Jobban megéri a cégnek, ha nem dohányzik a dolgozó

Jövő évtől nem füstölöghetnek zárt légterű helyeken, így munkahelyeken, a közlekedési eszközökön és a vendéglátóegységekben a dohányosok, miután a Parlament tegnap elfogadta a dohányzásról szóló törvény szigorítását. Az intézkedéssel a vendéglátó-ipari egységek üzemeltetőin kívül a felnőtt lakosság és a 18 éven aluli fiatalok túlnyomó többsége is egyetért.

A magyar felnőttek 38 százaléka dohányzik, a cigaretta káros hatásai miatt pedig tizennyolc percenként hal meg valaki. - Az Európai Unióban évente 650 ezer ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben, Magyarországon pedig évente mintegy 30 ezer ember veszíti életét a dohányzásra visszavezethető betegségek következtében, míg a passzív dohányzás miatt 2 300 ember hal meg. A tüdőrák halálozását tekintve világelsők vagyunk, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás következtében alakul ki - sorolja az elrettentő statisztikákat Demjén Tibor, miért is volt szükség a szigorításra.

A jelenlegi gyakorlat nem vált be

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője portálunknak elmondta, a dohányzás sokkal veszélyesebb lehet a dolgozók egészségére, mint az a munkakör, amit ellátnak. Az viszont kétségtelen, hogy a vendéglátó-ipari helyeken sokszor nem valósul meg a nemdohányzó dolgozók egészségének a védelme.

A jelenlegi gyakorlat szerint a munkavédelmi törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánítassa, ha azzal az alkalmazottak többsége egyetért. Emellett a nemdohányzók védelme érdekében a zárt légterű helyiségekben jól elkülönítve dohányzóhelyet kell kijelölni, szabályozva a megfelelő műszaki felszereltséget és levegőztetést.

A cégek többsége eddig be is tartotta ezeket a szabályokat, Demjén Tibor elmondása szerint az ÁNTSZ szervezetei évente több ezer ellenőrzést tartanak, ha egy cég mégis figyelmen kívül hagyja a törvényt, minimum 100 ezer forintos büntetésre számíthat. Egyedül néhány bevásárlóközpontban működő vendéglátó egység számára nem világos a zárt légtér értelmezése, teraszuk ugyan nem az üzlet belső terében található, viszont a plaza, mint épület belsejében, így ott nem szabadna dohányozni. Ezt leszámítva az ellenőrzött egységek száma évről évre nagyjából hasonló és a büntetések száma csökkent. A füstölgésre kijelölt helyek azonban a gyakorlatban a WHO laborvizsgálatok szerint nem jelentenek megoldást, a műszaki megközelítések alkalmazása nem biztosít védelmet a dohányfüst expozíciótól. - Fontos hangsúlyozni, hogy a belélegzett dohányfüstnek nincs minimális biztonságos szintje. Sokszor a munkahelyeken a folyosókat, átjárókat jelölik ki dohányzásra, ahol a nemdohányzók továbbra is ki vannak téve a füstnek - magyarázta a szakember.

Sok cégnél tilos az épületen belül dohányozni

Pontosan ezen oknál fogva szüntette meg dohányzóhelyiségét jelenlegi székházában a Mars Magyarország, mert a szellőztetést, szagelszívást nem tudták megfelelően megoldani, így a kiszivárgó füst zavarta a közelben dolgozó munkatársakat - mondta Döbrösy Eszter HR igazgató. Így jelenleg egyáltalán nem lehet az épületen belül füstölni, kizárólag az irodaház által kijelölt szabadtéri helyeken dohányozhatnak a munkatársak.

Hasonló tapasztalatokról számolt be egy autóipari cég HR munkatársa, ahol a dolgozók ugyancsak elfogadják, hogy az épületen belül tilos a cigi. A vállalat magyarországi irodájában dolgozók 15-20 százaléka dohányos, ők az irodaépület előtt hódolnak szenvedélyüknek. A HR munkatárs úgy véli, lehetetlen megoldani az épületeken belüli füst 100 százalékos szeparációját, illetve az épületen belüli dohányzás tűzveszélyes is lehet.

A szigorítást az Unilever Magyarország is üdvözli, bár náluk a magyar átlagnál kevesebben és kevesebbet dohányoznak, ezt is a szabad levegőn teszik, az irodaépületben ugyanis tilos - tájékoztatott Horváth Rita, a cég közép-európai egységének HR business partnere. Mint mondta, a dohányzóhelység keresztszellőzése biztosított a vállalatnál, ezenkívül az épületen belüli szabad téren kijelölt dohányzó helyen lehet "füstölni". Az ezzel kapcsolatos szabályok betartását pedig naponta ellenőrzi a tűz- és munkavédelmi felelős.

Többet hiányoznak a dohányosok

Megoszlanak a vélemények arról, hogy jobban vagy rosszabbul teljesítenek-e a dohányzó munkatársak a nemdohányzóknál, egy felmérés szerint viszont egy dohányos munkaidejének 8 százalékát, azaz 8 órából körülbelül 35 percet tölt cigarettázással, amely egy rugalmas munkaidő esetén még nem jelent problémát, viszont egy ügyfélszolgálaton vagy egy gyártó cégnél jelentős kiesést eredményezhet. - A napi fél doboznál többet dohányzóknál egyértelműen nagy a munkaidő kiesés - mondta Horváth Rita, hozzátéve, az óránkénti 10 perces szünet sem tölti be funkcióját a dohányosok esetében, amelynek éppen az a lényege, hogy a monitoros munkakörökben a mélyvénás trombózis esélyét csökkentse, a dohányzás pedig köztudottan növeli ennek a kockázatát.

- A dohányosok egészségi állapota és munkabírása sok szempontból alul marad a nemdohányzókéhoz képest. Gyakrabban betegszenek meg és a dohányzásból fakadó betegségek, mint például a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri problémák miatt többet is hiányoznak. A dohányosok évi 6,5 nappal többet vannak távol a munkahelyüktől, mint nemdohányzó munkatársaik - hívta fel a figyelmet László Mónika, az Egészség és Jólét a Munkahelyen Program egyik vezetője.

Cafeteria keretein belül is megoldható a leszokás

A Mars Magyarország csongrád-bokrosi gyártó egységében leszoktató programmal segítik megszabadulni káros szenvedélyüktől az arra nyitott dolgozókat, és elképzelhető, hogy a budapesti értékesítő központban is indítanak hasonló programot. A vállalat emellett számos módon ösztönzi munkatársait az egészséges életmódra. - Ingyenes sportolási lehetőséget biztosítunk, egészségügyi tájékoztató előadásokat tartunk, ingyenes egészségügyi szűréseket biztosítunk, és céges sportrendezvényeket szervezünk, illetve fedezzük munkatársaink nevezési költségét bizonyos futóversenyekre - árulta el Döbrösy Eszter.

Az Unilevernél a munkavállalók körülbelül 70 százaléka soha nem dohányzik, 10 százalékuk alkalmi dohányos, 4 százalékuk pedig napi egy doboz cigarettát szív el. - A leszoktató programok közül az "orvosi tanácsadó ülésekre" volt a legnagyobb igény, melynek keretében hárman szoktak le a dohányzásról, és ketten szeretnének még eljutni a végcélig, melyhez támogatást várnak. Ezen felül saját elhatározásból további két kollegának sikerült teljesen leszoknia. Jelenleg két dolgozónak hívtuk fel a figyelmét a leszokás jelentőségére, mert dohányzása már veszélyes lehet az egészségére - árulta el Horváth Rita, aki maga is 10 év dohányzás után hagyott fel rossz szokásával, és már 10 hónapja nem gyújtott rá.

Mint mondta, a vállalatnál pszichoterápiával és a legújabb gyógyszeres terápiával támogatott dohányzásról leszoktató program működik, melyet a foglalkozás-egészségügyi szakorvos tart. Az egy éven túl is absztinens kollegáknak a gyógyszeres terápia egy részét a cég fizeti. Ezen felül mindenki az egyénre szabott cafeteria rendszer keretein belül leszoktatásra, tanácsadásra, kezelésre fordíthatja a rendelkezésére álló összeget.

Az Unilever 2005-ben indította el Vitalitás munkahelyi egészségmegőrző programját, de már korábban is számtalan olyan kezdeményezés és jó gyakorlat létezett a cégnél, ami a jogszabályi kötelezettségeken túlmutatóan működött. - Dolgozóinkat arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt a munkaidőben megrendezett gerinctornán, használják az irodaépületben található konditermet, béreljék ki a vállalati kerékpárokat, vagy vegyék igénybe a külsős fitnesz terem szolgáltatásait. Fontos, hogy a cégkultúrába is beépüljön, hogy a cigiszünetet helyettesíteni lehet egy csocsózással, egy teázással, azaz legyenek olyan közösségi terek, amelyek alternatívaként szolgálnak a dohányosok információ- és kapcsolatépítő barlangjával szemben - hangsúlyozta Horváth Rita.

A dohányos dolgozók kétharmada csinálja végig a programot

Ez a fajta hozzáállás ma még ritka - jegyezte meg László Mónika, aki szerint az elmúlt években a cégek tudatosabbak lettek, de nagy részük még mindig nem fordít kellő figyelmet a dolgozók egészségének megőrzésére, fejlesztésére, és a hosszú távú egészségfejlesztési stratégia nem bevett szokás itthon.

A szakember szerint fontos lenne, hogy a dohányzást szigorító törvény iránymutatást adjon annak érdekében, hogy a munkáltató megfelelő hátteret, forrást, esetleg támogatást tudjon biztosítani például egy leszoktató program megvalósításához. - A kizárólag szankciókat maga után vonó törvény a mindennapokban nem működik, nem megvalósítható és nem ellenőrizhető - vélekedik a szakember. Jelenleg a munkáltatók önerőből, saját indíttatásból választják a leszoktató programokat, ami László Mónika szerint akkor lehet csak sikeres, ha a dolgozó nem a kényszert érzi a leszoktatásra, hanem a biztatást.

A szakember úgy látja, a cégek érdeklődése megnőtt a program iránt, várhatóan a szabályok szigorítása elősegíti a dohányzásról leszoktató lehetőségek iránti keresletet. Az Egészség és Jólét a Munkahelyen Program dohányzásról leszokást segítő programelemének alapját egy előzetes állapotfelmérés (CO-szint mérés, COPD szűrés, tüdőéletkor elemzés, továbbá a tüdőgyógyász által összeállított kérdőív kitöltése) adja. Ezek kiértékelése során kiderül, ki az, aki valóban le akar szokni, illetve kinek van a legnagyobb szüksége a cigaretta elhagyására. - Aki részt vesz a programban, annak folyamatos terápiás tanácsadást, igény esetén gyógyszert, vagy egyéb alternatív módszert is biztosítunk. Programunk öt személyes találkozásra épül, melyeken előadásokat, személyes tanácsadást tartunk a kialakított ún. segítő csoportoknak és a találkozók között is szakmai kapcsolattartásra van lehetőségük a munkavállalóknak. A teljes program időtartama körülbelül 4 hónap, amely egy ismétlő szűrésből áll, mellyel visszacsatolást kapnak a résztvevők - ismertette a programvezető.

Ami az eredményeket illeti: a programban részt vevők körülbelül fele szokik le káros szenvedélyéről. Ez dr. Tót Éva tüdőgyógyász elmondása alapján megfelel a nemzetközi adatoknak, ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy a nikotinfüggőség megszüntetése még orvosi segítséggel is nagy kihívást jelent mind a páciens, mind az egészségügyi személyzet számára.

A program eredményessége azon is múlik, hogy sikerül-e motivált dolgozókat találni, aki elkötelezett az ügy iránt. - Sokan eljönnek az első találkozásra, de a másodikra már nem, mert meggondolják magukat. A dolgozók általában lelkesen vágnak bele a programba, de így is csak kétharmaduk csinálja végig - osztotta meg a tapasztalatokat a szakember, hozzátéve, fontos a segítői csoportok kialakítása, mert így a kollégák egymás tapasztalataiból, sikereiből építkezni tudnak, ideális esetben egészséges versengés alakulhat ki közöttük.

Jutalmazható az egészséges életmód

Az elmúlt években folytatott több kutatás is bizonyította, hogy sikeres lehet az anyagi ösztönzés is, ha fogyásról vagy dohányzásról van szó, vagyis aki egészségesen él, azt jutalmazná az egészségbiztosítási rendszer. A dohányos ember ugyanis jelentős gazdasági terhet jelent az egyes országok számára, a dohányzás miatt kialakuló betegségek kezelése rendkívül sokba kerül. Hazánkban például egy év alatt több mint ötezer munkaképes férfit és nőt rokkantosítottak a dohányzással összefüggő betegségek miatt, az ő kezelésük hatalmas gyógyszerköltségeket vont maguk után.

- Az Európai Unió országaiban a dohányzás költségei elérik az évi 98-130 milliárd eurót, ami az unió 2000. évi GDP-jének 1,04-1,39 százalékának felelt meg. Az EU 27 tagállamában a munkahelyi passzív dohányzás évi 2,46 milliárd euró makrogazdasági költséggel jár, míg Magyarországon a dohányzás okozta gazdasági kár majdnem kétszer akkora, mint a belőle származó jövedéki és áfa bevétel együtt. Ezekből a számokból kiindulva érthető, hogy egyes országokban többet kell fizetnie a betegbiztosításért a dohányosnak mint ugyanolyan paraméterekkel rendelkező nemdohányzó kortársának - érvelt az egészségtudatosságot ösztönző bonus-malus rendszer mellett Demjén Tibor.

Persze a cégek maguk is ösztönözhetik hasonló módon a dohányzásról való leszokást. Vannak országok, ahol több szabadságot kap a nemdohányzó, hiszen kevesebbet hiányzik, vagy jutalmat kap, aki leszokik a dohányzásról. Ez utóbbira példa a General Electric, ahol 2009-ben hirdettek ilyen akciót. A 900 dohányos alkalmazott egyik fele csak tanácsokban részesült a dohányzásról való leszokást támogató program mellett, míg a másik csoport tagjai pénzt kaptak a tanfolyam elvégzéséért, a hat hónapon belüli leszokásért, majd még egyszer a füstmentesség további fenntartása esetén. Az anyagi ösztönzés hatásosnak bizonyult: abban a csoportban ugyanis 15 százalék volt a tartós leszokás aránya, míg a csupán tanácsokkal ellátott csoportban 5 százalék.