Kiből lesz diplomata?

Néhány évtizeddel ezelőttig a diplomaták legfőbb feladata az államok közötti politikai ügyek intézése, a háborút követő béketárgyalás megszervezése, illetve a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok előkészítése volt. A diplomaták információt gyűjtöttek a fogadó országról és ők szolgáltatták a hivatalos tájékoztatást a saját országukról az állami vezetők részére. Emellett az országok közötti kulturális, tudományos együttműködés alakításában is fontos szerepet játszottak. Ezek a feladatok ma is léteznek, ám végrehajtásukban már sokkal nagyobb mértékben vesznek részt maguk az érintettek, mint az állami alkalmazottak. Például a gazdasági szervezetek nemzetközi együttműködésért, külső piacok felkutatásáért felelős vezetői teljes mértékben átvették a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok irányítását. Egy ország exportja és importja napjainkban már leginkább a globális vállalatok érdekei szerint alakul. Az államfők és kormányfők pedig közvetlenül keresik fel egymást, ilyen esetekben a tartós külszolgálatot teljesítő diplomaták feladata a programok, rendezvények megszervezése, a látogatások előkészítése és a folyamat technikai lebonyolítása. A diplomaták legfontosabb feladata jelenleg a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok védelmének biztosítása. A konzulok segítséget, támogatást nyújtanak az alábbi esetekben:

akadályoztatás esetén segítenek hozzátartozók értesítésében, tájékoztatást adnak baleset vagy más rendkívüli esemény (születés, házasságkötés, haláleset) során a helyi eljárások szabályairól és a szükséges teendőkről;

tanácsot adnak, milyen módon lehetséges a hazatéréshez szükséges pénzt átutalni, menetjegyet letétbe helyezni, szükség esetén ennek érdekében felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal;

tanácsot adnak, hol és hogyan lehet helyi ügyvédet, közjegyzőt, tolmácsot vagy orvost találni;

kapcsolatot tartanak a külföldön letartóztatott magyar állampolgárokkal, a helyi jogszabályokkal összhangban segítséget nyújtanak a hozzátartozóknak címzett üzenetek, értesítések továbbításához;

intézkedést tesznek elveszett és bejelentett magyar úti okmányok pótlása érdekében.

A külképviseletek diplomata státuszban dolgozó munkatársai köztisztviselői jogviszonyban állnak, emellett a fogadó országban végzett tevékenységükkel kapcsolatban a nemzetközi közjog szabályai az irányadóak.

Diplomataképzés és kiválasztás

Sokan úgy vélik, olyan foglalkozás ez is, ami apáról fiúra öröklődik. Tény, hogy lényegesen nagyobb számban lépnek a pályára azok, akiknek már a szülei, sőt a nagyszülei is a nemzetközi kapcsolatok területén dolgoztak, gyerekkoruk egy részét külföldön töltötték, és kis túlzással elmondható róluk, hogy az anyatejjel együtt szívták magukba más népek kultúráját, szokásait. Diplomaták gyerekének lenni kétségtelenül előny, de nem feltétel: a pálya nyitott valamennyi érdeklődő, megfelelő készségekkel és tudással rendelkező jelölt számára. Az egyéni érdeklődésnek óriási szerepe van. Az idegen nyelvek magas szintű ismerete elengedhetetlen feltétel, és ennek jelentősége a fordítóprogramok elterjedésének időszakában sem fog csökkenni. A protokoll alkalmazása szintén olyan készség, amit aligha a középiskolában tanul meg, sokkal inkább a szülői házból hoz magával a diplomatajelölt.

A diplomáciai karrierre készülő fiatalok felkészítése rangos egyetemek és főiskolák nemzetközi kapcsolatok szakjain kezdődik. Sok esetben már a felvételi követelmények között szerepel a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga. A felvételi procedúra során a jelölteknek számot kell adni a nemzetközi kapcsolatok szakképzésben oktatott diszciplínákhoz kapcsolódó ismereteikről. Így különösen a történelem, a gazdaságtudomány és a földrajz magas szintű ismerete, valamint az általános politikai tájékozottság, elsősorban a külügyek iránti érdeklődés tesztelésére készülhet fel, aki felsőfokú tanulmányait ilyen jellegű szakképzésben szeretné megkezdeni.

A Külügyminisztérium lehetőséget biztosít a magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű, felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, nappali tagozatos hallgatók számára a szakmai gyakorlat megszerzéséhez. A szakmai gyakorlat időtartama 4-12 hét, a gyakorlatra jelentkezők fogadásának rendjéről a Külügyminisztérium humán erőforrások főosztálya ad részletes tájékoztatást. Elsősorban olyan végzős hallgatók jelentkezését várják, akik tartósan magas szintű tanulmányi eredményeket értek el, és legalább középfokú "C" típusú nyelvvizsgával rendelkeznek. Ezen túlmenően a hallgatóknak az "A" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéshez is hozzá kell járulnia.

A szakirányú végzettség megszerzése azonban nem feltétele a diplomata-ügyintézői státusz elnyerésének. A nemzetközi tárgyalástechnika, az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek (például jogi, gazdasági, foglalkoztatáspolitikai, regionális politikai témákban), a nemzetközi pénzügyi-gazdasági ismeretek, a kultúraközi kommunikáció, a nemzetközi emberi erőforrás menedzsment, a kontrolling és még sok más, jól hasznosítható szaktantárgy számos felsőoktatási intézmény képzési kínálatában szerepelnek. Jó eséllyel pályázhatnak külszolgálati beosztások betöltésére azok is, akik külföldi tanintézetben folytatták tanulmányaikat, illetve multinacionális vállalatnál, gazdasági kamaráknál, nemzetközi közalapítványoknál, továbbá ENSZ-missziókban vagy hivatásos katonaként teljesített külszolgálat során szerezték szakmai gyakorlatukat, illetve korábbi munkatapasztalataikat.

A Külügyminisztérium állományában azok kaphatnak határozatlan időre szóló köztisztviselői kinevezést, akik két éven belül sikeres felvételi vizsgát tettek, megfeleltek az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon, továbbá nemzetbiztonsági ellenőrzésükhöz hozzájárultak és velük, illetve házastársukkal szemben kockázat nem merült fel. A különböző beosztásokhoz eltérő szintű szakmai és idegen nyelvismereti követelmények kapcsolódnak. A felvételi eljárást - a mindenkori munkaerő-szükséglet alapján - a Külügyminisztérium kezdeményezi.

A külügyi szolgálatra készülők felkészítése és kihelyezése

A szakmai előmenetel, az egyes külszolgálati beosztások elnyerése belső, zárt pályázati rendszeren keresztül, illetve szakmai szempontok alapján történő kijelöléssel történik. A diplomatajelölt felkésztése több éven át tartó folyamat. A személyre szabott karriertervek alapján ütemezhető a diplomaták külszolgálata. Általában egy 3-4 évig tartó külszolgálati beosztást legfeljebb ugyanennyi ideig tartó hazai munkavégzés követ. Ezalatt a diplomaták részt vesznek a külszolgálatra kijelölt állomány felkészítésében, a külszolgálatot teljesítőkkel történő kapcsolattartásban, közreműködhetnek az utánpótlás felkutatásában és oktatásában, illetve megkezdik a felkészülésüket a következő beosztásukba. A célirányos felkészülés során megismerik a fogadó ország felső szintű állami szerveinek működését, folyamatosan tájékozódnak az aktuális kül- és belpolitikai eseményekről, figyelemmel kísérik a változásokat.

Fontos, hogy a jelöltek naprakész információkkal rendelkezzenek a fogadó ország kormányának összetételéről, a helyi belpolitikai erőviszonyokról, ismerjék a hatályos jogrendet, legyenek képben a fogadó ország gazdasági lehetőségeivel, geopolitikai státuszával, szövetségi tagságaival kapcsolatban. A folyamatos változásokkal kapcsolatos információkról, valamint a várható, még csak előkészületi szakaszban lévő eseményekre vonatkozó hírekről a felkészülők elsősorban a jelenleg külszolgálatot teljesítő munkatársaiktól tájékozódnak. Ezek az információk speciális csatornákon keresztül érkeznek, jelentős részük sohasem kerül nyilvánosságra, kizárólag a belső szabályzatokban meghatározott címzettekhez jutnak el. A tájékozódásban azonban ma már fontos szerepe van az elektronikus úton szerezhető információknak is, ezért az internet lehetőségeinek ismerete, különösen a helyi hírportálok figyelése alapvető követelmény valamennyi külszolgálati beosztásba készülő diplomatajelölt számára.

A felkészítés során a külszolgálati beosztásokba jelöltek részt vesznek a különféle diplomáciai rendezvényeken. Látogatásokat tesznek a szakminisztériumokban, különféle állami és társadalmi intézményeknél, megismerik a parlamenti szakbizottságok vezetőit. A külszolgálati beosztásba készülő személy felkeresi mindazokat az állami és társadalmi szerveket, amelyek a diplomáciai feladatai ellátásához szükséges további információkat megadják számára. Felsőbb szintű diplomaták - misszióvezetők és nagykövetek - az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt adnak számot felkészültségükről. Ezt követően a jelölt - közvetlenül a kihelyezés előtt - orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton esik át. A nagykövetjelöltek a kihelyezésük előtt az államfőnél is látogatást tesznek.

A kihelyezés előtt a külügyminiszter jegyzéket küld a fogadó ország illetékes szerveinek arról, hogy kiket szándékozik a különböző diplomáciai beosztásokba küldeni. Amennyiben a fogadó ország illetékesei elfogadják a jelöltet, erről hivatalos úton visszaigazolást küldenek a kihelyezést kezdeményező szervezetnek. A diplomatajelölt ezt követően eleget tesz azoknak a formaságoknak, amelyeket röviden protokollismereteknek nevezhetünk. Ezek országonként eltérőek. Nagyon fontos, hogy a jelöltek ismerjék a fogadó ország kulturális sajátosságait, és mindvégig a tudatában legyenek, hogy minden cselekedetükkel, hivatalos és magánjellegű megnyilatkozásaikkal egyaránt Magyarországot minősítik.

A külszolgálati beosztások átadása-átvétele, valamint a diplomáciai testület új tagjainak bemutatkozása a nagykövetségen, konzulátuson, kereskedelmi kirendeltségen, katonai képviseleten meghatározott protokoll szerint történik, a diplomatarangsor merev, hierarchikus szabályainak megfelelően.

"Harcedzett" mentorok vezetnek végig a fázisokon

A külszolgálati beosztásokban tevékenykedő munkatársak karrierjét rendszerint olyan munkatársak kísérik figyelemmel, akik maguk is részt vettek már külföldi missziókban, illetve a közeljövőben kihelyezésre kerülnek. Lényegében minden klasszikus és speciális munkaügyi-humánpolitikai feladatot el kell látniuk: figyelemmel kísérni a diplomaták járandóságainak átutalását, megszervezni a ki- és hazautazásukat, elkészíteni az éves szabadságtervüket, eljuttatni hozzájuk a szakmai vezetők utasításait, valamint azokat a hivatalos tájékoztatásokat, amelyeket külföldi partnereik számára továbbíthatnak.

Napjainkban a külszolgálatot teljesítőkkel szemben hangsúlyozott elvárásként fogalmazódik meg a külső piacok felkutatása és újraélesztése, az exportlehetőségek elősegítése. A "diplomáciai offenzíva" a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését szolgálja. A helyi szükségletekről szerezhető információk időben történő eljuttatása az érintettekhez rendkívül fontos azoknak a hazai vállalkozásoknak, amelyek a jelenlegi recesszió időszakában is képesek exportra. Ez valamennyi résztvevő számára új kihívást jelent, ezért a kommunikációnak, a marketingnek és a modern üzleti ismereteknek a diplomaták felkészítésében is hangsúlyozott szerepet kell kapnia.

Visegrádi Ildikó, HR Portal