Jelnyelvi ügyintézők kellenének a munkaügyi központokba

Ha az ügyfél hallássérült, az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében részére a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást térítésmentesen kell a közigazgatási hatósági eljárásban biztosítani - áll a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának a HR Portal részére eljuttatott közleményében. Jelenleg nem állnak ugyan rendelkezésre jelnyelvi tolmácsképesítéssel rendelkező szakemberek a kormányhivatal kerületi hivatalainak munkaügyi kirendeltségein, de az állam a jelnyelvi tolmácsszolgálat útján biztosítja az esélyegyenlőséget, ahonnan az ügyfelek szükség esetén térítésmentesen vehetnek igénybe jeltolmácsot. A munkaügyi központ ennek költségeit minden esetben megtéríti, így eleget tesz a törvényben előírt kötelezettségének.

Sokirányú feladatkezelés az alapja a hallássérültek foglalkoztatásának

A hallássérültek jelentős részének nem a magyar az anyanyelve - kezdte nyilatkozatát Soósné Szigetvári Ágnes, a "Hallássérültek foglalkoztatásáért" mottóval működő Munka-Kör Alapítvány igazgatója. Az alapítvány úgy működik, hogy a munkaadókat közvetlenül keresik meg, a munkát keresőkkel pedig folyamatosan tartják a kapcsolatot. Siket és nagyothalló kollégáik, egyéb személyes ismeretségeik, valamint honlapjukon (www.munkakoralap.hu), és közösségi oldalukon, a Facebook-on ( "Hallássérültek munkavállalása") keresztül küldik el az információikat az érintetteknek az állásokról, egyéb támogatási lehetőségekről, igénybe vehető kedvezményekről, a fogyatékosságukkal kapcsolatos jogaikról. Felhívják a fogyatékkal élők figyelmét az e-mail címükre és megkérik őket, hogy amennyiben állást keresnek, vagy érdekli őket bármelyik általuk jelzett munkalehetőség, akkor írjanak e-mailt, küldjék el önéletrajzukat, fogyatékosságukat igazoló orvosi irataikat és jelezzék, hogy melyik az a konkrét állás, ami érdekli őket.

A jelentkezéseket kollégáik regisztrálják és meginvitálják a jelentkezőket egy személyes találkozásra, amelynek során sorstársaik és szakértőik segítségével elbeszélgetnek velük a munkatapasztalataikról, törekvéseikről, képesítéseikről, élethelyzetükről. Ennek során jegyzeteket készítenek arról, hogy melyek az erősségeik, milyen munkát szeretnének, milyen referenciájuk van.

Továbbá, felhívják a figyelmüket, hogy a munkaügyi központokban regisztráljanak, legyen aktuális hallásgörbéjük, legyen fogyatékosságukról szóló igazolásuk. Ezen kívül még abban segítik a hozzájuk fordulókat, hogy tájékoztatják őket a fogyatékossági támogatás igényléséről, a különböző munkaügyi központok kirendeltségeinél és egyéb helyeken igényelhető kártyákról. Ezzel a dokumentummal a munkaadók foglalkoztatással kapcsolatos terhei csökkennek. Ezt követően a jelentkezőket e-mailben tájékoztatják minden olyan álláslehetőségről, amelyek a személyes találkozás során lehetőségként megfogalmazódott. Ezután a munkaadókkal időpontot egyeztetnek, és sorstársaik elkísérik őket az állásinterjúra. Ott segítenek nekik a kommunikáció akadálymentesítésében. Ezután - a folyamat menedzselése során - érdeklődnek a munkaadóknál, hogy sikerült-e a sorstársak "felvételije".

Mindezek mellett körbejárják a munkaadónál a munkakörülményeket, a munkaidő beosztást, munkabéreket, egyéb juttatásokat. Amennyiben hozzájárulnak, videofelvételeket készítenek a munkahelyekről, amit be tudnak mutatni a jelentkezőknek.

Soósné Szigetvári Ágnes szerint a munkaadói oldallal is ugyanúgy nagy gonddal kell bánni. Ennek része, hogy az alapítvány munkatársai hirdetések és internetes kapcsolatfelvételek alapján személyesen keresik fel a potenciális munkaadókat. Érdeklődnek az álláslehetőségek felől, illetve ajánlják a hallássérült munkakeresőket. A munkaadókkal történő találkozások alkalmával elmagyarázzák, milyen kedvezményekkel élhetnek a munkaadók, amennyiben megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnak.

Soósné Szigetvári Ágnes meglátása alapján nagyon sok munkaadó számára az ismeretlenség miatt ijesztően hat, hogy hallássérült embereket alkalmazzanak. Félnek, hogy nem elég tájékozottak, képzettek, illetve hogy nem tudnak velük kellő módon kommunikálni, illetve attól is tartanak, hogy a siketek és nagyothallók majd többletmunkát jelentenek. "Találkozásainkon igyekszünk elmagyarázni számukra, hogy ezek az emberek is rendelkeznek megfelelő iskolai végzettséggel és az első napokban, hogy elkerüljük a kommunikációs problémákat, az alapítvány jelelni tudó, nagyothalló munkatársai személyes kíséretet biztosítanak a munkára jelentkezőknek" - állítja a szakember.

Amennyiben egy munkaadónak valamelyik jelentkezőjük megfelelőnek bizonyul, akkor tájékoztatják a munkát kereső sorstársukat erről, és szükség esetén elkísérik a munkaszerződés megkötésére is.

Nem ugyanaz a jelnyelvi tolmács és az anyanyelvi ügyintézés!

A jelnyelvi törvény külön nyelvként rögzíti ezt a különleges konstrukciójú kommunikációs csatornát. Akik jelnyelven beszélnek, azok tárgyakat, fogalmakat jelelnek egymásnak, és csak nehezen tudnak új, absztrakt fogalmi konstrukciókat meghatározni. Vannak ugyan betűik, de ezekből a jelelő nehezen rak össze új szavakat. Épp ezért más, alacsonyabb szószámmal bír az ő szókincsük. Pont a speciális nyelv miatt nem tudják kikövetkeztetni az új szó értelmét. Ráadásul sokat változik a helyi jelleg szerint a jelnyelv. Soósné Szigetvári Ágnes szerint pont ezért a kapcsolódásaik is mások a siketeknek, mert csak az együtt felnőtt, egy iskolába, egy területen tanultak értik meg egymást tökéletesen. Ugyanakkor pont ez a szükségszerű zártság fantasztikusan színes és széles információs hálózatot teremtett. Egymás felé nagyon erős a bizalom, sok segítséget kapnak és adnak egymásnak a siketek, de kifelé általában bizalmatlanok.

Az írásos anyagok sok esetben nem segítenek a siketeken, mert ha azok nincsenek speciálisan leegyszerűsítve, akkor még a halló ember számára olyan egyértelmű kifejezés, mint az "űrlap" is érthetetlen a jelelő ember számára. Az "űr"-t és egy "lap"-ot nem tud együtt elképzelni egy jelelő.

A jelnyelven kommunikálóknak is szükségük van arra, hogy olyantól kapjanak információt, amit az anyanyelvükön értelmezni tudnak, és akinek félreértések nélkül vissza is kérdezhetnek. "Ez az EU-ban mindenkinek joga, csak éppen nincs rá a hazai jelnyelvieknek lehetősége" - állítja a szakember.

A rendszer kialakítása elkezdődött, de megállt

Soósné Szigetvári Ágnes szerint önmagában nem jelent megoldást egy tolmács, mert inkább a társadalomnak kell elfogadóbbnak lennie, ami azt is jelenti, hogy az országos adminisztrációban dolgozóknak kellene jelnyelven megtanulniuk. A civilek nem azt várják, hogy az összes magyarországi munkaügyi központban legyen jelnyelvi ügyintéző, de az már jogosnak tűnik, ha kijelölne az állam egy-két irodát, ahol felkészült, jelnyelven is dolgozni képes ügyintézők várnák a siketeket.

Bocsi Sándor, a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ Darus utcai Kirendeltség vezetője a HR Portálnak elmondta, hogy pár évvel ezelőtt 14 budapesti és Pest-megyei kirendeltség munkatársainak tartottak alapfokú jelnyelvi képzést. Ezután úgy tapasztalták, hogy nem nőtt meg az igény ezen szolgáltatás iránt. A vezető szerint tavaly a tervezéskor tekintették át az ügyfél-adatokat, és a körülbelül tízezer fős érintetti létszámukban a jelnyelven beszélők létszáma változatlan, 3-5 fő volt csupán egész évben. Bocsi Sándor úgy gondolja, bizonyára magasabb lenne ez a létszám, ha több lenne a bejelentett munkaerőigény. Szerinte a valós helyzet az, hogy sok a munkanélküli, és kevés a bejelentett munkahely.

A civil szervezet vezetője emellett még egy másik problémát is látott a kétségtelenül pozitív kezdeményezés mellett. A fogyatékkal élők, de különösen az erős közösségbe beszorult siketek nem bíznak az állami ellátórendszerekben. "El kell érni őket, és ki kell érdemelni a bizalmukat!" - hangsúlyozta. A hallássérültekkel a munkaügyi helyzetekben könnyebb, mivel ők nem rejtőzködőek. Csak éppen sok negatív élmény érte már őket. A Munka-Kör Alapítványhoz például már betelefonált egy hallássérült család egyetlen halló rokona, aki a keresztfiának keresett állást, és ő számolt be arról, hogy "átverik" a munkahelyeken a hallássérülteket, az állami ellátórendszerben pedig szinte fal van a nem halló ügyfél és az ügyintéző között. Ezt a helyzetet mindhárom félnek közös erőfeszítéssel kell leküzdeni.

Állami erőfeszítés nyomai

Az állam szeretné, ha nem maradna ki a hallássérültek csoportjából senki az információ-áramlásból. Ezt bizonyítja a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának fent említett közleménye is, mely szerint kapcsolatban állnak speciálisan e hátrányos helyzetű csoportnak állást kínáló munkáltatókkal is. "Állásbörzéinken kifejezetten siket és nagyothalló ügyfelek részére állást ajánló munkáltatók is rendszeresen részt vesznek. Remélhetőleg álláskeresőink egyetlen álláslehetőségtől sem esnek el kommunikációs akadályok miatt" - szól a közlemény.

A másik fogyatékkal élő munkát keresőkkel kapcsolatban álló szervezet, a Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve is adott ki közleményt a témával kapcsolatban. Mint írták, a rehabilitáció rendszerének átalakítása azzal a céllal történt meg, hogy minél több megváltozott munkaképességű személy számára lehetőség legyen a munkába helyezésre. Ezt a célt szolgálja az egészségi állapot és a foglalkoztathatóság komplex minősítése, amelynek alapján a rehabilitálható személyek a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervvel együttműködnek.

A foglalkozási rehabilitációs ügyintéző nemcsak a megváltozott munkaképességű személy egyéni rehabilitációs programjával és rehabilitációs szolgáltatásokkal segíti elő a munkába helyezést, hanem a munkáltatókkal való közvetlen kapcsolattartással, álláskeresési fórumok szervezésével is. Tapasztalataik szerint egyre nagyobb az igény a munkáltatók részéről is a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, igen változatos munkakörökben. Elhelyezkedési esélyüket természetesen - mint minden más álláskeresőt - befolyásolja, hogy milyen képzettséggel, munkatapasztalattal rendelkezik, és melyik településen él, vagy képes-e eljutni az adott munkahelyre.

A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv több hallássérültekkel foglalkozó civil szervezet számára ajánlatott tett arra, hogy a hallássérültek részére kihelyezett tájékoztató megbeszélést, ügyfélszolgálatot biztosít - amennyiben erre igény jelentkezik, és a szervezet erre lehetőséget tud biztosítani tagjai számára. Így került sor például ez év január 17-én arra, hogy a szakigazgatási szerv munkatársai a Munka-Kör Alapítvány működési helyén, ügyfélszolgálati tevékenység és szakmai nap keretében hallássérültek számára információkat adott, segítséget nyújtott a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól, munkába helyezéséről.