Pihenni tudni kell - Így tartsunk szünetet a munkahelyen a jobb teljesítményért

Sokunk számára a produktivitás azt jelenti, hogy több időt töltünk munkával. Nem meglepő, hogy a szakirodalom tele van tanácsokkal arra vonatkozóan, hogyan maximalizáljuk a munkaidőt. A növekvő munkaterhelés leküzdése érdekében sok munkavállaló úgy dönt, hogy végigdolgozza a napot, kihagyja az ebédet, és munkaidőn túl is folytatja a munkát, de a folyamatos készenlétért magas árat kell fizetni . Az Aflac nemrégiben végzett felmérése szerint a munkavállalók több mint fele (59%) számolt be a kiégés érzéséről. Az elkötelezettség éppen ellenkező irányba fordult, és csökken az amerikai munkavállalók körében. Mind a magas kiégési, mind az alacsony elkötelezettségi arányok a munkahelyi teljesítmény csökkenésével járnak együtt – írja a HBR. Mit tehetünk a csökkenő jóllétünk kezelése érdekében, hogy közben a teljesítményünket is fenn tudjuk tartani? 

A Harvard Business Review munkatársai megvizsgálták a munkahelyi szünetekkel kapcsolatos kutatásokat és megerősítették, hogy a munka időnkénti szüneteltetése javíthatja a jóllétet, és növelheti is a dolgozók teljesítményét. Ha megállás nélkül dolgozunk, nagyon kevés energiánk marad, ami a jóllétet és a munkateljesítményt is negatívan befolyásolja. Szélsőséges esetben a megállás nélküli munka negatív spirálhoz vezethet: a munkavállaló kimerült állapota ellenére megpróbálja befejezni a feladatokat, és nem tudja azokat jól elvégezni, sőt hibákat követ el, aminek következtében még több munka és még kevesebb erőforrás marad ugyanezen feladatok megoldására. Ez azt jelenti, hogy minél többet dolgozunk, annál kevésbé leszünk produktívak és annál kimerültebbé válunk.  A jó hír az, hogy a szünetek segíthetnek a dolgozóknak feltöltődni, és rövidre zárhatja a kimerültség és a csökkenő termelékenység negatív spirálját. Azonban nem minden szünet egyforma hatású.

fotó: unsplash

Milyen típusú szünetek hatékonyabbak a jóllét és a teljesítmény javításában?

A szüneteknek sokféle formája létezik: edzés, a közösségi média böngészése, rövid séta, társasági együttlét, szundikálás, ebéd, és így tovább. A HBR vizsgálata ugyanakkor azt mutatja, hogy nem minden szünettípus egyformán hatékony. Más szóval, nem mindegy, hogyan tartunk szünetet a munkában.

A szünet hossza és időzítése

A hosszabb szünet nem feltétlenül jobb. Ha csak néhány percre, de rendszeresen elvonulunk a munkától (mikroszünetek), az is elegendő lehet a kimerültség megelőzéséhez és a teljesítmény fokozásához. A munkavállalók például rövid szüneteket tarthatnak nassolással, nyújtózkodással vagy egyszerűen csak azzal, ha pár percre felállnak az asztal mellől. A szünet időzítése is számít: a rövidebb szünetek hatékonyabbak reggel, míg a hosszabb szünetek inkább késő délután hasznosak. Ennek oka, hogy a fáradtság a munkanap folyamán egyre erősödik, ezért délután több szünetre van szükségünk a feltöltődéshez.

A szünetek helye

A szünetek helye nagy különbséget jelenthet a regenerálódás szempontjából. Mind az íróasztalnál való nyújtózás, mind pedig a szabadban tett rövid séta nagyon hasonló pihenési tevékenység, de másképp töltődik fel tőlük a munkavállaló. A HBR áttekintése szerint a szabadban tartott szünet sokkal jobban feltölti a munkavállalók erőforrásait, mintha az íróasztalnál maradnának.

Mozgás

A szünetben végzett fizikai aktivitás hatékonyan javítja mind a közérzetet, mind a teljesítményt. A testmozgás különösen értékes regeneráló eszköz a mentálisan megterhelő munka esetén. Ennek a szünettípusnak a pozitív hatásai azonban rövid ideig tartanak, és a munkavállalóknak rendszeresen kell mozogniuk ahhoz, hogy elérjék a kívánt hatást. Ezen előnyök ellenére a munkavállalók körében a testmozgás nem a legkedveltebb módja a szünetek eltöltésének. A felmérés szerint a közösségi média böngészése a leggyakoribb szünettípus. Szinte minden megkérdezett (97%) beszámolt arról, hogy így lazított munka közben. A kutatók azonban úgy találják, hogy a közösségi média görgetése a munkaszünetekben érzelmi kimerültséghez vezethet, ami miatt a dolgozók feltöltött erőforrások helyett csökkent kreativitással és csökkent munkakedvvel végzik munkájukat. Így ez a fajta szünet nem biztos, hogy megfelel a teljesítmény fokozására.

Négylábú társak

Az áttekintésben szereplő egyik tanulmány kimutatta, hogy a kutyával való interakciók csökkenthetik a kortizol hormon szintjét, ami a stressz objektív mutatója. További kutatásokra van szükség ezen a területen, mivel a teljesítményre gyakorolt hatások továbbra sem tisztázottak. Az áttekintés szerint ugyanakkor valószínűsíthető, hogy egy kisállattal töltött szünet sok munkavállaló számára hatékony segítséget jelenthet. A kutatások azt mutatják, hogy a háziállatokkal való interakciók jelentősen növelhetik az egyének pszichológiai jóllétét, ami pedig szoros összefüggésben áll a teljesítménnyel.

Mit tehetnek a vezetők és a vállalatok a szünetek ösztönzése érdekében?

A szünetek puszta rendelkezésre állása nem garantálja a hasznot. Hiába áll a dolgozók rendelkezésére a szünet, ha nem, vagy nem hatékonyan használják ki azokat a munkavállalók. A munkahelyen döntéshozóként és példaképként a vezetők fontos helyzetben vannak a hatékony munkaközi szünetek ösztönzésében. 

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Pihenni tudni kell - Így tartsunk szünetet a munkahelyen a jobb teljesítményért
2. oldal - 2. oldal: Ösztönzés, zöld területek