Kié lett az év cafeteria rendszere?

A cafeteria mára jóval többet jelent, mint pusztán béren kívüli juttatást. A cégek motivációs eszközévé lépett elő, amelyet a munkavállalók várnak, és - hellyel-közzel - kezelni, beosztani és használni is megtanultak. Elfogadták azt is, hogy minden évben változnak a felhasználást lehetővé tevő feltételek, és ha elmaradnának a juttatások, azt nagyon rosszul fogadnák. A cafeteriát nyújtó munkáltatók pedig abba rázódtak bele szükségszerűen, hogy a törvényességi feltételekhez alkalmazkodó adminisztrációs rendszert kell kialakítaniuk, amelyet bármikor változtatni tudnak.

Juttatást csak az adott évre lehet elszámolni

A cafeteria rendszer olyan étlap, amelyre bármely, adómentes és különböző, adóköteles elemek is bekerülhetnek, kezdte előadását Andrási Jánosné, a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatás Főosztályának osztályvezetője. Hozzátette: a kedvezmények kihasználásának a lehetősége izgalmas ebben a rendszerben.

Jövőre, ami biztos megmarad, az a speciális, a juttatás értékének 1,19-szerese után számított adóalap. "Erre azért van szükség, mert a juttatásnál többet kell adnia a munkáltatónak a bérhez képest, mert különben nem lesz egyenlő a kétféle jövedelem adóalapja"- mondta a szakember.

Arról már mindenki értesült, hogy jövőre a 16 százalék személyi jövedelemadó mellett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell fizetni az eddigi 10 százalék helyett. Amivel azonban a cégek többsége nincs tisztában, és amit sokan rosszul alkalmaznak, az a juttatás adójának a kiszámítása a naptári év fordulóján. Andrási Jánosné arra hívta fel a figyelmet, hogy a béren kívüli juttatásokra nem érvényesíthető az a jogszabály, ami a bérjellegű kifizetésekre. Ha január 10-én nyújtja a munkáltató a juttatást, akkor az már a 2013-as évre vonatkozik, és e jogszabályok alapján fog adózni. Hiába szánja a munkaadó ezt a juttatást a decemberi juttatási csomag részének, ezt nem teheti meg.

Dilemmát jelent, hogy vagy ez évben nyújtja még azt az étkezési utalványt a munkavállalójának a cég, és ebben az esetben túlléphetik az éves megengedett keretösszeget, és emiatt nő meg a juttatás adótartama, vagy már a következő évi juttatási keret terhére adja oda, januárban. Ebben az esetben is növekszik az adóteher, hiszen jövőre növekedni fog az is. Külön problematikus a helyi bérlet juttatása, hiszen sokan előre, éves bérletet vettek, és ennek a növekvő adóterhe megint csak felveti a megfelelő ütemezés kérdését.

Jövőre, az ideihez hasonlóan, érvényben lesz az éves ötszázezer forintos keret a béren kívüli juttatások esetén. Cafeteriában lehetőség van arra, hogy e fölött is nyújtsunk juttatásokat a munkavállalóknak, csak az e fölötti rész extra 17 százalékos EHO fizetési kötelezettséggel adózik. Ebben az esetben összesen 51,17 százalékossá válik az adóteher.

Szinte minden adóköteles, de nem mindegy, mekkora az alap

Andrási Jánosné megemlített jó pár, nem kifejezetten cafeteriába tartozó, ám a munkavállaló és munkáltató elszámolása kapcsán felmerülő problémát. Ilyen például a konferencián való részvétel kérdése. A munkavállaló belföldi kiküldetésben van ebben az esetben, hiszen nem a munkaszerződése szerinti helyén dolgozik. A részvételi díjban, ha feltüntetik az étkezés költségét, akkor az a rész egyes meghatározott juttatásnak minősül (Szja tv. 70.§.(1) ). Maga a részvételi díj a vállalat tevékenysége érdekében felmerült költség, úgyhogy ez nem képez a munkavállalónak bevételt. "Maga a tudás, amelyhez a résztvevő a konferencián jut a sajátja, akkor is, ha a munkahelyén kívül másodállásban hasznosítja ezt a tartalmat más vállalatoknál végzett tevékenység végzésekor is"- állította a NAV képviselője.

A munkáltató által adható egyes meghatározott juttatási körbe bekerülhet a régen népszerű, de jó pár éve nélkülözött ruházati juttatás, és a fittness-bérlet is. Ez a két juttatás csak abban az esetben adható ebben a kategóriában, ha mindenkinek, vagy különböző szempontok szerint meghatározott munkavállalói csoportoknak adja a cég. Bármilyen szempont az Szja törvény szerint megalkotható, egy kivételével. "A munkavégzés milyenségét nem lehet ezekkel a juttatásokkal ellentételezni. A jó munkáért jutalom, a rosszért fegyelmi jár, nem pedig fittness-bérlet" - szögezte le határozottan a szakember.

Szintén ebbe a körbe tartozik a csekély értékű ajándék utalvány is. A minimálbér 10 százalékát meg nem haladó, évente maximum háromszor adható juttatásról van szó. Nemcsak munkáltatók, hanem kifizetőhelyek juttathatják ezt a juttatást munkavállalók közeli hozzátartozóinak is. Ebbe a körbe tartoznak továbbá azok a mindenki számára hozzáférhetővé tett juttatások, mint például az irodai vízballon, tea-kávégép használata, vagy a bérelt tornaterem is.

Az egyenlő hozzáférés lehetőségét csak cafeteria alkalmazásával lehet feloldani. Ebben az esetben a felkínált lehetőségnek kell egyenlőnek lennie, amelyet a munkavállalók az egyéni preferenciáik alapján használhatnak ki. Az év végi rendezvényi időszakban fontos információ, hogy ezek a rendezvények egyes meghatározott juttatásként adóznak. Ha még ajándékot is adnak a munkáltatók, például egy Mikulás-ünnepségen, akkor ez is egyes meghatározott juttatási elemként adózik, feltéve, ha a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg ennek ellenértéke.

Az üdülés, üdültetés változatlan formában támogatható 2013-ban is, mint idén. A Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP Kártya) adózási szempontból nem változik. Megmarad a három "zseb" is. Ami a használata során újdonság, az a munkavállaló halála után a felhalmozódott összeg sorsa. Eddig zárolták a kártyát, és a rajta lévő összeget két év - a lejárat - után karitatív célokra használták fel. Most a zárolást követően, az akár évekig is zajló hagyatéki eljárás lezárulta után az örökös kapja meg a zárolt összeget.

Az Szja törvény néhány adómentes juttatást most is megenged. A legnépszerűbb ezek közül bizonyára a kifizető által évente 50.000 forintos keretben adható sportrendezvényi és kulturális esemény látogatását lehetővé tevő juttatás. A kulturális szolgáltatások a törvény szövegében nevesítve vannak, és számla ellenében elszámolhatóak.

A törvényi változások követése nehéz feladat

"A legfontosabb kérdés, amit a munkáltató föltehet egy cafeteria rendszer kialakításakor, hogy mi is a cél ezzel a juttatási technikával? "- kezdte előadását Fata László, a Cafeteria Trend szakértője. Van olyan vállalat, ahol súlyosan adóköteles juttatásokat adnak a dolgozóknak, mert az jobban megfelel az aktuálisan összeálló munkavállalói állomány igényeinek. Fiatal IT szakembereknél sikeresebb lehet egy munkahelyi csocsó, mint némi étkezési utalvány. A munkáltatónak ezek mellett figyelnie kell, hogy a dolgozók mire, és hogyan tudják a juttatásokat elkölteni. Egy városszéli gyárépületben dolgozó fizikai munkavállalói csoport a város másik felén hetente egyszer 15 és 16 óra közt bérelt tornateremmel nem tudna mihez kezdeni.

Nagyon fontosak a szolgáltatói kapcsolatok is. Nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló és a szolgáltatók felé is egyaránt nyitott, professzionális ügyfélszolgáltatást nyújtó, minimalizált költségű szolgáltatást érdemes választani. Végül, de nem utolsó sorban törekedni kell az optimális mértékű adminisztrációra is. Minél bonyolultabb az adminisztráció, annál nagyobb a hibalehetőség, és annál inkább növekedni fog a cafeteriával szembeni elégedetlenség.

Kié az év cafeteria rendszere?

Ezt a négy szempontot figyelembe véve önkéntes jelentkezés, és szakmai zsűrizés, illetve a legjobb hat esetében Fata László személyes auditálása után a konferencián osztották ki idén harmadszorra a Cafeteria TREND magazin által megszervezett ""Az Év Cafeteria rendszere" nevű díjat, illetve a második és harmadik helyezést is, két kategóriában.

Fata László a pályázók cafeteria rendszereinek áttekintéséről szóló összefoglalójában elmondta, hogy az idei pályázati anyagok közt az önkéntes pénztárakra vonatkozó egységesség kezelése okozta a legtöbb problémát. Ezt minden, hat hónapnál régebbi munkavállaló számára fel kell kínálni, illetve cafeteria rendszerben le kell dokumentálni azt is, hogy a munkavállaló nem kíván élni az egyenlő összegű, vagy százalékú hozzájárulással. A mindenki számára hozzáférhető juttatások esetén pedig a jogi szabályzások, a szabályzatok nem voltak megfelelően dokumentálva. Egy-egy hiányzó nyilatkozat pedig komoly adóbírságot vonhat maga után.

A kis-, és középvállalati kategóriában a Mortoff Kft. már tavaly is a díjazottak közt volt. Ezt a tavalyi díjazottak közül csak a nagyvállalati kategória győztese a Magyar Telekom Nyrt. mondhatta el magáról, mert nagyon magas szinten húzták meg a bírálók a helyezetti kategóriát. A győztes Zirci Takarékszövetkezet pedig a magas minőséget annak ellenére biztosítani tudja, hogy a munkavállalói földrajzilag elszórtan, több különböző fiókban dolgoznak.

A nagyvállalati indulóknál már nem a jogi megfelelőség alapján döntöttek. Olyan - a tapasztalt cafeteria-szakértő számára is - "ínyencségnek" tűnő megoldásokkal találkoztak a bírálók, mint például a vonalkódos azonosító a nyilatkozatokon, vagy a heti hírleveles tájékoztatóban a cafeteria saját rovata. Egyszóval, a professzionális megoldások közül nagyon nehéz volt eldönteni, hogy a jó és a jobb megoldás mellett ki legyen a kiváló.