Kifogyunk a szakmunkásokból

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tavaly ősszel készített munkaerő-piaci felmérése során több mint hatezer magyarországi vállalkozást kérdeztek meg idei létszám-gazdálkodási elképzeléseiről. A cégek kilenc százaléka jelzett tartós munkaerőhiányt, illetve hat hónapnál régebben betöltetlen pozíciót. Ez az arány évek óta nagyjából változatlan, a munkaügyi kirendeltségek mintegy 30-35 ezer tartósan üres állást tartanak nyilván.

A 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások 21 százalékára jellemző, hogy munkaerő-keresletüket nem, vagy nehezen tudják kielégíteni. Persze vannak kivételek is, de egyre több vállalat akad, amely külföldiekkel igyekszik betölteni az állásokat.

A vidéki városok többnyire nem is a szakképzett munkaerő hiánya miatt kerülnek hátrányba a beruházási döntéseknél, hanem az infrastruktúrabeli hiányosságok miatt. A fővárosban maradt viszont a kelet-közép-európai régiót kiszolgáló logisztikai, valamint a közép-európai kereskedelmi központ. Ezek esetében már akadnak nehézségek, elsősorban a nyelvtudás miatt: Magyarországon alig találni olyan szakképzett munkavállalót, aki az angol vagy a francia mellett a szomszédos országok nyelveinek valamelyikét is beszéli.

A munkaerőhiány egybehangzó vélemények szerint négy-öt éves távlatban leküzdhető lenne, ha erősítenék a középiskolai pályaorientációt és a nyelvoktatást, de szükséges az erőteljesebb állami beavatkozás az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek elosztásába is.

Népszabadság