Szilágyi Katalin
Megjelent: 9 éve

Járulékszabályok: íme a 2011-es változások

Számos változást hoz a jövő évi adó- és járuléktörvény, amelynek szabályait jelenleg is tanulmányozzák a HR-esek, bérszámfejtők és könyvelők. A RODIN Kft. közelmúltban rendezett Adómozaik konferenciáján az érintettek az új szabályokat tekintették át szakemberek segítségével.

A fő irányvonal: egykulcsos adózás, családi kedvezmény

Adózás szempontjából a legfontosabb változás, hogy januártól a magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek - vagyis az osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem - után is 16 százalék az adó mértéke. Ez utóbbiak esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A béren kívül történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttót a kormány fokozatosan szeretné kivezetni, így 2012-ben a felére csökken a mértéke, 2013-tól pedig - a tervek szerint - megszűnik.

Az adójóváírásról azt érdemes tudni, hogy csökken a mértéke: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százalékát, havonta maximum 12.100 forintot lehet érvényesíteni, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

Új elem az adórendszerben a családi kedvezmény, amelyet nem kötnek jövedelemkorláthoz, és amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két gyermek esetén 62.500 forintot, három gyermektől 206.250 forintot lehet gyermekenként havonta levonni. A családi kedvezményt meg lehet osztani a házaspárok, élettársak között.

Eltörölték a minimum járulékalapot

A kormány 2011. január elsejétől eltörölte a minimum járulékalapokat. A jelenlegi szabály szerint a munkaviszonyban álló, biztosított személy foglalkoztatójával szemben elvárás, hogy a járulékokat legalább a minimálbér kétszerese után fizesse meg, amennyiben a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a foglalkoztató az adóbevallásában kisebb összeget tüntet fel, és ezek után kell a járulékokat megfizetnie. Januártól ez a szabály megszűnik, ezután minden járulékot a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni - emelte ki Dr. Futó Gábor, a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának főtanácsosa.

Hozzátette: 2010-ben a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékait havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az ezzel összefüggő személyes közreműködői díjkiegészítésre, vállalkozói kivét kiegészítésre vonatkozó adószabályokat januártól hatálytalanították, a jövőben ezek után nem kell adózni. Ugyancsak hatályon kívül helyezték a 27 százalékos eho fizetési kötelezettségeket, ide értve az osztaléknak azt a bizonyos részét, amit nem fizettek ki, ezzel összefüggésben sem lesz eho kötelezettség - hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor mivel ezek a változások csak januártól lépnek életbe, idén decemberig az említett körben a járulékokat a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetni.

További változás, hogy jövőre a járulékokat a személyes közreműködői díj, a vállalkozói kivét, általány adólapot képező jövedelem, de legalább havi átlagban a társadalombiztosítási minimálbér után kell megfizetni.

Módosul a társadalombiztosítási minimálbér fogalma

Hosszú évek óta gyakorlat, hogy a munkajogi minimálbér mindig január elsejével nő, miközben a bérszámfejtők tb szempontból januárban még a decemberi minimálbért veszik alapul, és csak februárban térnek át az újra. Ez megváltozik, ezentúl a társadalombiztosítási minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb adóösszege.

Harmadik állam polgárának biztosítása

Harmadik állam polgárának esetében január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a járulékfizetésre, ha a munkáltató nincs bejegyezve Magyarországon, illetve, ha a harmadik állam polgárát kifejezetten munkaerő-kölcsönzés, kiküldetés, kirendelés keretében foglalkoztatják. Ha a munkáltató nem belföldi, a járulékmentességet az alapozza meg, hogy a munkavégzés például kölcsönzés keretében valósul meg. - Januártól a járulékmentesség, biztosítás hiánya csak két évig áll fent, két év után a harmadik állam biztosítottá válik. Ha ez a jogviszony megszűnik, a járulékmentességre vonatkozó szabályokat csak akkor lehet újból alkalmazni, ha a korábbi foglalkoztatástól számítva eltelt három év - hangsúlyozta Dr. Futó Gábor.

Nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

Januártól az infláció mértékével egyezően emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. A mostani 4950 (napi 165 forint) forintról 5100 (napi 170 forint) forintra. Ez érinti a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozókat, azokat a társas vállalkozásokat, amelyek a nyugdíjas kiegészítő tevékenységű társas vállalkozójuk után fizetik ezt, illetve azt a belföldi személyt, aki valamilyen oknál fogva nem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

Visszahozták a "szívességi" bejelentést szankcionáló társadalombiztosítási szabályt

Januártól visszaállítják az úgynevezett szívességi bejelentéseket szankcionáló szabályt. Jelenleg többször előfordul, hogy olyan személyt jelentenek be a társadalombiztosításhoz, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy az illető biztosított ugyan, de a jövedelmét, keresetét jóval magasabb összegre jelentik be a ténylegesnél, így vagy jogalap nélkül szereznek tb ellátásra jogosultságot, vagy magasabb összegű tb ellátást kaparintanak meg - mondta Dr. Futó Gábor. Januártól azonban, ha valaki valótlan adatok feltüntetésével jelent be egy olyan személyt, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy a járulékot, tagdíjat, a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél magasabb összegben állapítja meg, vallja be, a jogsértés időpontjában, annak időtartamára köteles a járulékot megfizetni, illetve a járulék különbözetét megfizetni - figyelmeztetett a szakember.

Mikor szünetel a biztosítás?

A biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban a munkáltatóknak figyelniük kell arra, hogy a jövőben a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt igényelt fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt tényleges ellátásban, például gyesben, gyedben részesül.

Kiküldetés: melyik ország szabályait kell figyelembe venni?

Dr. Futó Gábor szólt a kiküldetés szabályairól is, mint mondta, megváltozik az 1+1 éves szabály. A munkavégzés helyétől eltérően még mindig a magyar jogot kell alkalmazni maximum 2 évig, de ez a továbbiakban nem hosszabbítható meg. Eddig, ha valaki egyidejűleg több tagállam területén dolgozott, annak az államnak a jogát kellett alkalmazni, ahol az illető lakóhelye volt, feltéve, hogy ebben a tagállamban is folytatott tevékenységet. Januártól viszont a lakóhely önmagában nem alapozza meg az alkalmazandó jogot, csak akkor lehet azt figyelembe venni, ha a munkavállaló legalább jelentős tevékenységet végez az adott tagállamban. Új szabály az is, hogy a külföldi munkáltató is köteles a magyar jogszabályok szerint a magyar járulékokat megfizetni, bevallani - hívta fel a figyelmet a főtanácsos. Ezt megteheti könyvvizsgáló vagy ügyvéd által, de ha nincs megbízott, akkor közvetlenül a külföldi foglalkoztató köteles a járulékfizetéssel kapcsolatos szabályokat betartani, ha előzetesen bejelentkezett az adóhatóságnál, hogy foglalkoztatóként nyilvántartásba vegyék - emelte ki Dr. Futó Gábor.

A járulékalapot képező jövedelem

2011. január 1-jétől a járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Az Szja törvény változásaival a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző egyetemi, főiskolai hallgató újra biztosítottá válik, ennek megfelelően a hallgatói munkadíj egy év szünet után ismét járulékalapot képező jövedelem, a jogviszony tehát társadalombiztosítási jogosultságokat is eredményez.

Nyugdíj: előnyben a nők

A nyugdíjakkal kapcsolatban a főtanács kiemelte, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdve az öregségi nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítás vagy a tgyás segélyben, gyesben, gyedben eltöltött idő. Az előbbi feltételek mellett is annak állapítható meg öregségi teljes nyugdíj, akinek a kereső tevékenységgel járó biztosítási ideje legalább 32 év (munkával töltött és maximum 8 év lehet a gyermekkel töltött idő.) Dr. Futó Gábor ismertetése szerint a kereső tevékenységgel járó időbe nem számít bele a felsőoktatási intézményen töltött idő, a munkanélküli vagy álláskeresési ellátásban eltelt idő, de nem vehető figyelembe az a szolgálati idő sem, amit megállapodás alapján szereztünk. A főtanácsos arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig a szolgálati idő elismerését a nyugdíjkor elérése előtti tíz évben lehetett kérni, ezentúl viszont bárki, életkortól függetlenül, bármikor kérheti, de egy évben csak egyszer.

Marad a NYENYI lap

Fontos változás még, hogy a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó (NYENYI) lap vezetését két évvel meghosszabbította a kormány, (hatálytalanították azt a törvényt, amely megszüntette a NYENYI lapot) így a munkáltatóknak 2013-ig kell ilyen lapot küldeniük az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak.

Az állami kasszába vándorol a magánpénztári tagdíj

A magánpénztárakat érintő új szabály értelmében: 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között a magánnyugdíj-pénztári tagok is 9,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot fizetnek az állami nyugdíjalapba, ebben az időszakban az esedékes tagdíj mértéke nulla százalék.
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Ahol nem álom a 200 millió forintos fizetés

Az orosz bázisú nemzetközi jégkorongligában (KHL) hetvenegy olyan játékos van, akinek évi fizetése eléri, illetve meg is haladja az 50 millió rubelt... Teljes cikk

Adófajták Magyarországon: 5 év csökkenés után újra növekedés jön?

Míg 5 évvel ezelőtt még 60 adófajtát tartottunk nyilván Magyarországon, addig múlt év végére ez a szám 54-re redukálódott. A minap bevezetett... Teljes cikk

Meghosszabbította a NAV az szja-bevallások leadási határidejét

Csütörtök éjfélig meghosszabbította a NAV az szja-bevallás határidejét, miután a leadás utolsó óráiban rendszerhiba lépett fel - írja a hvg.hu. Teljes cikk