Szilágyi Katalin
Megjelent: 13 éve

Jól gondolja át, melyik nyugdíjrendszert választja

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint súlyosan sérti a tagok jogait a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos, a Parlament által hétfőn elfogadott törvény, ezért a köztársasági elnökhöz és az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A hazai pénztárakat tömörítő szervezet azt tanácsolja tagjainak, hogy amíg a kompenzációra vonatkozó részletszabályok nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert rosszabbul járhat.

A négymillió aktív dolgozó közül 3 millió munkavállalót érintenek a Parlament által hétfőn elfogadott nyugdíjtörvények: az egyik lehetővé teszi, hogy mindenki szabadon döntsön arról, marad-e a magánnyugdíjpénztárban vagy átlép az állami rendszerbe, a másik pedig zöld utat ad annak, hogy az APEH 14 hónapon keresztül a tb rendszerbe utalja a pénztári tagok tagdíját.

- A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék, ezt azt jelenti, hogy a pénztártagok októberi bruttó béréből levont 8 százalékos tagdíjat - a tagok hozzájárulása nélkül - átirányítják a központi tb-rendszerbe, és nem kerülnek a tagok egyéni számlájára - mondta a Stabilitás Pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján Juhász Istvánné főtitkár. Hangsúlyozta: fontos tisztázni, szó sincs arról, hogy az állam pénzt utalna a magánnyugdíjpénztárakba, kizárólag a tagok bruttó béréből levont tagdíj kerül a számlákra.


Fejenként 140 ezer forintot vesz el az állam



Ezzel az intézkedéssel havonta átlagosan tízezer forintot veszít minden pénztári tag, ez 14 hónap alatt átlagosan 140 ezer forintot jelent. - Ha ez az összeg a tb nyugdíjalapba kerül, akkor a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjkifizetéséhez járul hozzá. Ha gond van a magánnyugdíjpénztárakkal, akkor miért a magán-nyugdíjpénztári tagok pénzéből kell ezt finanszírozni? És mit kapnak ezért a tagok cserébe? - tette fel a kérdést Juhász Istvánné. Hozzátette: az elfogadott törvényben még utalás sincs arra, hogy milyen kompenzáció jár az elvonás miatt. Nem világos, hogy az állami rendszerbe átirányított pénzt milyen módon tartják majd nyilván az emberek számára, a kieső időszakra az állam mekkora mértékű hozamot garantál, illetve, hogy az elvont összeget miként lehet örökölni. Mint mondta, a törvény súlyosan sérti a magánpénztári tagok jogait, ezért a szövetség levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, arra kérve, hogy küldje alkotmánybírósági normakontrollra a törvényt, az Alkotmánybíróságnál pedig kérelmezik, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.

Juhász Istvánné a pénztárak szabad választását inkább kényszerítő hatásúnak tartja, mivel a kormány egy időben veszi el a tagdíjat és nyitja meg a választás lehetőségét, így ha nem utalják a tagdíjat a magánpénztárakba, akkor miért maradnának benne az emberek. Szerinte azonban ezzel elbizonytalanítják azokat, akik mégis a tőkefedezeti rendszert választanák, hiszen ők azt feltételezhetik, hogy ha a kormány most felfüggeszti a tagdíjakat, akkor máskor is megteheti ezt. A főtitkár ugyanakkor kiemelte: a tagok 66,7 százaléka önként csatlakozott a magánpénztárakhoz, százezrek ábrándultak ki ugyanis az állami rendszerből korábban, a belépés tehát kizárólag a pályakezdők számára volt kötelező.


Addig senki ne lépjen át, amíg ki nem számolja, hogyan jár jobban



A Stabilitás Pénztárszövetség által készíttetett felmérés szerint a tagok 23-24 százaléka lépne vissza a központi rendszerbe. Átlagosan személyenként 933 ezer forint van a tagok számláján, ekkora összeget vinnének az állami rendszerbe az átlépők. Ugyanakkor nem ismert, hogy az állam mire használná fel az átkerült vagyont, a főtitkár szerint nehezen képzelhető el, hogy azonnal egyéni számlákra kerülnek. - A nyugdíj megállapítása mindenkor erősen függ a demográfiai hatástól, a politikától, az ország gazdasági helyzetétől. Tehát egy aktív dolgozó, ma még nem nagyon tudhatja, hogy tíz-húsz év múlva milyen nyugdíjszabályok lesznek érvényben és miként alakul majd a járadéka - fogalmazott Juhász Istvánné, hozzátéve: tiszteletben tartják a tagok szabad választását, de a jelenlegi jogszabályi környezetben azt tanácsolják, hogy addig senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, amíg nem ismert, hogyan fog működni a központi és a magán-nyugdíjpénztári rendszer, melyek a maradás, a visszalépés, a kompenzáció és az öröklés feltételei, ugyanis előfordulhat, hogy egyesek rosszabbul járnak.


Elszámoltathatóak a pénztárak



Óvatosságra intett Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke is, hangsúlyozva: a tagok pénze a pénztárakban az átmeneti időszakban is teljes biztonságban van, hiszen a pénztáraknak mindenképpen ki kell fizetniük a tagjaik számláin felhalmozódott járulékok inflációval növelt összegét, amit a Pénztárak Garancia Alapja biztosít. Jelenleg ebben több mint tíz milliárd forint halmozódott fel.

Nagy Csaba fontosnak tartotta tisztázni, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem "ördögtől való privatizált intézmények", hanem azért magán pénztárak, mert a magán emberek egyéni számlán vezethetik a megtakarításaikat, egy olyan pénztárban, ahol az alapító egy pénzintézet, vagy egy biztosító, és a tulajdonosok a tagok. Kiemelte: a tagok felé évente elszámolnak, mit költöttek el a saját fedezetükre, mennyi megtakarítás van az egyén számláján. - Ez a rendszer 12 éve működik, a tagok hisznek abban, hogy az ebben a rendszerben működő megtakarításokat a pénztárak igyekeznek az életkorukhoz megfelelő befektetési portfolió csomagokba beszedni és hosszú távon igyekeznek számukra megfelelő hozamot produkálni - jegyezte meg Nagy Csaba. A pénztárak emellett elszámoltathatóak, és arra is lehetőség van, hogy mindenkinek személyre szólóan kiszámolják, hogyan, melyik rendszerrel jár jobban.


Át kell alakítani a nyugdíjrendszert, de hogyan?



Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára - aki tagja volt a 2007 és 2009 között működő Nyugdíj és Időskori Kerekasztalnak (NYIKA) - úgy vélekedett, nem az a kérdés, hogy változtatni kell-e a nyugdíjrendszeren, hanem az, hogy hogyan. - Ha figyelembe vesszük, hogy kevés gyerek születik, nem elég magas a foglalkoztatás, kevés a járulékfizető, látható, hogy ez a tb-rendszer nem tud igazodni a jelenlegi kihívásokhoz. Valahogy változtatni kell az első pilléren, ugyanakkor szabályozni kell a második pillért is - magyarázta.

Úgy vélte, a nyugdíjrendszer kapcsán a fő kérdés, hogy nem elsősorban a nyugdíjasokról van szó, hanem valamilyen társadalmi értékválasztásról. - Egy nyugdíjrendszerben mindig valakinek kedvezünk, az a kérdés, hogy az aktívaknak, vagy a nyugdíjasoknak. Ez a mostani megoldás kifejezetten a nyugdíjak kifizetésének kipótlásáról szól, arról azonban nem esik szó, hogy az új rendszer milyen is lesz - vélekedett. Szerinte fontos lenne a kormány részéről elmondani, hogy a távlati egyensúly hogyan teremthető meg az első pillérben, milyen elvek mentén rendeződik majd, mekkora lesz a nyugdíjkorhatár, hogyan viszonyul majd a nyugdíj a befizetésekhez, milyen lesz az indexálás. Az egyének számára világossá kellene tenni, milyen döntés az a számára, ha visszalép, és egyáltalán pontosan mibe lép vissza, illetve, hogy tartósan átjárható lesz-e rendszer.


Mit veszíthetünk a magánpénztárak elsorvadásával?



Úgy vélekedett, nagy veszteség lenne, ha a második pillér elsorvadna. A magánnyugdíjpénztárak érdemei között sorolta az egyéni számlavezetést, amelyen a tagok nyomon tudják követni a befizetéseket, hogy kizárólag nyugdíjcélú megtakarításra használható fel az összegyűjtött vagyon, azaz a hosszú távú gondoskodást teszi lehetővé a rendszer, emellett a tagdíjakat ki lehet egészíteni, a portfoliók között választani lehet, a garancia alap segítségével pedig lehetővé válik az inflációkövető indexálás. Az sem mellékes, hogy ezekből a megtakarításokból a pénztárak állampapírt vásárolnak, amivel az egész magyar gazdaság élénküléséhez hozzá tudnak járulni az emberek. 2009-ben a magánpénztári befektetési tevékenység eredménye meghaladta a tagdíjbevételeket - érvelt a tőkefedezeti rendszer mellett Kovács Erzsébet.


Veszélyben a bizalom



A Budapesti Corvinus Egyetem tanára úgy látja, meg fog rendülni a bizalom a nyugdíjrendszerben, mert egy ilyen változtatás azt sugallja, hogy néhány év múlva bármikor átalakítható a rendszer. Mivel nem egy tartós megoldást dolgozott ki a kormány, ez nem segíti az emberek gondoskodását. Az állam valószínűleg azt tudja garantálni, hogy lesz nyugdíj, de hogy mekkora lesz a mértéke, az kétséges. A nyugdíj nagysága ugyanis nagyban függ attól, hány befizető van, azok átlagosan milyen járulékkulccsal mekkora jövedelem után fizetnek be, hogy hány nyugdíjas van és átlagosan mennyi nyugdíjat kapnak. A négy tényezőből egyedül a járulékkulcsot tudja a kormány mozgatni. - Egészen biztos, hogy vagy nyugdíjkorhatár emelésre vagy nyugdíjcsökkentésre lesz szükség, hiszen másképp nem áll fenn az egyensúly, így azt semmiképpen nem lehet mondani, hogy senki nem jár rosszul - fogalmazott Kovács Erzsébet.

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat

2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk

Logisztika, beszerzés - mutatjuk, hogy alakulnak a fizetések és a nemek közötti bérszakadék

A széles értelemben vett – a logisztikát és a beszerzést is magában foglaló – ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók az előző évekhez... Teljes cikk

SZJA 2024

Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen... Teljes cikk