Kikapcsolódás felsőfokon: így kell pihenés közben a munkára gondolni

Mondjuk ki végre, milyen fájdalmas árat fizetünk a rugalmas munkáért! - címmel írt cikkünk rámutat, a "rugalmas munka" nem hozta meg a várt szabadságot: a munkanapok egyre inkább összeolvadnak a szabadidővel, és a "végtelen munkanap" fogalma vált a mindennapok részévé. A távmunka és digitális eszközök térnyerése miatt sokan már nem tudják leválasztani magukat a munkáról, ami a kiégés egyik fő oka lehet.

Több felmérés is beszámolt arról az elmúlt években, hogy a munkavállalók mintegy negyede rendkívül nehéznek találja a munkától való pszichológiai elszakadást, és ez az arány még rosszabb a szociális szektorban, illetve a nevelési, oktatási területeken dolgozóknál - írja a Telex. A lap Sabine Sonnentag német pszichológust idézi, aki szerint ha a munkaidőn kívül nem gondolunk a munkára, annak fontos helyreállító, azaz tehermentesítő funkciója van: megszünteti a munkavégzéshez kapcsolódó pszichológiai és fiziológiai terhelést, és alapállapotba kapcsolja például a szív- és érrendszer működését. Ennek eredményeképpen a munkától való fizikai és pszichológiai elszakadás tulajdonképpen a testi és lelki jóllét fenntartását szolgálja.

A Sabine Sonnentag vezette német kutatás egyik eredménye szerint éppen a munkához kapcsolódó stressz, így például a fokozott túlterheltség, az interperszonális konfliktusok és az ezekhez kapcsolódó negatív érzelmek tudják megnehezíteni, hogy elszakadhassunk a munkától, amikor éppen nem dolgozunk.

Az úgynevezett munkaruminációval, azaz a munkához kapcsolódó kérdéseken való rágódással foglalkozó szakirodalom többek között megkülönbözteti az affektív rágódást a problémamegoldásra irányuló töprengéstől. Csupán a definíciók alapján is feltételezhetjük, hogy a problémákon való töprengésnek más következményei lehetnek, mint a munkával kapcsolatos negatív érzelmi történéseken való tépelődésnek.

Kutatások felvetik azt a lehetőséget, hogy a munkahelyi stressz (más stresszforrásokhoz hasonlóan) tulajdonképpen a rágódáson keresztül fejti ki negatív hatását a mentális és fizikai jóllétre.

A negatív munkahelyi élmények feldolgozása hasznos lehet, de ha túlgondoljuk őket, fokozhatják a rossz érzéseket. Ezzel szemben a pozitív munkahelyi élmények – például egy siker vagy dicséret – felidézése még a szabadidőben is kedvezően hathat a közérzetünkre.

Egy kutatás szerint a munkáról való pozitív gondolkodás jobb hangulatot eredményezhet, mint a teljes mentális elszakadás. Érdemes tehát a nap végén tudatosítani a jó történéseket, a negatívakat pedig kívülről szemlélni, majd időben átváltani pihenésre.

Telex

kép: freepik