Jogellenes volt a próbaidő alatti felmondás, mert a munkáltató rosszul számolt

A Jogi sztorik blogon ismét egy érdekes esetet olvashatunk, amelynek jogi vonatkozásai igen hasznosak.

Lássuk a sztorit: Petra marketinges, 5 évet lehúzott egy ügynökségnél, új kihívást keresve egy multi marketingosztályán kötött ki. Amikor megkapta a munkaszerződését, meg se lepődött, hogy 3 hónap próbaidő szerepelt benne. Igazából, bele se gondolt, mit jelent ez, aláírta a szerződést és február 1-én munkába is lépett. Rossz kezdés után, gyors visszaesés következett, ugyanis Petra nem találta meg a közös hangot főnökével, Ágival. Hiába adott bele apait-anyait, Áginak semmi nem volt elég jó. Május 2-án behívták a marketingigazgató irodájába és az igazgató, valamint Ági közölték Petrával, hogy a munkaviszonyát a próbaidőre tekintettel, azonnali hatállyal megszüntetik, azzal az indokkal, hogy a munkája nem elég pontos, a határidőket nem tartotta be. Természetesen részleteket nem közöltek, csak hímeztek-hámoztak. Petrát eléggé megviseli az eset, de az élet megy tovább, belevetette magát az álláskeresésbe megint. Pár héttel később, egy házibuliban találkozik egy ügyvéd ismerősével és a beszélgetés során érdekes részletek derülnek ki.

1. A próbaidő időtartama

Próbaidő a munkaszerződésben, a munkaviszony kezdetétől legfeljebb 3 hónapra köthető ki (ha van kollektív szerződés és lehetővé teszi, akkor legfeljebb 6 hónapra).

A munkáltató az első szarvashibát ott követte el, hogy rosszul számolt! A próbaidő esetén ugyanis a határidő számítás szabályai nem alkalmazandók, mert a próbaidő nem határidő, hanem időtartam. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a próbaidő első napja február elseje (a munkakezdés napja) volt és ez a nap is beleszámít a próbaidőbe, így a próbaidő április 30-án véget ért. (Egyébként az a határidő számítási szabály sem lenne alkalmazható, hogy amennyiben a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, akkor az azt követő első munkanapon jár le a határidő.)

2. Felmondás indokolása

A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás sajátossága, hogy erre indokolás nélkül kerülhet sor. Lehet persze indokolni, de nem érdemes! Abban az esetben ugyanis, ha a fél (jelen esetben a munkáltató) indokol, akkor az indokolásnak meg kell felelnie az általános követelményeknek: világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Az olyan általánosságok, mint "pontatlan", "határidők elmulasztása" stb. nem felelnek meg ennek az elvárásnak.

Jelen esetben, mivel a határidő elmulasztása önmagában is jogellenessé teszi a felmondást, így az azonnali hatályú felmondás nem a túlbuzgóságon, a fölöslegesen átadott, de nem megfelelő indokoláson bukott el.

3. Jogorvoslat lehetősége

Vajon meddig lehetne a jogellenes felmondást megtámadni? - ötlik fel a kérdés Petrában. Ügyvéd barátja azonnal meg is válaszolja a kérdést: a keresetindítás határideje 30 nap a közléstől számítva (ez jelen ügyben már eltelt), de ha a jogorvoslati kioktatás (azaz a jogorvoslat lehetőségéről és határidejéről való tájékoztatás) elmaradása esetén a kereset a munkajogi elévülési időn, azaz 3 éven belül előterjeszthető. (Petrának tehát van még ideje megfontolni, hogy bírósághoz forduljon-e.)

3 további tanács a próbaidő jogszerű használatához:

1. A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést még a próbaidő vége előtt közölni is kell a másik féllel, azaz nem elegendő, ha a felmondást a próbaidő vége előtt postára adják, de azt a másik fél csak később, a próbaidő letelte után veszi kézhez.

2. Határozott idejű szerződésben is kiköthető próbaidő, de az időtartamának arányosnak kell lennie a munkaviszony időtartamával (azaz egy 3 hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a maximális, 3 hónapos próbaidő kikötése egy kicsit túlzásnak tűnik...).

3. Ha az eredetileg kikötött próbaidő időtartama rövidebb, mint 3 hónap, akkor legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de az összesített időtartam a 3 hónapot ilyenkor sem haladhatja meg.

További hasznos információkat olvashat a Jogi sztorik blogon.