Járhat-e a késésért kirúgás?

A munkából való sorozatos elkésés miatt akár az állásunkat is elveszíthetjük. Ám ha igazolni tudjuk, hogy nem a mi hibánkból nem értünk be időben, akkor azt a munkaadónak kötelessége elfogadni. Trükközni azonban nem éri meg: könnyen kiderülhet a turpisság.

A munkahelyének az elvesztésétől félt az az amerikai nő, aki a napokban a késés miatt azt hazudta, hogy elgázolták. A húszéves lány egy járőrnek azt mondta: elütötte egy autó, majd cserbenhagyta. Még egy sérülést is mutatott neki a lábán, hogy bizonyítsa az állítását.

A rendőr szerint azonban a sebet nem okozhatta gázolás, ezért alaposabban faggatni kezdte a panaszost, aki hamarosan bevallotta, miért is találta ki az álbalesetet. A hosszas kihallgatás miatt a munkából is csúnyán elkésett, ráadásul eljárást is indítottak ellene a hatóság félrevezetéséért. Arról már nem írt az AP amerikai hírügynökség (amelyet az MTI szemlézett), hogy a nőnek megmaradt-e az állása.

Szankciók a késés miatt

Magyarországon a késés a munkahelyről súlyos fegyelmi vétségnek számít. A munkaadó első körben figyelmeztetheti a dolgozót, hogy a jövőben próbáljon meg odafigyelni a munkaidő kezdetére, és legyen pontos. A sorozatos késést akár a prémiumok, juttatások megvonásával vagy az alapbér csökkentésével is büntetheti a munkáltató, de akár át is helyezheti más munkakörbe a pontatlan emberét. Az úgynevezett "szégyenfal" alkalmazása viszont aggályos lehet: megalázó és személyiségi jogokat sért. A legvégső megoldás az elbocsátás - néha előfordul, hogy rendkívüli felmondással.

Nincs szabályozva a magyar munkajogban, hogy hány figyelmeztetés után lehet kirúgni valakit. Lőrik Erzsébet munkajogász az fn.hu-nak elmondta, hogy a munkavállaló kötelezettségei viszont rögzítve vannak a törvényben, például az is, hogy a munkavégzésének a munkaszerződés alapján kell történnie. Ha kötetlen vagy rugalmas munkaidőben állapodtak meg a felek, akkor nem jogszerű a késés miatti felmondás. Ha viszont az szerepel a szerződésben, hogy reggel hétkor kezdődik a munkaidő, és a munkavállaló mégis notóriusan elkésik, akkor jogosan bocsátja el a cég.

A munka törvénykönyvében az áll: ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a dolgozó a munkahelyén megjelenni, akkor igazolt a távolléte, nem kell szabadságot kivennie, sem lecsúsztatnia a munka nélkül töltött időt. Ide tartozhat bármely olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkahelyen való megjelenést megakadályozza, például vonatkimaradás, a hóhelyzet, netán valamilyen közúti baleset. Ekkor is mindenképpen értesíteni kell a munkaadót.

Mikor igazolt a távollét?

A tömegközlekedési eszközök késései könnyen igazolhatók, a szolgáltatók ügyfélszolgálatán kell erről papírt kérni. Ezt a munkaadó köteles elfogadni.

Más okból is igazoltan távol lehetünk a munkahelyünkről: bírósági tárgyalás, véradás vagy egyéb állampolgári kötelességének teljesítése - például választás - miatt nincs jelen. Akkor sem szólhat a munkaadó az esetleges késés miatt, ha meghal a dolgozó egy közeli hozzátartozója, vagy a várandós alkalmazott a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálaton vesz részt.
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Rasszizmusvád a HR-szakma központjában: indul a Mohamed-per

Egy nagy presztízsű amerikai HR-szervezet, az SHRM ellen indul per, miután egy volt dolgozó szerint faji megkülönböztetés és retorzió érte a... Teljes cikk

Év végi aktualitás: Ezt kell tudni a jövő évre szabályosan átvihető szabadságokról

Az év végéhez közeledve érdemes a szabályokat áttekinteni, hiszen a szabályosan jövőre át nem vihető, még fel nem használt idei szabadságok... Teljes cikk

Perelhető-e a munkáltató, ha megsérti az egyenlő díjazás elvét?

Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 13%. Magyarországon a női bérek hátránya 18%. Az egyenlő díjazás alkalmazásának egyik gátja a... Teljes cikk