Járulékszabályok: íme a 2011-es változások
Számos változást hoz a jövő évi adó- és járuléktörvény, amelynek szabályait jelenleg is tanulmányozzák a HR-esek, bérszámfejtők és könyvelők. A RODIN Kft. közelmúltban rendezett Adómozaik konferenciáján az érintettek az új szabályokat tekintették át szakemberek segítségével.
A fő irányvonal: egykulcsos adózás, családi kedvezmény
Adózás szempontjából a legfontosabb változás, hogy januártól a magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek - vagyis az osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem - után is 16 százalék az adó mértéke. Ez utóbbiak esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A béren kívül történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttót a kormány fokozatosan szeretné kivezetni, így 2012-ben a felére csökken a mértéke, 2013-tól pedig - a tervek szerint - megszűnik.
Az adójóváírásról azt érdemes tudni, hogy csökken a mértéke: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százalékát, havonta maximum 12.100 forintot lehet érvényesíteni, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
Új elem az adórendszerben a családi kedvezmény, amelyet nem kötnek jövedelemkorláthoz, és amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két gyermek esetén 62.500 forintot, három gyermektől 206.250 forintot lehet gyermekenként havonta levonni. A családi kedvezményt meg lehet osztani a házaspárok, élettársak között.
Eltörölték a minimum járulékalapot
A kormány 2011. január elsejétől eltörölte a minimum járulékalapokat. A jelenlegi szabály szerint a munkaviszonyban álló, biztosított személy foglalkoztatójával szemben elvárás, hogy a járulékokat legalább a minimálbér kétszerese után fizesse meg, amennyiben a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a foglalkoztató az adóbevallásában kisebb összeget tüntet fel, és ezek után kell a járulékokat megfizetnie. Januártól ez a szabály megszűnik, ezután minden járulékot a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni - emelte ki Dr. Futó Gábor, a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának főtanácsosa.
Hozzátette: 2010-ben a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékait havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az ezzel összefüggő személyes közreműködői díjkiegészítésre, vállalkozói kivét kiegészítésre vonatkozó adószabályokat januártól hatálytalanították, a jövőben ezek után nem kell adózni. Ugyancsak hatályon kívül helyezték a 27 százalékos eho fizetési kötelezettségeket, ide értve az osztaléknak azt a bizonyos részét, amit nem fizettek ki, ezzel összefüggésben sem lesz eho kötelezettség - hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor mivel ezek a változások csak januártól lépnek életbe, idén decemberig az említett körben a járulékokat a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetni.
További változás, hogy jövőre a járulékokat a személyes közreműködői díj, a vállalkozói kivét, általány adólapot képező jövedelem, de legalább havi átlagban a társadalombiztosítási minimálbér után kell megfizetni.
Módosul a társadalombiztosítási minimálbér fogalma
Hosszú évek óta gyakorlat, hogy a munkajogi minimálbér mindig január elsejével nő, miközben a bérszámfejtők tb szempontból januárban még a decemberi minimálbért veszik alapul, és csak februárban térnek át az újra. Ez megváltozik, ezentúl a társadalombiztosítási minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb adóösszege.
Harmadik állam polgárának biztosítása
Harmadik állam polgárának esetében január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a járulékfizetésre, ha a munkáltató nincs bejegyezve Magyarországon, illetve, ha a harmadik állam polgárát kifejezetten munkaerő-kölcsönzés, kiküldetés, kirendelés keretében foglalkoztatják. Ha a munkáltató nem belföldi, a járulékmentességet az alapozza meg, hogy a munkavégzés például kölcsönzés keretében valósul meg. - Januártól a járulékmentesség, biztosítás hiánya csak két évig áll fent, két év után a harmadik állam biztosítottá válik. Ha ez a jogviszony megszűnik, a járulékmentességre vonatkozó szabályokat csak akkor lehet újból alkalmazni, ha a korábbi foglalkoztatástól számítva eltelt három év - hangsúlyozta Dr. Futó Gábor.
Nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege
Januártól az infláció mértékével egyezően emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. A mostani 4950 (napi 165 forint) forintról 5100 (napi 170 forint) forintra. Ez érinti a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozókat, azokat a társas vállalkozásokat, amelyek a nyugdíjas kiegészítő tevékenységű társas vállalkozójuk után fizetik ezt, illetve azt a belföldi személyt, aki valamilyen oknál fogva nem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.
Visszahozták a "szívességi" bejelentést szankcionáló társadalombiztosítási szabályt
Januártól visszaállítják az úgynevezett szívességi bejelentéseket szankcionáló szabályt. Jelenleg többször előfordul, hogy olyan személyt jelentenek be a társadalombiztosításhoz, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy az illető biztosított ugyan, de a jövedelmét, keresetét jóval magasabb összegre jelentik be a ténylegesnél, így vagy jogalap nélkül szereznek tb ellátásra jogosultságot, vagy magasabb összegű tb ellátást kaparintanak meg - mondta Dr. Futó Gábor. Januártól azonban, ha valaki valótlan adatok feltüntetésével jelent be egy olyan személyt, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy a járulékot, tagdíjat, a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél magasabb összegben állapítja meg, vallja be, a jogsértés időpontjában, annak időtartamára köteles a járulékot megfizetni, illetve a járulék különbözetét megfizetni - figyelmeztetett a szakember.
Mikor szünetel a biztosítás?
A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban a munkáltatóknak figyelniük kell arra, hogy a jövőben a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt igényelt fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt tényleges ellátásban, például gyesben, gyedben részesül.
Kiküldetés: melyik ország szabályait kell figyelembe venni?
Dr. Futó Gábor szólt a kiküldetés szabályairól is, mint mondta, megváltozik az 1+1 éves szabály. A munkavégzés helyétől eltérően még mindig a magyar jogot kell alkalmazni maximum 2 évig, de ez a továbbiakban nem hosszabbítható meg. Eddig, ha valaki egyidejűleg több tagállam területén dolgozott, annak az államnak a jogát kellett alkalmazni, ahol az illető lakóhelye volt, feltéve, hogy ebben a tagállamban is folytatott tevékenységet. Januártól viszont a lakóhely önmagában nem alapozza meg az alkalmazandó jogot, csak akkor lehet azt figyelembe venni, ha a munkavállaló legalább jelentős tevékenységet végez az adott tagállamban. Új szabály az is, hogy a külföldi munkáltató is köteles a magyar jogszabályok szerint a magyar járulékokat megfizetni, bevallani - hívta fel a figyelmet a főtanácsos. Ezt megteheti könyvvizsgáló vagy ügyvéd által, de ha nincs megbízott, akkor közvetlenül a külföldi foglalkoztató köteles a járulékfizetéssel kapcsolatos szabályokat betartani, ha előzetesen bejelentkezett az adóhatóságnál, hogy foglalkoztatóként nyilvántartásba vegyék - emelte ki Dr. Futó Gábor.
A járulékalapot képező jövedelem
2011. január 1-jétől a járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Az Szja törvény változásaival a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző egyetemi, főiskolai hallgató újra biztosítottá válik, ennek megfelelően a hallgatói munkadíj egy év szünet után ismét járulékalapot képező jövedelem, a jogviszony tehát társadalombiztosítási jogosultságokat is eredményez.
Nyugdíj: előnyben a nők
A nyugdíjakkal kapcsolatban a főtanács kiemelte, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdve az öregségi nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítás vagy a tgyás segélyben, gyesben, gyedben eltöltött idő. Az előbbi feltételek mellett is annak állapítható meg öregségi teljes nyugdíj, akinek a kereső tevékenységgel járó biztosítási ideje legalább 32 év (munkával töltött és maximum 8 év lehet a gyermekkel töltött idő.) Dr. Futó Gábor ismertetése szerint a kereső tevékenységgel járó időbe nem számít bele a felsőoktatási intézményen töltött idő, a munkanélküli vagy álláskeresési ellátásban eltelt idő, de nem vehető figyelembe az a szolgálati idő sem, amit megállapodás alapján szereztünk. A főtanácsos arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig a szolgálati idő elismerését a nyugdíjkor elérése előtti tíz évben lehetett kérni, ezentúl viszont bárki, életkortól függetlenül, bármikor kérheti, de egy évben csak egyszer.
Marad a NYENYI lap
Fontos változás még, hogy a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó (NYENYI) lap vezetését két évvel meghosszabbította a kormány, (hatálytalanították azt a törvényt, amely megszüntette a NYENYI lapot) így a munkáltatóknak 2013-ig kell ilyen lapot küldeniük az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak.
Az állami kasszába vándorol a magánpénztári tagdíj
A magánpénztárakat érintő új szabály értelmében: 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között a magánnyugdíj-pénztári tagok is 9,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot fizetnek az állami nyugdíjalapba, ebben az időszakban az esedékes tagdíj mértéke nulla százalék.
A fő irányvonal: egykulcsos adózás, családi kedvezmény
Adózás szempontjából a legfontosabb változás, hogy januártól a magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek - vagyis az osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem - után is 16 százalék az adó mértéke. Ez utóbbiak esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A béren kívül történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttót a kormány fokozatosan szeretné kivezetni, így 2012-ben a felére csökken a mértéke, 2013-tól pedig - a tervek szerint - megszűnik.
Az adójóváírásról azt érdemes tudni, hogy csökken a mértéke: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százalékát, havonta maximum 12.100 forintot lehet érvényesíteni, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
Új elem az adórendszerben a családi kedvezmény, amelyet nem kötnek jövedelemkorláthoz, és amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két gyermek esetén 62.500 forintot, három gyermektől 206.250 forintot lehet gyermekenként havonta levonni. A családi kedvezményt meg lehet osztani a házaspárok, élettársak között.
Eltörölték a minimum járulékalapot
A kormány 2011. január elsejétől eltörölte a minimum járulékalapokat. A jelenlegi szabály szerint a munkaviszonyban álló, biztosított személy foglalkoztatójával szemben elvárás, hogy a járulékokat legalább a minimálbér kétszerese után fizesse meg, amennyiben a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a foglalkoztató az adóbevallásában kisebb összeget tüntet fel, és ezek után kell a járulékokat megfizetnie. Januártól ez a szabály megszűnik, ezután minden járulékot a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni - emelte ki Dr. Futó Gábor, a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának főtanácsosa.
Hozzátette: 2010-ben a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékait havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az ezzel összefüggő személyes közreműködői díjkiegészítésre, vállalkozói kivét kiegészítésre vonatkozó adószabályokat januártól hatálytalanították, a jövőben ezek után nem kell adózni. Ugyancsak hatályon kívül helyezték a 27 százalékos eho fizetési kötelezettségeket, ide értve az osztaléknak azt a bizonyos részét, amit nem fizettek ki, ezzel összefüggésben sem lesz eho kötelezettség - hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor mivel ezek a változások csak januártól lépnek életbe, idén decemberig az említett körben a járulékokat a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetni.
További változás, hogy jövőre a járulékokat a személyes közreműködői díj, a vállalkozói kivét, általány adólapot képező jövedelem, de legalább havi átlagban a társadalombiztosítási minimálbér után kell megfizetni.
Módosul a társadalombiztosítási minimálbér fogalma
Hosszú évek óta gyakorlat, hogy a munkajogi minimálbér mindig január elsejével nő, miközben a bérszámfejtők tb szempontból januárban még a decemberi minimálbért veszik alapul, és csak februárban térnek át az újra. Ez megváltozik, ezentúl a társadalombiztosítási minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb adóösszege.
Harmadik állam polgárának biztosítása
Harmadik állam polgárának esetében január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a járulékfizetésre, ha a munkáltató nincs bejegyezve Magyarországon, illetve, ha a harmadik állam polgárát kifejezetten munkaerő-kölcsönzés, kiküldetés, kirendelés keretében foglalkoztatják. Ha a munkáltató nem belföldi, a járulékmentességet az alapozza meg, hogy a munkavégzés például kölcsönzés keretében valósul meg. - Januártól a járulékmentesség, biztosítás hiánya csak két évig áll fent, két év után a harmadik állam biztosítottá válik. Ha ez a jogviszony megszűnik, a járulékmentességre vonatkozó szabályokat csak akkor lehet újból alkalmazni, ha a korábbi foglalkoztatástól számítva eltelt három év - hangsúlyozta Dr. Futó Gábor.
Nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege
Januártól az infláció mértékével egyezően emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. A mostani 4950 (napi 165 forint) forintról 5100 (napi 170 forint) forintra. Ez érinti a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozókat, azokat a társas vállalkozásokat, amelyek a nyugdíjas kiegészítő tevékenységű társas vállalkozójuk után fizetik ezt, illetve azt a belföldi személyt, aki valamilyen oknál fogva nem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.
Visszahozták a "szívességi" bejelentést szankcionáló társadalombiztosítási szabályt
Januártól visszaállítják az úgynevezett szívességi bejelentéseket szankcionáló szabályt. Jelenleg többször előfordul, hogy olyan személyt jelentenek be a társadalombiztosításhoz, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy az illető biztosított ugyan, de a jövedelmét, keresetét jóval magasabb összegre jelentik be a ténylegesnél, így vagy jogalap nélkül szereznek tb ellátásra jogosultságot, vagy magasabb összegű tb ellátást kaparintanak meg - mondta Dr. Futó Gábor. Januártól azonban, ha valaki valótlan adatok feltüntetésével jelent be egy olyan személyt, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy a járulékot, tagdíjat, a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél magasabb összegben állapítja meg, vallja be, a jogsértés időpontjában, annak időtartamára köteles a járulékot megfizetni, illetve a járulék különbözetét megfizetni - figyelmeztetett a szakember.
Mikor szünetel a biztosítás?
A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban a munkáltatóknak figyelniük kell arra, hogy a jövőben a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt igényelt fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt tényleges ellátásban, például gyesben, gyedben részesül.
Kiküldetés: melyik ország szabályait kell figyelembe venni?
Dr. Futó Gábor szólt a kiküldetés szabályairól is, mint mondta, megváltozik az 1+1 éves szabály. A munkavégzés helyétől eltérően még mindig a magyar jogot kell alkalmazni maximum 2 évig, de ez a továbbiakban nem hosszabbítható meg. Eddig, ha valaki egyidejűleg több tagállam területén dolgozott, annak az államnak a jogát kellett alkalmazni, ahol az illető lakóhelye volt, feltéve, hogy ebben a tagállamban is folytatott tevékenységet. Januártól viszont a lakóhely önmagában nem alapozza meg az alkalmazandó jogot, csak akkor lehet azt figyelembe venni, ha a munkavállaló legalább jelentős tevékenységet végez az adott tagállamban. Új szabály az is, hogy a külföldi munkáltató is köteles a magyar jogszabályok szerint a magyar járulékokat megfizetni, bevallani - hívta fel a figyelmet a főtanácsos. Ezt megteheti könyvvizsgáló vagy ügyvéd által, de ha nincs megbízott, akkor közvetlenül a külföldi foglalkoztató köteles a járulékfizetéssel kapcsolatos szabályokat betartani, ha előzetesen bejelentkezett az adóhatóságnál, hogy foglalkoztatóként nyilvántartásba vegyék - emelte ki Dr. Futó Gábor.
A járulékalapot képező jövedelem
2011. január 1-jétől a járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Az Szja törvény változásaival a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző egyetemi, főiskolai hallgató újra biztosítottá válik, ennek megfelelően a hallgatói munkadíj egy év szünet után ismét járulékalapot képező jövedelem, a jogviszony tehát társadalombiztosítási jogosultságokat is eredményez.
Nyugdíj: előnyben a nők
A nyugdíjakkal kapcsolatban a főtanács kiemelte, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdve az öregségi nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítás vagy a tgyás segélyben, gyesben, gyedben eltöltött idő. Az előbbi feltételek mellett is annak állapítható meg öregségi teljes nyugdíj, akinek a kereső tevékenységgel járó biztosítási ideje legalább 32 év (munkával töltött és maximum 8 év lehet a gyermekkel töltött idő.) Dr. Futó Gábor ismertetése szerint a kereső tevékenységgel járó időbe nem számít bele a felsőoktatási intézményen töltött idő, a munkanélküli vagy álláskeresési ellátásban eltelt idő, de nem vehető figyelembe az a szolgálati idő sem, amit megállapodás alapján szereztünk. A főtanácsos arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig a szolgálati idő elismerését a nyugdíjkor elérése előtti tíz évben lehetett kérni, ezentúl viszont bárki, életkortól függetlenül, bármikor kérheti, de egy évben csak egyszer.
Marad a NYENYI lap
Fontos változás még, hogy a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó (NYENYI) lap vezetését két évvel meghosszabbította a kormány, (hatálytalanították azt a törvényt, amely megszüntette a NYENYI lapot) így a munkáltatóknak 2013-ig kell ilyen lapot küldeniük az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak.
Az állami kasszába vándorol a magánpénztári tagdíj
A magánpénztárakat érintő új szabály értelmében: 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között a magánnyugdíj-pénztári tagok is 9,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot fizetnek az állami nyugdíjalapba, ebben az időszakban az esedékes tagdíj mértéke nulla százalék.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák