Javítani kellene az ország kollektív szerződéses lefedettségén

Az új munka törvénykönyve (Mt.) 2012-es bevezetésének éppen az volt az egyik kiemelt célja, hogy minél több kollektív szerződést kössenek meg a munkáltatók a szakszervezetekkel, ám eddig nem történt érezhető áttörés - mondta a lapnak Szabó Imre Szilárd munkajogi szakjogász.

Kollektív szerződést az a szakszervezet köthet a munkaadóval, amelynek az adott munkáltatónál több mint 10 százalékos a szervezettsége.

Az állami cégeknél (pl. az MVM, a Volán, a MÁV, a BKV vagy a Magyar Posta) a munkavállalók csaknem 100 százaléka tartozik kollektív szerződés hatálya alá. A versenyszférában, leginkább a kereskedelemben, a vendéglátásban és az építőiparban minimális az ilyen formában foglalkoztatottak száma.

A munkajogász szerint minőségi problémák is vannak a kollektív szerződésekkel: sokszor feleslegesen másolják, megismétlik a munka törvénykönyve szövegét, máskor érvénytelen, ki nem kényszeríthető megállapodásokat tartalmaznak, vagy nyelvezetük, fogalomhasználatuk hagy kívánnivalót maga után - írják.

A Munkatörvénykönyve számos kérdésben lehetővé tenné kollektív szerződést alkalmazását pl. munkaidő mértéke, beosztás, pihenőidő.

Világgazdaság