Ki szedi le az almát?

A közlemény szerint a NAK a termelőkkel és a kiskereskedelmi áruházláncokkal folytatott szakmai megbeszélésen hétfőn felhívta a figyelmet, hogy jelentősen növelni kell az étkezési alma arányát az iparival szemben. A tanácskozáson elhangzott, hogy a magyarországi fajta- és ültetvényszerkezet 25 éve csak minimálisan változott, csupán az ültetvényterület 20-25 százaléka mondható korszerűnek. Jelentős gondokat okoz a munkaerőhiány is, amit számos termelő a közfoglalkoztatás és a szezonális mezőgazdasági munka közötti könnyebb és motivált átjárással oldana meg.

A magyarországi termelők idén jelentős külföldi keresletre számíthatnak, hiszen az uniós átlagnál csekélyebb aszály- és fagykárokat szenvedtek, miközben az EU-országok várhatóan 20 százalékos terméskieséssel számolhatnak az elmúlt évekhez képest. Hozzátették, hogy a várhatóan 500 ezer tonnás magyarországi termésből 150-200 ezer tonna lehet étkezési alma, de egy elhúzódó kánikula csökkentheti ezt a mennyiséget. A belföldi piacon a Gála, a Golden, a Jonagold, az Idared, a Jonathan és a Red delicious a legnépszerűbb. A ültetvények több mint kétharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, Magyarország 25 ezer hektáros termőterülettel a hetedik az uniós országok sorában - áll a közleményben.

A kamara kiemelte: az októberben kezdődő, másfél hónapos almanépszerűsítő kampányt hét kiskereskedelmi áruházlánccal és az Agrármarketing Centrummal együttműködésben valósítják meg, hogy népszerűsítsék a jó minőségű magyar almát, megismertessék a fogyasztókkal a fajtaválasztékot és erősítsék a termelők piacait.