Szerző: Berta László
Megjelent: 8 éve

Kiürült az Agora

A vásárlók nem is sejtik, hogy sok könnyűipari terméket megváltozott munkaképességű emberek állítanak elő, arról pedig csak a szakmabeliek tudnak, hogy több tízezer fogyatékos és más egészségkárosodással élő személy dolgozik Magyarországon védett szervezeteknél. Az országban működő mintegy 50 vállalat a bérek állami támogatásával oldja meg a foglalkoztatást, elsősorban profitorientált cégek beszállítóiként könnyűipari termékeket gyártanak. Általában csekély árréssel értékesítenek, vagyis alacsony áraik miatt versenyképesek. Nem véletlen, hogy a védett szervezeteknél életben maradhatott a magyar könnyűipar néhány kihalófélben lévő ágazata, pl. a kesztyűgyártás, varrodai tevékenység, a bőrdíszműves szakma, amire büszke lehet az ágazat.

A pécsi Agora története azonban nem az iparmentésről szól. Adócsalást állapított meg az adóhatóság a védett foglalkoztatást végző Agora Kft.-nél, amely ezer embernek adott munkát 2007 tavaszáig Baranyában. A dolgozókat nem bocsátották el, átkerültek egy másik állami tulajdonban lévő védett szervezethez, az Erfo Nonprofit Kft.-hez, ahol nyomdai, papíripari, varrodai és csomagolási tevékenységet végeznek jelenleg is. Utóbbi jogelődje, az Erfo Kht. hajtotta végre az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) Kuratóriumának 2007. áprilisi döntését, ami "a foglalkoztatás biztonságának megőrzése érdekében" arról határozott, hogy az Agora Kft. munkavállalóit, a védett szervezeti státusszal rendelkező Erfo Kht. vegye át. A mintegy ezer fő 2007 májusa és augusztusa közötti átvétele az Erfo jelenlegi vezetése szerint komoly anyagi terhet jelentett.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által fiktívnek minősített 2006-os ügyletben - munkaruhák, tisztítószerek és piperetermékek csomagolása - az Agora két kft-től vásárolta meg ezeket a termékeket és másik két cég felé értékesítette tovább azokat, nekik számlázott. Miután a NAV fiktívnek minősítette a vásárlást, ezután nem vonható le áfa, az Agora pedig levonta. Az eladást ugyancsak fiktívnek minősítette az adóhatóság pénzátadásnak minősítve, ami után be kell fizetni az áfát. A NAV által kiadott indoklás tartalmazza, hogy a kimenő és bejövő számlákon összesen több mint kétmilliárd forint szerepel. Tehát a pénz be- és kiáramlása megtörtént, de az adóhatóság szerint e mögött nem volt valós gazdasági teljesítmény, ezért 393 millió forint adóhiány (forgalmi és társasági adó hiány) után bírságot és késedelmi pótlékot állapított meg, összesen 782 millió forint értékben 2011-es másodfokú határozatában. Az ítélet az Agora jelenlegi vezetésének bírósági fellebbezései után sem változott, azóta végrehajtható lett.

Kovács Gábor 2010 augusztusa óta tölti be az Agora Kft. ügyvezetői tisztét, egyúttal ő az Agora Kft. dolgozóit átvevő ugyancsak állami tulajdonú Erfo Nonprofit Kft. ügyvezetője is. Kovács elmondta, hogy megörökölte az Agora évek óta összeomlással fenyegető válsághelyzetének menedzselését. Szerinte e válsághelyzet az adóhatóság 2006-ra kiterjedő vizsgálata, illetve a NAV 2011 során kiadott határozata nyomán vált akuttá. - Nem feladatom a társaság korábbi vezetőinek megítélése. Amikor tudomást szereztem a cég vagyonát meghaladó adóhiány és büntetés kiszabásának jogerőssé válásáról, a felügyelő bizottság határozata alapján feljelentést tettem ismeretlen tettes ellen. Az igazságszolgáltatás feladata hogy megállapítsa, ki a felelős a történtekért - mondta el lapunknak az ügyvezető.

Szemben az adóigazgatósággal

A NAV határozatában dolgozói tanúvallomásokra, hiányos, pontatlan, szabálytalan bizonylatokra (pl. számla, szállítólevél), kézzel kitöltött számlákra és számos ellentmondásra hivatkozva indokolta álláspontját. Az adóhatóság megállapításaival kapcsolatban megkérdeztük Varga Lászlót, aki a vizsgált időszakban az Agora Kft. ügyvezetője volt, tehát a határozat az általa irányított cég tevékenységét minősítette adócsalásnak. Varga a Baranya Megyei Adóigazgatóság határozatának több pontját tartja kifogásolhatónak, egészében tekintve pedig nem ért vele egyet.
Mint a kámfor
Kérdésünkre, hogyan került kapcsolatba a pár év múlva fantommá váló partnercégekkel, Varga László volt ügyvezető azt válaszolta, hogy 2005-ben kötött velük üzletet, de ezek a cégek 2008-9-ben kerültek bajba. A cégekben érdekelt emberek kámforrá váltak, mert Varga szerint: - Úgy nyúltak bele a fazékba, ahogy az állam bácsi nem szereti, de amikor nekünk közünk volt hozzájuk az Agorával, akkor ezek a cégek "gazdaságilag" tisztességesek voltak. A felügyelőbizottság, a tulajdonos és a könyvvizsgáló felügyelete mellett folyamatosan ellenőriztük az összes partnercéget. Ez dokumentálva van. Azt, hogy mit tettek a hátunk mögött, nem tudom megmondani - mondta el a volt ügyvezető. Ha az adóhatóság vizsgálódásba beletekintünk, kiderül, hogy 2008-ban már nem volt fellelhető iratanyag a partnercégek bejelentett székhelyén. A NAV nem tudta az Agoránál vizsgált bizonylatokat összehasonlítani e cégek könyvelésével.


A határozat szerint a számlákban feltüntetett gazdasági esemény a valóságban nem következett be, míg a volt ügyvezető azt állítja, hogy megtörtént törvénysértés nélkül. Törvénytelennek és szakmaiatlannak tekinti a revizor munkáját, aki szerinte nem a gazdasági tevékenységben részt vevő munkavállalókat hallgatta meg, ezért téves következtetéseket vont le. Varga a határozat megállapításaival kapcsolatban elmondta, hogy semmiféle pontatlanságot, szabálytalanságot nem tárt fel egy általa elrendelt 2009. júniusi belső vizsgálat, illetve semmiféle ellentmondásról nincs információja.

Felvetésünkre, hogy miért gondolja azt, hogy a 2010-11-ben folyó adóhatósági vizsgálat, mely a partnerekre is kiterjedt és alapvetően szélesebb jogosítványokkal vizsgálódott szükségszerűen egyező eredményre kellett volna, hogy jusson egy négy nap alatt elvégzett belső vizsgálattal, azt válaszolta, hogy átvizsgálták az üggyel kapcsolatos összes számviteli bizonylatot és azokról összefoglaló jelentést készítettek. Hangsúlyozta, hogy nem szubjektív, hanem objektív adatok "leltározása" történt meg. A több tízmillió forint értékű kézzel kitöltött euró devizanemben kiállított számlákról elmondta, hogy az Agorának nem volt eurós számlázási programja, ezért állította ki kézzel a pénzügyi osztály a számlákat, ami nem ütközik semmiféle jogszabályba.

Varga László nem érez felelősséget azért, mert a NAV adócsalás miatt végrehajtást rendelt el az ügyvezetői tevékenysége alatt végzett tevékenységért, állítása szerint az Agora a jogszabályoknak megfelelően működött. Vargát ügyvezetői pozíciójában nem erősítették meg, ezért nem vett részt a revízió folyamatában. A revízió 2010-ben kezdődött, ügyvezetői megbízása pedig 2008 novemberében szűnt meg, de maradt a cégnél. 2007-ben, az Agora-dolgozók munkajogi átvételével párhuzamosan vezető beosztást kapott az Erfo Kht.-ban 2009. július közepi menesztéséig. Varga állítása szerint nem folyt ellene eljárás az ügyben, egy alkalommal tanúként hallgatta meg a NAV nyomozóhivatala.

Út a munkahelyekért

Kovács Gábor jelenlegi ügyvezető elmondta, hogy célja megőrizni a rá bízott állami vagyont és a két cégnél dolgozó mintegy 1500 megváltozott munkaképességű dolgozó munkahelyét. Ennek érdekében fellebbezést nyújtott be a NAV határozatával szemben, aminek elutasítása után elmondása szerint az összes jogi lehetőséget megragadta annak érdekében, hogy a társaság megmeneküljön a vagyonát meghaladó büntetés súlya alól.

Kiemelte, hogy a bírósági eljárás során ugyan több pontban is vitatta a NAV álláspontját, azonban mindezt nagyban megnehezítette, hogy a kérdéses partnercégek időközben eltűntek (lásd keretes írásunkat: Mint a kámfor). Az Agora kilátásait beárnyékolja, hogy a Baranya Megyei Bíróság 2011. novemberi ítéletében az adóhatóságnak adott igazat és teljes mértékben elmarasztalta a céget. Kovács Gábortól tudjuk, hogy az Agora válsághelyzete az Erfo Nonprofit Kft.-t is kedvezőtlenül érintette. A tevékenység folytatásához szükséges pécsi épületeket, eszközöket - ugyancsak az OFA tulajdonosi döntése alapján - bérelnie kellett az Agorától. Az elmúlt években az Agora közel 400 millió forint bérleti díjat számlázott az Erfo felé, amiből a pécsi cég képes volt csaknem maradéktalanul visszafizetni - részben svájci frank alapú - hitel- és lízingtartozásait.
Pénz nélkül
Az Agóra mérlegéből kitűnik, hogy a cég eszközértéke (összes eszköz) 1 milliárd forint volt, amiből a tehermentes (kötelezettségek nélkül számított) vagyon 261 millió forintot tett ki, ami közel sem elegendő a háromszor ekkora bírság fedezésére. A 670 millió forintos kötelezettség nagy része hitel és egyéb szállítói stb. tartozás volt 2007-ben.


Kovács elmondta, jelenleg azért dolgoznak, hogy biztosítsák az Agorától átvett dolgozók foglalkoztatását annak ellenére, hogy az Agorától bérelt ingatlanok, eszközök sorsa bizonytalan, és a tetemes bérleti díj kigazdálkodása sem egyszerű feladat. Az Erfo vezetése szeretné elérni, hogy noha a törvény betűje nem kötelezi az illetékes hatóságokat szociális érzékenység gyakorlására, az adóhatósági eljárás, vagy az esetleges végrehajtás során vegyék tekintetbe a mintegy ezer megváltozott munkaképességű személy sorsát, valamint az Agora-vagyon eredeti rendeltetését.

A törvényi út - úgy tűnik - nyitott erre a megoldásra. Az adózás rendjéről szóló törvény 157. §-át értelmezve a törvény szerint a csődhelyzetben az adópolitikáért felelős miniszter, Matolcsy György hozzájárulásával az adós, vagyis esetünkben az Agora vagyonát képező ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdonkezelői joga átruházható az államra vagy önkormányzatra, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Mindez teljesül az Agara tevékenysége miatt.

Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést megillető adótartozás megfizetettnek minősül a törvény szerint, ami az Agorának más fizetési lehetőség híján megoldást jelent, hiszen már 2006-ban és 2007-ben sem állt úgy, hogy teljesíthette volna a majd' nyolcszázmilliós bírságot (lásd keretes írásunkban: Pénz nélkül). Tehát az állami tulajdonban lévő Agora vagyonának tulajdonkezelői joga törvényesen átruházható. Az állam a tényleges tevékenységet végző cégre, az Erfóra is gondolhat, megszabadítva ezzel a kiürült Agora ingatlanjainak bérélése alól, ami Kovács Gábor szerint veszélyezteti a működést és így a munkahelyek megtartását is.
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az R generáció felemelkedése - új munkavállalói réteg született

Miközben világszerte milliók várják az új koronavírus miatti korlátozások feloldását, egy új munkavállalói réteg jelent meg és készült fel az... Teljes cikk

Közelíti a 18 milliót a tartósan munkanélküliek száma az Egyesült Államokban

Emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban a múlt héten is, jelezve, hogy romlik a munkaerőpiaci helyzet... Teljes cikk

Elfogynak a tanárok, ha ez így megy tovább

Az elmúlt öt évhez képest mintegy harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók aránya. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a... Teljes cikk