Kamerával nézné a munkavállalóit? - így tegye jogszerűen

Az Mt. nem ad általános felhatalmazást a megfigyelésre

Számos munkahelyen találkozni kamerákkal, annak elhelyezése, működtetése azonban sok esetben szokásjogon alapul, így az általában jogsértő. Általánosságban ugyanis a munkáltatót nem illeti meg az a jogosultság, hogy a munkavégzés helyén történteket kamerával rögzítse. Az Mt. felhatalmazó rendelkezése ugyanis csupán egy egyszerű jogalapot teremt, melyhez számos, egyéb kiegészítő feltétel is csatlakozik, melyeket az alábbiakban fogunk szemügyre venni. Ezek a pótlólagos feltételek pedig leginkább az Info tv. rendelkezéseiből vezethetőek le, hiszen a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelésekre vonatkozóan nincsen külön jogszabály, és az Mt. is elég szűkszavú. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, a munkáltató minden lépése feltételhez kötött.

A munkáltató jogos érdeke lehet a jogalap

Első lépésben a munkáltatónak meg kell határoznia az adatkezelés jogalapját, mely soha nem a munkavállaló hozzájárulása, hanem a munkáltató jogos érdeke. A munkavállaló hozzájárulása a munkaviszonyban általában érvénytelen.

Miután megvizsgáltuk, hogy a jogos érdek lehet az adatkezelés jogalapja, el kell végeznie az un. érdekmérlegelési tesztet, melynek elvégzését a munkáltatónak - a későbbi hatósági ellenőrzés vagy esetleges jogvita esetére - dokumentálnia is tanácsos. Az Adatvédelmi Munkacsoport véleménye szerint a mérlegeléssel összefüggésben olyan szempontokra kell figyelemmel lenni, mint például a konkrét munkáltatói érdek meghatározása, érintett személyek érdekei, releváns, mérlegelt szempontok beazonosítása, illetve az érintettek magánszféráját, személyes adatait védő intézkedések. A NAIH ezzel részben összhangban javasolja annak átgondolását és dokumentálását, hogy szükséges-e az adatkezelés, mik a konkrét munkáltatói érdekek, mi az adatkezelés pontos célja, mit és meddig fog a munkáltató kezelni, valamint mely munkavállalói érdekekre kell figyelemmel lennie. A mérlegelés alapvető elvei pedig a szükségesség, arányosság, valamint a fokozatosság szempontjai. Jogos érdek lehet a kamerás megfigyeléssel összefüggésben az emberi élet, testi épség, szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint a vagyonvédelem.

Korlátok, melyekre ügyelni kell

A kamerás megfigyelés legfontosabb korlátja az, hogy az elsődlegesen a munkavégzés megfigyelése céljából megfigyelés nem alkalmazható jogszerűen. A munkáltató számára könnyebbséget jelentő megoldás ugyanis nem tekinthető a munkavállalók személyiségi jogai szükséges és arányos korlátozásának. Nem sértheti a megfigyelés továbbá az emberi méltóságot sem, így a kamera öltözőben, illemhelyiségben, zuhanyozóban nem helyezhető el. Nem helyezhető el általánosságban pihenő vagy dohányzóhelyiségben sem. Az Adatvédelmi Munkacsoport 6/2014.sz. ajánlása szerint ugyanis ez a módszer aránytalanul és szükségtelenül sérti a magánéletet még abban az esetben is, amennyiben találnánk egy jogos munkáltatói érdeket. Az adatok gyűjtése és feldolgozása ugyanis nem lehet szükségtelenül széles körű. Fontos a kamerák látószögének pontos beállítása is. Ezzel összefüggésben pedig arra kell ügyelni, hogy kizárólag a saját tulajdonban álló területrész monitorozható, közterület azonban nem.

Előzetes tájékoztatás szükséges

Az Mt. 11.§ (2) bekezdése előírja, hogy a munkáltató előzetesen köteles tájékoztatni a munkavállalókat azokról a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, melyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak. Célszerű ezt egy általános adatvédelmi tájékoztató részévé tenni. Ebben be kell mutatni az adatkezelés jogalapját (jogos érdek), a tárolás helyét és időtartamát, az adatbiztonsági intézkedéseket, az adatok megismerésére jogosultak körét, a visszanézés és a felhasználás szabályait, valamint, hogy a munkavállalókat milyen jogok, jogorvoslati lehetőségek illetik meg. A tájékoztatásnak minden egyes kamera vonatkozásában eleget kell tennie a tájékoztatási követelménynek, nem jogszerű így az általános tájékoztatás (a munkáltató kamerás megfigyelést alkalmaz), illetve a rejtett kamera használata. Amennyiben ugyanakkor a munkáltató kidolgoztat egy általános adatvédelmi szabályzatot, és annak részévé teszi a kamerás megfigyelést is, ezzel nem lesz a jövőben túlzottan sok dolga.

A felvétel korlátozott ideig tárolható

A munkahelyi megfigyelés vonatkozásában az Mt. és az Info tv. szabályain kívül egyéb szabályozás nincsen, így analógia alapján kell a tárolás szabályait meghatározni. Ehhez a NAIH e tárgyban kiadott ajánlása nyújt segítséget. E szerint a felvételt fő szabály szerint 3 munkanapig lehet tárolni. A tárolás ideje akkor lehet 30 nap, amennyiben a felvétel nyilvános rendezvényen készült, a Btk. szerinti jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém védelmét vagy veszélyes anyag felügyeletét szolgálja. A munkavégzés helyén ezek előfordulása ugyanakkor meglehetősen ritka. Amennyiben pedig a munkáltató vagy harmadik személy jogos érdeke védelme szempontjából szükséges (hivatalos eljárás indul), abban az esetben az eljárás lezárultáig az adatok kezelhetőek.

Az adatvédelmi nyilvántartásba fő szabály szerint nem kell az adatkezelést bejelenteni

Az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről, az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében a NAIH hatósági nyilvántartást vezet. Nem vezet azonban adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy - a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével - ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik. Amennyiben tehát kizárólag munkavállalók kerülnek a kamera látószögébe, abban az esetben nem terheli a munkáltatót bejelentési kötelezettség. Abban az esetben, amikor már ezen körön kívüli személyek is monitorozásra kerülnek (pl: ügyfelek), kötelező az adatkezelés bejelentése.

A jogellenesen készített felvétel felhasználhatósága

Gyakran felmerül kérdésként, hogy a jogellenesen készített felvétel bírósági eljárásban felhasználható-e. E tekintetben a helyzet egyértelműen az, hogy a szabad bizonyítás szabályainak megfelelően a bíróság a bizonyítékokat megvizsgálja, szabadon mérlegeli, és meggyőződése alapján állítja fel a tényállást. Ettől független kérdés az, hogy a felvétel készítője a felvétel készítésével megsértette az érintett(ek) személyhez fűződő vagy magánélethez fűződő jogait, mely jogsértésnek következményei lehetnek. Végezetül arra is fel kell készülni, hogy a NAIH is érdeklődést fog mutatni a jogellenes adatkezelés vonatkozásában, hiszen még olyan területeken is ajánlást bocsát ki, mint például az osztálytalálkozók szervezésének adatvédelmi vonatkozásai. A munkahelyi adatkezelés fontossága pedig ennél sokkal kiemelkedőbb.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó jogásza