Jóval több pénzt kellene a tanároknak egy felmérés szerint
Egy nemzetközi kutatás szerint alig valaki ajánlaná a gyerekének a tanári pályát Magyarországon, de a társadalom szerint jóval több pénzt is kellene adni a tanároknak.
Méltatlanul alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy, a Portfolio.hu által ismertetett friss nemzetközi kutatásból.
A Varkey Foundation a közelmúltban publikálta a Global Teacher Status Index 2018-as kiadását, amely 35 országot vizsgált és mindenütt országosan reprezentatív, ezer fős mintákat használtak a kutatás során.
Az eredményekből pedig az látszik, hogy a magyarok úgy érzik, hogy az elfogadható minimum tanári fizetés és a tanári bérek között bő 49,1 százalékos szakadék tátong, vagyis nagyon súlyosan alulfizetettnek tekintik a tanári pályát - igaz, a közvélemény nincs teljesen tisztában a tanári fizetésekkel, többnek gondolják azokat, mint amennyik valójában,
a valós fizetések viszont köszönő viszonyban sincsenek azzal, amit az emberek tisztességes minimumnak tartanának a felmérés szerint.
A kutatás másik igen súlyos eredménye az, hogy bár a világon a tanárok általában többre értékelik a saját státuszukat, mint ahogy azt a közvélemény teszi, Magyarországon ez éppen fordítva van,
a tanárok még annál is rosszabbnak érzik a saját státuszukat, mint ahogy az átlagemberek vélekednek róluk.
A kutatás kitér arra, hogy ez nem is annyira alaptalan, ugyanis a tanári fizetések GDP/főhöz viszonyított aránya az 50 százalékot sem éri el, vagyis a nem túl erős hazai bérszínvonalhoz képest is kifejezetten rosszul keresnek a magyar tanárok.
Így aztán a magyarok többsége nem ajánlja a gyerekének, hogy a tanári pályát válassza, pusztán a válaszadók néhány százaléka mondta azt, hogy ösztönözné a gyerekét a tanári pálya választására.
A magyarok emellett lesújtóan rossznak értékelték az oktatási rendszer színvonalát is: a 35-ös listán hátulról az ötödikek vagyunk. Akik ennél rosszabbnak tartják a saját oktatásukat, azok még a nem túl rózsás magyar PISA-eredményt is durván alulmúlják.
portfolio.hu
A Varkey Foundation a közelmúltban publikálta a Global Teacher Status Index 2018-as kiadását, amely 35 országot vizsgált és mindenütt országosan reprezentatív, ezer fős mintákat használtak a kutatás során.
Az eredményekből pedig az látszik, hogy a magyarok úgy érzik, hogy az elfogadható minimum tanári fizetés és a tanári bérek között bő 49,1 százalékos szakadék tátong, vagyis nagyon súlyosan alulfizetettnek tekintik a tanári pályát - igaz, a közvélemény nincs teljesen tisztában a tanári fizetésekkel, többnek gondolják azokat, mint amennyik valójában,
a valós fizetések viszont köszönő viszonyban sincsenek azzal, amit az emberek tisztességes minimumnak tartanának a felmérés szerint.
A kutatás másik igen súlyos eredménye az, hogy bár a világon a tanárok általában többre értékelik a saját státuszukat, mint ahogy azt a közvélemény teszi, Magyarországon ez éppen fordítva van,
a tanárok még annál is rosszabbnak érzik a saját státuszukat, mint ahogy az átlagemberek vélekednek róluk.
A kutatás kitér arra, hogy ez nem is annyira alaptalan, ugyanis a tanári fizetések GDP/főhöz viszonyított aránya az 50 százalékot sem éri el, vagyis a nem túl erős hazai bérszínvonalhoz képest is kifejezetten rosszul keresnek a magyar tanárok.
Így aztán a magyarok többsége nem ajánlja a gyerekének, hogy a tanári pályát válassza, pusztán a válaszadók néhány százaléka mondta azt, hogy ösztönözné a gyerekét a tanári pálya választására.
A magyarok emellett lesújtóan rossznak értékelték az oktatási rendszer színvonalát is: a 35-ös listán hátulról az ötödikek vagyunk. Akik ennél rosszabbnak tartják a saját oktatásukat, azok még a nem túl rózsás magyar PISA-eredményt is durván alulmúlják.
portfolio.hu
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele