Kiszervezési kisokos jogi buktatók elkerüléséhez

Amennyiben definiálni szeretnénk e fogalmat – tisztán jogi szempontból – akkor úgy határozhatnánk meg, hogy az outsourcing a gazdálkodó szervezet által korábban ellátott tevékenység kihelyezését, „kiszervezését” jelenti egy tisztán piaci alapon kiválasztott szervezethez, amely külső vállalkozás a kihelyezett tevékenység ellátását az erre irányuló szerződés alapján kisebb költséggel és hatékonyabb módon biztosítja, illetve szolgáltatja szerződésben meghatározott követelmények és felelősség érvényesíthetősége mellett. Az outsourcing nem csak szerződéses kapcsolatot jelenthet, hanem szervezeti intézkedéssel, vagyonmozgással is járhat, amelynek fokozatai a következők: (1) profiltisztítás: alaptevékenységhez nem tartozó tevékenységek meghatározása, (2) a tevékenység társaságba szervezése (3) társasági részesedés és/vagy eszközök eladása, (4) szerződés saját érdekeltséggel, (5) szerződés professzionális vállalkozással („contracting out” rendszer) (6) a szolgáltatás beszerzésének versenyeztetése a piacon, a közigazgatási és közszolgáltató szektor (köz)beszerzései.

A saját érdekeltségekkel való szerződéskötésnek lehetnek jogi korlátai (például adójogi jellegű -kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak) vagy jogi előnyei (például közbeszerzési törvény szerinti mentesség in-house gazdálkodó szervezetnek), amelyek az üzleti döntéshozatal során mérlegelni kell.

Ügyvédként, gyakorló jogászként saját tapasztalatom szerint a legnagyobb előnye az outsourcingnak, hogy az egyes tevékenységre vonatkozó ráfordítás valóságos költségigénye a számlázott szolgáltatás alapján vitathatatlanul mérhetővé és összehasonlíthatóvá válik.

Miközben folyamatosan nő a kiszervezett szolgáltatásokat igénybe vevők száma, kevesen döntenek megfontoltan. Pedig a leggyakoribb kockázat a rossz szolgáltató kiválasztása. Itt olvashat a sikeres kiszervezés feltételeiről!

Az SLA szerződésről

Az outsourcingot lefedő kereskedelmi szerződéstípus az ún. SLA (Service Level Agreement) megállapodás. Az SLA meghatározza a szolgáltatási szinteket és a teljesítési követelményeket, amelyet a szolgáltatónak teljesítenie kell, továbbá meghatározza az egy vagy több szint teljesítése kudarcának jogkövetkezményeit, a fogyasztóknak adott kedvezményeket a jövőbeni számlákon és az ügyfél felmondási jogát, és biztosíthat a szolgáltatót ösztönző incentívákat is. A megállapodás jogászi szerkesztése során a megállapodás strukturálásának kulcskérdései – tapasztalataim szerint – a szolgáltatási szintek, pontos felmondási esetek, a „performance bonus”, vis major klauzula egyértelmű szerződéses rögzítése.

Egy SLA szerződés tartalmi felépítése általában a következő: a szolgáltatás leírása (a legtöbbször a szerződés melléklete részletezi a műszaki adatokat és a pénzügyi elszámolásokat), díjfizetés (mennyit, mikor, hogyan, mit foglal magában, késedelmes fizetés következményei, a felek közötti jogviszony meghatározása (partnership, joint venture, munkaviszony kizárása), bizalmas információk, a termék tulajdonjoga, kötelezettség- és szavatosságvállalások, kártérítés (a szavatosságvállalás megsértése esetére), felelősség korlátozása (szolgáltató oldaláról maximalizálva a közvetlen és közvetett károkért való felelősséget), biztosítás, force majeure, konkurencia-tilalom (munkaerő elcsábításának tilalma)

10 kulcskérdés, amire érdemes figyelni

Megítélésem szerint 10 kulcskérdés fogalmazható meg egy hatékony SLA szerződés kialakításához, amelyre a megállapodásban jogi választ kell adni a szakmai inputokra. Milyen szolgáltatási szintek mérhetőek? Mit kell mérni pontosan az egyes szinteken? Milyen eljárással mérjük a teljesítményt? Mi a mérési időszak? Milyen jelentéseket adjon a szolgáltató? Mi a minimális és a megcélzott szolgáltatási szint? Változhat-e a minimális és a megcélzott szolgáltatási szint? Az SLA magában foglaljon-e ún. krediteket? A szolgáltató jogosult-e bónuszokra? Milyen szintű szerződésszegés (felmondási események) kell a felmondáshoz?

Külön szeretném hangsúlyozni: a munkajogi jogutódlás a tevékenység kiszervezése esetén és annak hatása a vállalkozás alkalmazottainak munkaviszonyára az egyik mindenkor mérlegelendő és – a tájékoztatási és más – kötelezettség miatt az időzítésnél figyelembe veendő lényeges körülmény. A társaságok átalakuláshoz képest az outsourcing különös munkajogi jogutódlást valósíthat meg. Ezt a régi Mt. eleinte nem szabályozta, de a legfelsőbb bírósági joggyakorlat alapján 1997. júliusától szabályozást nyert. Az új munka törvénykönyve az uniós irányelvek alapján a gazdasági egység átszállásán alapuló jogutódlás szabályairól rendelkezik a munkáltató személyében bekövetkező változás fejezetcím alatt. Ennek lényege, hogy a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át.

Dr. Bolvári Zoltán ügyvéd
Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda