Júliustól új szabályok érvényesek a munkaidőre

Az egyéni megállapodás csak akkor köthető meg, ha a munkáltató az adott munkakörre nem tud felvenni másik munkavállalót, vagy ha az adott munkakör speciális felkészültséget, gyakorlatot igényel. Ez a megállapodás csak írásban, s legfeljebb egy éves időtartamra köthető meg, a legfeljebb 10 dolgozót foglalkoztatóknál maximum egy dolgozóval, 10 dolgozó feletti létszámnál a dolgozók 10 százalékos mértékéig.

Az egyéni megállapodás lehetőségét az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala erősen bírálta a törvényjavaslat tárgyalása során. Szerintük ez tovább erősíti a dolgozók kiszolgáltatottságát. A munkáltatói oldal viszont az egyik alapvető elvárásaként fogalmazta meg ezt a lehetőséget.

Az eredeti törvényjavaslatban szerepelt még egy másik egyéni megállapodás is. Ezek szerint a dolgozó a munkáltatóval kötött egyéni szerződésben vállalhatta volna a heti legfeljebb 48 órás munkaidőn felül a további 12 órányi munkát is. A megállapodást ügyeletre, folyamatos munkarendnél köthették volna meg, akkor ha az adott munkahelyen van kollektív szerződés, s az eleve rendelkezik a 200 óránál több ügyeletről, rendkívüli munkáról. A munkavállalói oldal tiltakozására viszont ez a rendelkezés nem került be a törvénybe.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói oldal tiltakozott egy harmadik módosítás ellen is. Nem fogadta el azt a módosítási javaslatot, hogy az általánosan alkalmazható legfeljebb két hónapos munkaidő-keretet legfeljebb három hónapra emeljék. Az Európai Unió irányelve egyébként általánosan négy hónapos keretet tesz lehetővé. Ezt a tiltakozást nem vette figyelembe a törvénymódosítás, az általánosan alkalmazható keretet három hónapra emelte.

Az egy vagy több munkáltatóval kötött kollektív szerződés esetén a korábban négy hónapra és fél évre vonatkozó keretet egységesen fél évben határozta meg az új jogszabály. Idény jellegű munkakörökben maradt a négy hónapnyi keret. A munkaidő-keret intézménye azt jelenti, hogy ennek átlagában kell eleget tenni a munkáltatónak a heti 40, rendkívüli munkával legfeljebb 48 órás, vagy készenlétnél a legfeljebb 72 órás munkaidőnek. A munkáltatónak így lehetősége van arra, hogy a keret időszakának egy részében az átlagosnál több munkát rendeljen el, az átlag érdekében viszont az időszak másik részében csak kevesebbet. Így jobban alkalmazkodhat a piaci igényekhez. Minél hosszabb a keret ideje, annál nagyobb ez a lehetőség.

A munkáltatói érdekképviseletek a magyarországi cégek szándékos akadályozásának nevezték, hogy a kormány csak három hónapra akarta felemelni az általános keretet. Ez eleve versenyhátrány azokhoz a külföldi cégekhez képest, amelyek az európai uniós előírás szerinti négy hónapos kerettel gazdálkodhatnak - állították.

A módosítás egy másik eleme az ügyeleti időre vonatkozik. Ezek szerint a jövő év január elsejétől teszi kötelezővé, hogy a munkáltató az ügyeleti és az ügyeleti időn kívüli rendkívüli munka egészével kalkuláljon a napi legfeljebb 12, a heti legfeljebb 48, illetve készenlétnél a napi legfeljebb 24, a heti legfeljebb 72 órás munkaidő számításakor.

Azt, hogy az ügyeletet is munkaidőként kell figyelembe venni, mert a munkavállaló a munkáltató által kijelölt helyen tartózkodik, tehát nem rendelkezik szabadon idejével, az Európai Bíróság mondta ki több perben is a közelmúltban. Többek között ezt az elvet is érvényesíteni kívánja a Munka Törvénykönyve.