Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 13 éve

Kockázatértékelés a munkahelyi balesetek tükrében

Halálos munkahelyi balestek - sok vagy kevés?

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontja és az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség által megrendezett "Kockázatos lépések
" című szakmai fórum témája a kockázatértékelés és a megelőzés fontossága a közelmúlt súlyos, halálos munkabaleseteinek tükrében. Az OMMF összesítése szerint ugyanis ebben az évben közel 13 ezer munkabaleset történt (198 csonkolás, 58 pedig halállal végződő) és ennek a statisztikai hátterét, illetve a kockázatértékelés körüli teendőket kívánták tisztázni a részt vevők.

A megbeszélésen Bánné Koncz Zsuzsa, az OMMF Munkavédelmi Főosztályának vezetője rámutatott, hogy a baleseti statisztika értelmezésénél elsődleges a viszonyítási pont. Egyfajta eltolódás érzékelhető az adatokban, így a jelenlegi statisztikában nincs látszata a sok balesetnek. Ez abból adódik, hogy a munkáltató által készített baleseti jegyzőkönyv később kerül az OMMF-hez, amely ezekből az adatokból tud dolgozni. A balesetek számának növekedéséről a szakértő kijelentette: az éves átlag nem fogja meghaladni a tavalyit. Dr. Groszmann Mária, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkavédelmi elnökhelyettese kiemelte, hogy a baleseti statisztika standardizált adatokon alapul. Az unió a foglalkoztatottakkal számol, a legutóbbi uniós felmérés szerint 195 ezer ember halt meg foglalkozással kapcsolatos megbetegedésekben, de nem tudni, hogy az elmúlt évben mennyi volt. Magyarországon az alkalmazásban állók munkahelyi balesetével számolunk.


Tartalmatlan elemzéseket készítenek a munkáltatók



A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. 54. § (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatot.

Groszmann Mária kiemelte a kockázatelemzés elkészítését, melyet unió szerte jogszabályok tesznek kötelezővé a munkaadók számára, az elemzés elkészítésének mikéntjét azonban nem szabályozzák. Egyes munkaadók egyoldalú elemzéseket készítenek, például csak a munkahelyi balesetekre fókuszálva, mások csupán formálisan, valós tartalom nélkül készítik el azokat. A szakember hangsúlyozta, hogy egy rosszul elkészített elemzés nagyobb kárt okozhat, mintha egyáltalán nem készült volna el a dokumentum. - A munkáltatónak azért fűződik érdeke a kockázatértékelés elvégzéséhez, a dolgozó egészségének biztosításához, mivel ha nem teszi, kőkemény anyagi következményeknek néz elébe - nyomatékosította az elnökhelyettes.

A szakmai fórumon résztvevők szinte mindegyike megállapította, hogy nincs egységesen alkalmazott terminológia a munkavédelmi szabályok megfogalmazásában. Ez érvényes a hazai állapotokra, de az uniós szabályozásra, ajánlásokra is. Groszmann Mária szerint a munkavédelemben szükség van egy unió szerte egységes terminológiára is, a megfelelő jogharmonizáció elvégzéséhez. Gádor János, az OMMF Nemzeti Fókuszpont vezetője elmondta: az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség az idén kétéves kampányt indított, hogy felhívja a munkaadók figyelmét a munkavédelem fontosságára. A kampány a kockázatértékelést helyezi középpontba.


Mi az a kockázatértékelés?



A kockázatértékelés tehát az elvégzett munka valamennyi szempontjának gondos és szisztematikus vizsgálata annak mérlegelése érdekében, mi okozhat sérülést vagy kárt, kiküszöbölhetők-e a veszélyek és ha nem, milyen megelőző- vagy védőintézkedéseket tesznek, vagy kellene tenni a kockázatok kezelése érdekében. Veszélyes lehet a munkaanyag, a felszerelés, a munkamódszer vagy gyakorlat, ami kárt okozhat. Veszély lehet továbbá a vegyi anyagok, az elektromosság, a gépek és felszerelések, egy nyitva hagyott fiók, a munkaszervezés szempontjai stb. A kockázat annak az esélye, hogy valaki veszély miatt megsérülhet.


A kockázatértékelés célja és lépései



A munkáltatóknak minden munkahelyen erkölcsi kötelességük és jogi felelősségük, hogy a munkával kapcsolatosan minden szempontból biztosítsák a munkavállalók biztonságát és egészségét. A kockázatértékelés lehetővé teszi, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében hatékony intézkedések szülessenek. Ilyen a munkahelyi kockázatok megelőzése, a munkavállalók tájékoztatása és képzése, valamint a szükséges intézkedések végrehajtását szolgáló szervezet és eszközök bevezetése.

A kockázatértékelést úgy kell felépíteni és alkalmazni, hogy a munkáltatókat és más felelős személyeket segítse a kockázatértékelés öt lépésében. Az első lépés a veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása, amely alatt kárt okozó tényezők megkeresése, valamint a veszélynek kitett munkavállalók azonosítása értendő. A második lépés a kockázatok értékelése és rangsorolása: meglévő kockázatok becslése (súlyosságuk, valószínűségük stb.). Harmadik lépésben azt kell meghatározni, hogy milyen intézkedéseket kell tenni az alkalmazottak és mások biztonságának és egészségnek védelme érdekében, kellő figyelemmel a hatályos jogszabályokra.

A negyedik lépés a megelőző- és védőintézkedések bevezetése és annak meghatározása: ki mikor, és mit tesz, ha egy feladatot el kell végezni, és melyek az intézkedések végrehajtására szánt eszközök. Az ötödik lépés annak nyomon követése és felülvizsgálata, hogy a bevezetett intézkedések működnek-e, illetve végrehajtják-e azokat. A szervezésben bekövetkező bármilyen jelentős változás esetén, illetve egy baleset vagy majdnem bekövetkezett baleset kivizsgálásának megállapításai alapján felül kell vizsgálni.


A munkáltató szemszögéből



A munkáltató feladata, hogy a munka minden vonatkozásában biztosítsa a munkavállalók biztonságát és egészségét, megszervezze a kockázatértékelést, kiválassza az értékelést elvégző személyeket és gondoskodjon arról, hogy erre alkalmasak legyenek, értékelje a kockázatokat és végrehajtsa a védőintézkedéseket, birtokában legyenek a kockázatértékelés eredményei.

Mandrik István, az OÉT Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalát képviselve világította meg a kockázatértékelés gyakorlatát. A foglalkoztatónak arra kell törekednie, hogy a dolgozót ne érje baleset, ne sérüljön. Ehhez szükséges a valós körülmények feltárása, valamint annak megvizsgálása, milyen kockázatok jelennek meg a munkavégzés során, majd megoldásokat kell keresni és prevenciót alkalmazni. Emellett az összes résztvevőben tudatosítani kell: ők tudnak a legtöbbet tenni a balesetek elkerülésért, így lehet társadalmivá tenni a munkavédelmet. - A munkavédelem jusson el mindenhova - fogalmazott Mandrik István.


Veszélyben a kisvállalkozók



A 10 fő alatti vállalkozások különösen veszélyeztetettek, hiszen jobbára nem rendelkeznek megfelelő munkavédelmi ismeretekkel, képzettséggel bíró alkalmazottal, külön erre a célra pedig nem tudnak munkavédelmi szakembert alkalmazni. A megbeszélésen Bánné Koncz Zsuzsa, az OMMF Munkavédelmi Főosztályának vezetője rámutatott, hogy a 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozások esetében gyakran hiányzik a megfelelő kockázatelemzés, ennek elsősorban anyagi okai vannak. Emellett a statisztikák szerint amíg a legtöbb munkahelyi baleset a több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató cégeknél következik be, a legsúlyosabbak a mikrovállalkozásoknál történnek - hangsúlyozta.

Mivel a Munkavédelmi törvény csak a szervezett munkavégzést szabályozza, kimaradnak belőle az önfoglalkoztatók, akiket a hatóság sem tud ellenőrizni. Dr. Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet igazgatója egy érdekes példával szemléltette az egyéni vállalkozók problematikáját: a fűrészelés közben történt balesetek egyszerűen eltűntek a statisztikákból, mivel időközben a dolgozók egyéni vállalkozókká váltak, így ezek a balesetek már nem számítanak foglalkozási baleseteknek, saját egészségükért ők felelnek. Az önfoglalkoztatókra az EU keretirányelv sem terjed ki. Felvetődött a munkavédelmi törvény változtatásának a lehetősége, de a hatóság és a szociális partnerek egyetértettek abban, hogy nem ez a megoldás. A feketemunkások balesetei, megbetegedései is kikerülnek a hatóság látómezejéből, az OMMF csak akkor szerez tudomást ezeknek az embereknek a balesteiről, ha azok halálos kimenetelűek.

Az OÉT által már elfogadott, de még a tárcaközi egyeztetés előtt lévő Nemzeti Munkavédelmi Politika tartalmazza a kötelező munkahelyi egészségbiztosítási rendszer lehetőségét, ami már kiterjedne az önfoglalkoztatókra is.


A kicsiknek ne legyen kötelező a munkavédelmi szakember alkalmazása?



A kockázatértékelés hazánkban munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység, vagyis legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel végezhető, foglalkozás-egészségügyi szakorvos bevonásával. Koch Mária, a Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség elnöke szerint ugyanakkor indokolatlan a mikro- és kisvállalkozásokat arra kötelezni, hogy a kockázatelemzést munkavédelmi szakember segítségével végezzék el. Javaslata szerint ezek a vállalkozások saját tevékenységük részeként is elvégezhetnék az elemzést, ebben az OMMF Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata egy internetes portál üzemeltetésével nyújthatna segítséget.

Dr. Groszmann Mária hangsúlyozta, hogy a munkavédelmi szakmának, a hatóságnak, valamint a szociális partnereknek közösen kell meghatározniuk azt a legnagyobb garanciát nyújtó szakértői kört, akik elvégezhetik a kockázatértékelést. Egyfajta - a folyamatos képzést is magába foglaló - minősítési rendszer kialakítását szorgalmazzák, amely bizonyos elemeiben hasonlíthatna az orvosok kötelezően megszerzendő kreditpont rendszeréhez, kötelező rendszeres továbbképzéséhez.

Gyimóthy Éva, HR Portal
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Létrejött a Magyar Munkavédelmi Akadémia

A cél a munkavédelmi szakma értékének, presztízsének és elismertségének növelése. Teljes cikk

Mit tehet a munkáltató a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállalók esetén?

Milyen következményekkel járhat a védettségi igazolvány léte vagy hiánya a munkaviszonyban? Megszüntethető-e a védettségi igazolvánnyal nem... Teljes cikk

Nem kerülhetnek előrébb az oltási sorban a pedagógusok

Sok pedagógus életkoránál és betegségeinél fogva már megkapta az oltást, és továbbra is a legveszélyeztetetttebbek, az idősek és krónikus... Teljes cikk