Jól fizető karrier diploma nélkül? Nehéz, de nem lehetetlen…
Az Egyesült Királyság egyik legnagyobb könyvkiadója, a Penguin Random House 2016-tól nem köti diplomához a jelentkezéseket annak reményében, hogy így változatosabb jelölteket vonzhat. A lépést a vállalat azután tette meg, hogy megvizsgálta, van-e összefüggés a diploma és a teljesítmény között, és arra jutott, hogy a képességek, az egyénekben rejlő lehetőségek sokkal fontosabbak. A kiadó ezzel azt is üzenni akarja az álláskeresőknek, hogy az egyetem egyáltalán nem befolyásolja, mekkora sikerrel tudnak majd boldogulni a karrierjükben.
Mintha az utóbbi időben itthon is komolyan vették volna ezt az üzenetet: a Portfolio portál a KSH adatai alapján azt közölte, hogy míg 2003 és 2012 között folyamatosan emelkedett a diplomások aránya a fiatal felnőttek között, addig 2015 óta esik ez az arány. A legfrissebb adatok szerint a 25-29 évesek 27,8 százalékának van diplomája, a helyzet pedig romolhat, hiszen sokkal kevesebben jutnak be az egyetemekre, mint 5-10 évvel ezelőtt. Itthon ez azonban nem annyira jó hír a keresetek szempontjából: a Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat 2016-os adatai alapján a diplomások akár négyszer többet is kereshetnek, mint a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, igaz, felsőfokú végzettség nélkül is lehet jól keresni bizonyos foglalkozások esetében. Az sem mindegy, milyen jellegű felsőfokú végzettségünk van: a felmérés alapján elmondható, hogy egy egyetemet végzett dolgozó a versenyszférában átlagosan 170 ezer forinttal keres többet, mint főiskolai diplomás társa.
A programozók jól járnak diploma nélkül is
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. decemberében hozta nyilvánosságra a 2018/2019-es év hiányszakmáinak listáját a Magyar Közlönyben, eszerint Budapesten gyorsan munkát találhatnak szakiskolai vagy OKJ-s képesítéssel az asztalosok, burkolók, gyakorló ápolók, iparig gépészek, kőművesek, virágkötők, vegyésztechnikusok. A legkeresettebbek a pékek, hentesek, technikusok és hegesztők, elektromos karbantartók, de ezek a hiányszakmák nem biztosítanak kiemelkedő fizetést. A Fizetések.hu oldalon számolva a legalább érettségivel rendelkező munkavállalók programozóként kereshetik a legtöbbet; ebben a pozícióban a bruttó átlagfizetés 476.790 forint, és nem minden esetben kell hozzá diploma. Szintén jól kereshetnek a mozdonyvezetők (havi bruttó átlagbérük 319.129 forint), illetve az értékesítők (havi bruttó 308.425 forintos átlaggal). Átlag bruttó 400 ezer forintot kereshetnek az építésvezetők, office managerek és légiutas-kísérők, mely állások betöltéséhez szintén nincs szükség diplomára. A kamionsofőrök, call-center vezetők, raktárvezetők havi 320 ezer forint körül keresnek. Megfelelő középfokú képesítéssel több, mint 280 ezer forintot kereshetünk szerviz technikusként, és bruttó 270 ezer forintot CNC programozóként is. Jól járnak azok is, akik speciális, magas szintű nyelvismerettel rendelkeznek, mert a szolgáltató központok átlagosan bruttó 280-300 ezer forintot kínálnak fel a munkatársak számára. Amennyiben a jelentkező a népszerű nyelvek (angol, német, spanyol, francia) mellett beszél másikat is (például skandináv nyelvek, lengyel, török), akkor akár bruttó 530 ezer forintot is hazavihet havonta. A szolgáltató központoknál a papír tényleg nem számít, hiszen betanítják a kiválasztott munkatársakat, a lényeg a stabil nyelvtudáson van.
Jelentkezni vagy nem jelentkezni? - Ez itt a kérdés
Sokszor azért nem jelentkezünk egy-egy állásra, mert képzetlennek gondoljuk magunkat hozzá. Sok álláshirdetésben szakirányú végzettséget várnak el, holott anélkül is ellátható a feladat. A Business Insider cikke szerint ennek oka, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez kötelező feltétel a szakirányú képesítés, valamint attól is tarthatnak a cégek, hogy hiába van tapasztalatunk, szakképesítés hiányában nincs meg bennünk a fejlődési potenciál. Az amerikai szaklap azt tanácsolja, hogy nyugodtan jelentkezzünk a pozícióra, ha csupán 1-2 képesítésünk hiányzik hozzá, vagy ha a vállalat ösztönzi a folyamatos tanulást, képzést. Ha nincs meg az összes elvárt képesítésünk, térjünk ki a motivációs levelünkben arra, hogy a szakmai múltunkban milyen olyan feladatokat végeztünk el sikeresen, melyek relevánsak lehetnek a megpályázni kívánt munkakör szempontjából.
Fotó: Pixabay
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A jövő nemcsak azoké, akik tudnak kódolni, hanem azoké is, akik mernek kérdezni, gondolkodni és újat alkotni. Mégis, a magyar lányok többsége ma... Teljes cikk
Mit tehet az a munkavállaló, álláskereső, karriertervezésen gondolkodó, aki szeretné képezni magát. Milyen lehetőségek vannak a hagyományos... Teljes cikk
2023-ban a magyar általános iskolások mindössze 1,8 százaléka, a 11–15 éves tanulóknak pedig csak 6,1 százaléka tanult két vagy több idegen... Teljes cikk
- "Állás-apokalipszis" - nehéz helyzetben a frissdiplomások 3 hete
- A fenntartható karrier mint új HR-trend 3 hete
- Hogyan kerülhetnek le a bejelentés nélkül foglalkoztatók a NAV listájáról? 3 hete
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 3 hete
- Új vezérigazgató az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. élén 3 hete
- Új HR vezető a Debrecen International Airportnál 1 hónapja
- A nő, aki megmutatta: az álommelót nem megtalálni, hanem kitalálni kell 1 hónapja
- Miért utálják mindenhol a HR-t – és miért nélkülözhetetlen mégis? 1 hónapja
- Felmondani az öregek szoktak, a Z generáció csak simán nem megy be többet 2 hónapja
- Az amerikai munkaadók szerint a középiskolások nem állnak készen a munka világára 2 hónapja
- Öt párhuzam a sakk és a kockázatkezelés között 2 hónapja



Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?