Kihal a bányászszakma Magyarországon?

A külszíni bányákat is beleértve már csak alig néhány ezren dolgoznak valamilyen kitermelésben, pedig a ’80-as években még 115 ezer bányász volt Magyarországon. A rendszerváltást követően viszont sorra bezárták a bányákat, mert a magas kitermelési költségek miatt szinte mindegyik veszteséges volt. A folyamat vége az lett, hogy mára csak egyetlen mélyművelésű bánya üzemel Magyarországon, az Oroszlány melletti márkushegyi bánya. Idén év végén azonban ez is bezár, így csak két, úgynevezett külszíni fejtésű bánya marad: a visontai és a bükkábrányi. A magyar bányaipar tehát szinte teljesen leépült, a bányászokat érintő megszorítások miatt pedig a bányászvilág is.

Miért menjek bányásznak?

Az átlagnál jóval magasabb fizetés, korai nyugdíj – szinte mindenkinek ez jutna eszébe, ha érvelnie kellene, hogy miért választja valaki a nehéz körülmények ellenére is a bányászszakmát. A fizetések erodálódása és a nyugdíjtörvény átlakítása miatt viszont már erre sem lehet számítani. Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a HR Portálnak kifejtette, hogy jelenleg nettó 170 ezer forint körül visz haza egy bányász, azaz az ágazat átlagfizetése alig magasabb a 150 ezer forintos nemzetgazdasági átlagnál. A kiemelt fizetés tehát már a múlté, csakúgy mint a korai nyugdíjazási lehetőség.

A korábbi nyugdíjszabályok szerint ugyanis háromféle kedvezményben bízhatott egy bányász. A korengedményes nyugdíj azt tette lehetővé, hogy 5 évvel a nyugdíjbamenetel előtt megállapodhatott a munkavállaló és a vállalat, hogy a cég fizeti a dolgozó nyugdíját, így ő hamarabb elmehetett nyugdíjba. Ezt a lehetőséget elsősorban a cégek átszervezésénél, leépítéseknél használták, viszont egy törvénymódosítás teljesen eltörölte.
A másik lehetőség a korkedvezményes nyugdíj, amely még mindig létezik, viszont a végrehajtási törvény hiánya miatt januártól nem lehet korkedvezményes nyugdíjéveket gyűjteni.

A harmadik, a bányászok körében leginkább elterjedt opció a szakmai nyugdíj volt. Ezzel a bányászok már 30 év bányában ledolgozott idő után nyugdíjba mehettek, viszont egy 2012-es módosítás úgy korlátozta ezt a kedvezményt, hogy az csak az úgynvezett mélyművelésű bányák dolgozóira vonatkozott. Az utolsó ilyen bánya év végén bezár, a külszini fejtésben dolgozóknak pedig marad a 62 éves nyugdíjkorhatár.
Ez viszont szinte elérhetetlen a bányászok számára, miután a testük néhány évtized alatt teljesen elhasználódik. A külszini fejtést vizsgáló tanulmányok bebizonyították, hogy az itt dolgozó bányászok szervezetét károsíthatja a három műszakos munkavégzés, a radioaktivitás, valamint az a mélyben töltött idő, amelyet gyakran 10 emelet mély, nyílt gödörben kénytelenek eltölteni. Magas a vérnyomásuk, és a rákos megbetegedés is gyakoribb a körükben.

Rabi Ferenc szerint emiatt érthetetlen, hogy a döntéshozók miért vették el a korai nyugdíj lehetőségét és azt is nehezményezi, hogy a kormány megszüntette a bányászok kedvező nyugdíjátlag-számítását. Ennek az a lényege, hogy akik legalább 15 évet dolgoztak a föld alatt, de a nyugdíjuk nem érte el az átlagos bányásznyugdíjat, azok megkapták az átlagos összeget. Ráadásul a bányászokat a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok járandóságának megvonása is sújtja. Két évvel ezelőtt ugyanis havi 120-130 ezer forintos juttatást veszítettek el azok a bányászok, akiket munkára alkalmasnak minősített az orvosi bizottság. Ehelyett 30 200 forintos ellátást kapnak.

A korábbi kedvezmények visszaállításáért január végén utcára vonultak a bányászok, ám a HR Portál információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) érdemi válasz nélkül hagyta a demonstrációt. Pedig a mintegy kétezer tüntető követelése csak 14 millió forinttal növelnék az idei büdzsé kiadási oldalát – mondta Rabi Ferenc, hozzátéve, hogy a teljes kifutás 320 millió forint lenne. Eddig hiába kértük, nem kaptuk vissza az embertelenül nehéz körülmények között dolgozó bányászok szakmai nyugdíját, holott sokan éppen ezért vállalják a nehéz munkát – tette hozzá. Az EMMI azzal indokolta a megszorításokat, hogy a kormány 2010-ben több százmilliárd forintos hiánnyal vette át a nyugdíjkasszát, ami szerintük az egész nyugdíjrendszert veszélybe sodorta. Ezt sürgősen orvosolni kellett, így a hosszú távú fenntarthatóság érdekében a kormány valamennyi korhatár előtti nyugdíjat kivezette a nyugdíjrendszerből, és azóta korhatár előtti ellátásként folyósítják azokat – áll az EMMI közleményében. „Az úgynevezett szénkülfejtésen dolgozó bányászoknak a kevésbé veszélyes munkakörülményeik miatt nem indokolt olyan jellegű kedvezmény nyújtása, mint a mélyművelésű bányában dolgozóknak” - tették hozzá.

Nincs értelme újranyitni a bányákat

Szakértők szerint a valaha jelentős bányaipar újraindítása nem lenne kedvező a gazdaság számára, miután az ásványivagyon kitermelése túl drága lenne a gazdaságos üzemeltetéshez. A szén- és ércvagyon minősége gyenge, a nyersanyagok kitermelési költségét befolyásoló tényezők pedig rosszak. Ennek ellenére rendszeresen napirendre kerül a hazai bányászat felélesztése, legutóbb például Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a vájárképzés újraindításáról, valamint modern bányászat létrehozásáról. A kormányfő szerint Magyarországon kultúrája volt a bányászatnak, nemzetközileg elismert szakemberek és jól képzett vájárok dolgoztak egykor, húsz éve azonban kitalálták, hogy a bányászatnak nincs jövője, mára pedig a képzésük is megszűnt. "Már szinte szégyellni kell, ha egy országnak szene van, és ki akarja bányászni" - fogalmazott, beteges dolognak nevezve mindezt.

A nosztalgiát azonban felülírja a piacgazdaság, a magyar bányák újranyitása ugyanis nem jövedelmező. Az Ózd melletti Farkaslyuk megnyitásakor például ezer új munkahelyről beszéltek, csaknem három évvel később viszont csak 48-an dolgoznak ott. A sivár jövőkép miatt jelenleg nem is működik bányászokat képző középiskola, Magyarországon megszűnt a vájárképzés. Komlón ugyan nemsokára ismét elindul a bányászképzés, de hogy hol dolgoznak majd 20 év múlva, még nem tudni.