyik formája az utazási költségtérítés. A munkába járással kapcsolatos utazási költségekről szóló 39/2010. (II.26.) Korm. r. hosszú ideje kilométerenként 9,-Ft-ban határozza meg azt a mértéket, melyet a munkáltatónak a munkavállaló részére utazási költségtérítésként meg kell fizetnie. Ez a költségtérítés 2017. január 1. napjától a várakozásoknak megfelelően kilométerenként 15,-Ft-ra emelkedett, ám ez nem tartott sokáig.

Egy kormányrendelet ugyanis 2017. január 13. napjával a költségtérítés mértékét 9,-Ft-ra visszamódosította. A jogalkotó azonban meghagyta azt a lehetőséget, hogy a munkáltató a 6,-ft/km különbözetet mérlegelési körében továbbra is nyújtsa. A munkáltató költségtérítése 15,-Ft/km-ig egyebekben nem minősül adóköteles jövedelemnek, a fölött azonban már nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Nézzük kiket is illet meg ez a fajta költségtérítés.


Ekkor jár 9,-Ft/km költségtérítés



A tételes elszámolás (jegy, bérlet) helyett költségtérítésként az Szja.tv. 25.§ (2) bekezdésében munkába járás költségtérítéseként nevesített 15,-Ft/km nagyságú költségtérítés 60%-a (9,-Ft/km) akkor jár a munkavállaló részére, amennyiben

-a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye és a munkahely között nincsen tömegközlekedés,
-a munkavállaló munkarendje miatt a közösségi közlekedést nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni,
-a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem tudja a közösségi tömegközlekedést igénybe venni,
-valamint, amennyiben a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy 10 év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Utóbbi két kategória esetében a munkáltató úgy is dönthet, hogy a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősíti, és annak a költségét megtéríti. Egyéb esetekben ugyanis a közigazgatási határon belüli munkába járás akkor térítendő, amennyiben a munkavégzés helyét sem helyi, sem helyközi közlekedéssel nem lehet elérni.


Ekkor jár a jegy vagy bérlet minimum 86%-a



Alapesetben a munkáltató azonban a munkába járást szolgáló teljes árú menetjegy árának legalább 86%-át köteles megtéríteni, feltéve, hogy a munkavállaló 2. osztályú vasúton, buszjáraton, HÉV-en, hajón, kompon vagy „repülőn” érkezik a munkavégzés helyére. Ennek további feltétele az igénylésen túlmenően a bérlettel, illetve a menetjeggyel való elszámolás.

A munkáltató megtéríti továbbá a munkavállaló hetente egyszer, általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén havonta négyszer történő hazautazását is. Ennek havi plafonját a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben határozza meg. A 2014. évtől kezdődően ennek összege 35.200,-Ft. A 2017. évre vonatkozóan még nem született döntés.

Az utazási költségek megtérítésére vonatkozóan a munkavállalónak az igénylésével összefüggésben nyilatkoznia szükséges. A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg a rendelet szerint nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Célszerű erre az egyes munkáltatóknak formanyomtatványt is kialakítani. Ilyen formanyomtatvány - sok más, egyéb hasznos szerződés és megállapodás mintához hasonlóan - a HR Portál iratmintatárában is elérhető.


Üzleti, hivatali útra továbbra is 15,-Ft/km számolható el igazolás nélkül



A változás nem érinti a hivatali, üzleti utazás elszámolását. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.tv. 3.§ 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges (ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges) utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti. A munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás ugyanakkor az előbbi szabályok alkalmazásával már munkába járásnak minősül.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője

Legutóbbi kérdések - válaszok

  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
SZÉP-kártya: így változtak a költések tavalyhoz képest

A SZÉP-kártya tulajdonosok közel 12 százalékkal többet költöttek kártyáikról 2025 első negyedévben, mint tavaly - ismertette a Nemzetgazdasági... Teljes cikk

Mire költenek a SZÉP-kártyások? - így vásárolunk húsvétkor

A húsvéti időszakban kiemelt szerepet kapnak a SZÉP-kártyák, melyekkel egyebek mellett vendéglátóhelyeken, hotelekben is lehet fizetni. Tavaly és... Teljes cikk

Jutalom, bónusz, prémium - összefoglaló, amit ezekről a plusz juttatásokról tudni kell

A jutalom, a bónusz és a prémium olyan, az alapbéren felüli juttatások, amit a munkáltatók adhatnak a munkavállalók motiválása, a... Teljes cikk