Könnyen felmondhatnak az összeférhetetlen dolgozónak

A munkavállalónak a munkaviszonyával kapcsolatos magatartása, a munkahelyi közösségbe való beilleszkedése, éppen úgy, mint a munkatársakhoz való viszonya, a munkaköre ellátására való alkalmassága körébe tartozik. Ezek alapján a vezető munkakört betöltő személy vezetői alkalmasságához sorolható egyebek mellett az is, hogy milyen munkahelyi légkört képes kialakítani, ezért lehet felmondási indok az összeférhetetlen magatartás is, amint erre a Legfelsőbb Bíróság már több határozatában rámutatott.

A munka szabályai

Érdemes megnézni, hogy milyen alapvető szabályoknak kell megfelelnie a munkavállalónak, ha munkát végez. A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, munkatársaival együttműködni. Továbbá köteles munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő. ( Mt. 103. Paragrafusa (1) bekezdés) - Ha ezeket valaki nem teszi meg, könnyen az utcán találhatja magát, ugyanis ezek könnyen bizonyíthatóak - véli Dr. Sipos Márta.

Az összeférhetetlenség mint felmondási ok

A szabályok szerint munkáltatói rendes felmondás indoka csak a munkavállaló képességéivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok lehet.

Kibírhatatlan kolléga, avagy a nemkívánatos "elemek" eltávolítása

Dr. Sipos Márta szerint a munkáltató két okból küld el embereket összeférhetetlenségre hivatkozva: az első, amikor jogosan történik az elbocsátás, mert a dolgozó magatartása nem megfelelő, nem lehet vele együttműködni. A másik esetben viszont egy "dörzsöltebb" foglalkoztatóval állunk szemben, aki kijátssza ezt a jogi utat annak érdekében, hogy megszabaduljon egy nem kívánatos dolgozótól. - Azt is érdemes azonban tudni, hogy a munkáltató összeférhetetlenség címén könnyen meg tud válni a nem kívánatos kollégáktól, és bizonyítania sem nehéz: olyan beosztottakat keres, akik azt tanúsítják majd, hogy egyszerűen "képtelenség" együttdolgozni az illetővel - világít rá a visszaélésekre a munkajogász. Az összeférhetetlenséghez, a munkatársakkal való együttműködésre való képtelenséghez egyébként elegendő, ha a munkáltató azt bizonyítja, hogy a rossz munkahelyi hangulat jelentős részben a munkavállaló magatartására vezethető vissza.

Ha a dolgozónak a munkához, feladatai ellátásához való viszonya jelentősen romlott, és ez negatívan hatott a munkahelyi légkörre is, mint összefoglaló indokolás okszerűen képezheti a rendes felmondás alapját. Ebben az esetben a munkáltatónak bizonyítania kell, hogy a munkavállaló egy-egy feladat ellátását megtagadta (LB Mt. II. 10-232/2000. számú határozata). A Legfelsőbb Bíróság ebben a határozatában kifejtette, hogy a munkavállaló és a felettese között kialakult konfliktus olyan súlyos volt, amely már zavarta a munkát. A dolgozó az ügyvezető igazgató közbelépésére volt csak hajlandó a rábízott feladatokat elvégezni. A tanúvallomások az ellentéteket egyértelműen bizonyították.

Akkor is ehhez a "gyakorlathoz" nyúlnak a munkáltatók, ha kiderül a dolgozóról, hogy "túlságosan" becsületes, szabálykövető, de az a beosztott sem örvend nagy népszerűségnek, aki ragaszkodik a munkaügyi, munkavédelmi szabályok betartásához. - A kedvenc esetem pedig, amikor azért golyózták ki az egyik szakembert gazdasági vezetői beosztásából, mert "túlságosan" értett a számítógéphez. A papírhoz és a munka hagyományos, elavult oldalához szokott és ragaszkodó idősebb felettesek ugyanis azt nehezményezték, hogy az illető ahelyett, hogy "dolgozna", állandóan csak a számítógépe előtt ül. Itt nyilván a generációk közötti különbség és a technikai tudás hiányából fakadó kommunikációs szakadék okozott problémát, amely végül a kolléga elküldéséhez vezetett - meséli a munkajogász.

Sipos Márta úgy látja, hogy ezen probléma kezelését, az ügyek korrekt megítélését a bírói gyakorlat sem segíti elő. A bíróság ugyanis ezen helyzetek megítélése során figyelembe veszi azt az alapvető tényt, hogy a munka világában meghatározó elem a bizalom. Ha pedig a munkáltató bizalma megrendül, akkor az elbocsátás jogszerű lehet - magyarázza a szakember. A bíróságon a szakmai bizonyításnak azonban nincs akkora súlya, mint az emberi bizonyításnak, vagyis nem minden esetben vizsgálják meg a háttérben meghúzódó ok-okozati összefüggéseket, amelyek esetleg más megvilágításba helyeznék az eseményeket és a tényként kezelt vallomásokat. Előfordul, hogy a szakmai kompetenciák vizsgálatát elhárítja a bíróság, mondván: azt a kérdést jogi úton nehézkes minősíteni.

Mi az oka, ha a dolgozó nem tud beilleszkedni?

Egy másik esetben is jogszerűnek ítélte a legfelsőbb Bíróság a munkáltatói rendes felmondást, amikor is a dolgozó nem tudott beilleszkedni a kollektívába, viselkedése nem volt elfogadható. A perben a munkáltató nemcsak a feladatok teljesítésének elmaradását, hanem azt is bizonyította, hogy a felperes munkatársaival való kapcsolata, együttműködése nem volt megfelelő, ezért mindezek a felmondás okszerű indokául szolgáltak (Mfv. I.10.810/1999. sz.)

- A beilleszkedési képtelenségre is szeretnek hivatkozni a munkáltatók, ami - valljuk be - sokszor jogos is - szögezi le Dr. Sipos Márta, hozzátéve: a mai fiatalok érzelmi intelligenciája ugyanis nagyon alacsony, ez a generáció nem ismeri a munkahelyi etikett írott és íratlan szabályait, a munkahelyi magatartás mikéntjeit, nem tudja hogyan kell viselkedni egy munkahelyen, mit illik, és mit nem, a napi rutint pedig hírből sem ismeri. Ez a beszéd-, öltözködési stílusára éppúgy igaz, mint a magatartására.

Azt is azonban figyelembe kell venni a beilleszkedési gondokkal küzdő dolgozók esetében, hogy a kkv vezetői sokszor a kiválasztás modern módszereit mellőzve döntenek az alkalmazottak felvételéről és utána sem gondoskodnak a megfelelő betanításáról, mentorálásáról. A kisebb cégeknél jellemző továbbá, hogy a menedzser napi szinten változtat a követelményeken, minden fajta következetességet mellőzve. Az egymásnak ellentmondó utasításokat pedig teljesítenie kell az alkalmazottnak, a cég vezetője nem tűr ellentmondást. Így ezen körülmények fennállása esetén a dolgozó alkalmatlansága nagyban a munkáltatónak köszönhető - nyomatékosítja Sipos Márta. A bíróság viszont csak annyit lát ezekben az esetekben, hogy a dolgozóval probléma volt, a foglalkoztató jelezte ezt az illető felé, kétszeri írásbeli figyelmeztetést követően pedig jogszerű az elbocsátás, hiszen összeférhetetlen magatartást tanúsít az illető.

Az udvariatlan eladó és a keménykezű főnök is elbocsátható

A bíróság jogszerűnek minősítette azt az összeférhetetlenségre utaló munkáltatói rendes felmondást is, amely arra vonatkozott, hogy az üzletvezető munkakörben dolgozó felperes a vásárlókkal szemben gyakran udvariatlan, alkalmanként bántó magatartást tanúsított, amit a vevőkör szóvá is tett, emellett a munkavállaló a közvetlen beosztottaival is rendszeresen összeférhetetlenül viselkedett. A perben a beosztottak bizonyították, hogy a munkahelyi légkör rossz volt, és a felperesnek a vevőkkel szembeni viselkedése sértette az alperes üzletpolitikai érdekeit. (Mfv. I. 11.298/2001. sz.).

A munkáját kiválóan végző dolgozó munkaviszonyát nem lehet összeférhetetlenség miatt megszüntetni, hiszen a munkavállaló erélyes magatartása, az általa támasztott vezetői követelmények nem indokolják okszerűen munkaviszonya rendes felmondással történő megszüntetését. (BH 1980/4/145.sz.) Ha azonban a munkatársak, beosztottak nem hajlandók vele együtt dolgozni, amit az összeférhetetlen, a kollektíva érdekeit sértő, az Mt. 103. Paragrafusának c. pontja szerinti követelményekbe ütköző magatartása váltott ki, akkor lehetőség van a munkáltatónak a körülményeket tisztáznia kell és feltárni a konkrét tényeket. Amennyiben ez a magatartás bizonyítható, indokolt lehet a rendes - vagy rendkívüli felmondás. Ez az eset azonban Sipos Márta szerint nagyon ritka.

Rendkívüli felmondás összeférhetetlen magatartás alapján

A rendes felmondáshoz képest rendkívüli felmondásra jóval súlyosabb kötelezettségszegést jelentő munkavállalói magatartás, munkavállalói összeférhetetlenség szolgálhat alapul, s a felsorolt feltételeknek együttesen kell fennállniuk. Most nézzük meg milyen esetekbe bizonyult jogszerűnek a felmondás ezen típusa.

Ha ellenszegül a munkavállaló

A Legfelsőbb Bíróság rendkívüli felmondást megalapozó oknak tekintette, hogy a munkavállaló megengedhetetlen módon és hangnemben kifogásolta a munkáltató egyes intézkedéseit, magából kikelve ordított a munkahelyi felettesével, és az így kialakult helyzet sértő volt a vezető számára. Az Mt. 103. paragrafusa (1) bekezdésének c) pontja szerint ugyanis a dolgozó köteles volt a munkahelyén olyan magatartást tanúsítani, hogy más helytelen megítélését ne idézze elő, így magatartása alkalmas volt arra, hogy a felettes helytelen megítélését, vezetői tekintélye csorbítását okozza (Mfv. I. 10. 472/1999. sz.).

Felmondás trágár beszéd, rossz modor, tettlegesség miatt

Ugyancsak alaposnak találta a munkáltatói rendkívüli felmondást a Legfelsőbb Bíróság abban az esetben, amikor a felperes munkavállaló megkérdőjelezte munkahelyi felettese vezetői minőségét, személyére vonatkozóan sértő kifejezéseket tett, a tanúk szerint durva, trágár kifejezéseket használt a számára kiadott munka teljesítésével és a határidő betartásával kapcsolatban a munkáltatói utasításokat megkérdőjelezte. A bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy a felperes munkavállaló ezzel a magatartásával okot adott a rendkívüli felmondásra. Megszegte ugyanis az Mt. 103. Paragrafusa (1) bekezdésének c) pontjában előírt lényeges kötelezettségét (Mfv. I.10.533/2000. sz.).

Egy másik esetben is jogszerűnek tartotta az LB a rendkívüli felmondást, amikor a munkavállaló a felettesével és a beosztottaival szemben is durván, az együttműködési kötelezettségét folyamatosan sértő módon viselkedett. A munkáltató a perben sikerrel bizonyította, hogy a dolgozó megtagadta az elfogadott munkahelyi szabályzat aláírását, a munkáltató jogszerű utasításaival vezetőként nyíltan szembeszegült, éles vitákat kezdeményezett, amelyek miatt a munkáltató több ízben írásbeli figyelmeztetésben is részesítette. A tanúk bizonyították, hogy csúnya szavakat használt. A felperestől mindenki tartott kemény és durva modora miatt (Mfv. I. 10.356/2002. sz.).

Ugyancsak alaposnak tartotta a munkáltatói rendkívüli felmondást a Legfelsőbb Bíróság, amikor egy elszámolási vita miatt a felperes munkavállaló a munkatársa súlyos sérülésével járó, tettleges durva magatartást tanúsított, mert ezzel jelentős mértékben megsértette az Mt. 103. Paragrafusa (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott együttműködési kötelezettségét és a munkatársa egészsége, testi épsége veszélyeztetését tiltó rendelkezést (Mfv. I.10.991/2001. sz.)

Munkáltatói rendes felmondás

A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató köteles a rendes felmondását megindokolni, az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A törvény a munkáltatói felmondással szemben azt a követelményt támasztja, hogy a felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet (Mt. 89. Paragrafusa 1, 2, 3 bekezdés). A munkavállalónak azonban lehetőséget kell adni munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt arra, hogy a vele szemben felhozott kifogások ellen védekezhessen.

Munkáltatói rendkívüli felmondás

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A rendkívüli felmondás esetén is - ahogy a rendes felmondás során is - lehetőséget kell adni a munkavállaló számára a rendkívüli felmondás közlése előtt s tervezett intézkedés indokainak megismerésére, és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
A rendkívüli felmondáshoz igen súlyos ok szükséges, a kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan, jelentős mértékű megszegése, melynek valósága esetén a munkaviszony felmondási idő nélkül, azonnali hatállyal megszüntethető.

Forrás: A Munkaadó Lapja, IX. évfolyam 4. szám 2003/4