Kötelező a pszichoszociális kockázatfelmérés

"A 2015-ös év első hat hónapjában a felügyeleti szervek összesen 21,7 millió forint munkavédelmi és 1,42 millió forint eljárási bírságot szabtak ki a munkaügyi ellenőrzések során."

Az Európai Unió munkavédelmi stratégiájában megfogalmazódott, hogy a társadalmi munkakörnyezet átalakulása, a termelés és szolgáltatás bővülése a pszichoszociális stressz források számának és minőségének növekedésével járt.

Az Uniós irányelveknek megfelelően a hazai joggyakorlatban 2008-ban emelték a törvényi szabályozás szintjére a munkahelyi stresszt az 1993. évi XCIII. törvény módosításával, amely a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladataira vonatkozik.

A "stressztörvényként" is emlegetett jogszabály-módosítás megszabja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése, melyhez külsős szolgáltatót igénybe vehet.

A törvény alapján a munkáltatónak a kockázatértékeléskor vizsgálni kell a munkahelyi stressz jelenlétét, annak kiváltó okait, és minden lehetséges módon törekednie kell a káros stresszt okozó, tartós hatások elkerülésére.
Néhány éves átmeneti időszak után, melynek során a törvény alkalmazását kutatásokkal is figyelemmel kísérték, 2011-ben a CXCI törvény 175. § (1) bekezdése módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (3) bekezdését a kockázatértékeléssel kapcsolatban. Ennek értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább három évente köteles elvégezni.

Bár a munkavédelemről szóló törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy a pszichoszociális kockázatok értékelése a munkáltató feladata, ugyanakkor gyakorlati útmutatást, kötelező vizsgálati paramétereket, módszereket nem javasol a kötelezettség elvégzéséhez- ehhez külsős szolgáltatót kérhet fel a munkáltató.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által készített ESENER-2 felmérés alapján a pszichoszociális tényezők kezelését nagyobb kihívásnak, komolyabb feladatnak tartják a munkáltatók, mint más munkavédelmi kérdéseket. A kutatásban a munkahelyek fele vallotta, hogy nincsenek információik vagy eszközeik e problémakör hatékony kezeléséhez.

"A munkavédelmi bírság összege 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, attól függően, hogy hány munkavállaló érintett és hogy egyedi esetről, avagy visszaeső szabálysértésről van-e szó."

A munkavédelemről szóló törvény szerint: "Pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakciót, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be."

A gyakorlat azt mutatja, hogy hazánkban a munkáltatók, a munkavállalók, illetve társadalom közgondolkodásába még kevésbé épült be a munkahelyi stressz témaköre, egy egyelőre fel nem ismert problémakörről van szó, amelyet ráadásul számos tévhit is övez. A stressz ugyanis nem betegség, hiszen a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Ha valakire nyomás nehezedik, az akár még javíthatja is a teljesítményét, és a kihívást jelentő célok elérése sikerélményt, elégedettségérzést nyújt.

Rombol a káros stressz

A túl sok követelmény és a túl nagy a nyomás azonban káros stresszhez vezet. A munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse, vagy kezelje. Bármely ágazatban, bármilyen méretű szervezetben, lényegében bárkit érinthet a munkahelyi stressz, ami káros következményekkel jár mind a munkavállaló, mind a szervezet számára.

Főként a tartós stressz az, ami különböző problémákat okoz, ami a munkavállaló számára a következőkben nyilvánulhat meg:

magatartási zavarok, például ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény, stb.

pszichológiai hatások, például depresszió, agresszió, zavartság, figyelmetlenség, stb.

fizikai panaszok, tünetek, például vérnyomás-emelkedés, fejfájás, stb.

pszichoszomatikus megbetegedések, például emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések, stb.

Tartós stresszt okozhat például a munkahelyi bizonytalanság, az értékvesztés, a képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, a konfliktusos kapcsolatok a munkatársakkal, vagy a főnökkel, illetve a túlzott munkateher. Problémák forrása lehet továbbá az is, hogy mennyi beleszólása van a munkavállalónak abba, hogy miként végzi a munkáját, érti-e pontosan a feladatait, részesül-e a kollégák és a vezetők részéről kellő támogatásban, vagy hogy kapott-e képzést a feladatok ellátásához, stb.

A munkáltatók számára jelzésértékű lehet, ha a szervezetben nagymértékű a fluktuáció, megnövekednek a késések, távollétek; megszaporodik a határidők csúszása, be nem tartása; fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések tapasztalhatók; visszaesik a munkateljesítmény, vagy éppen a foglalkozás-egészségügyi szolgálat az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében a korai panaszok, tünetek halmozódását észleli. A munkahelyi stressz tehát hatással van a szervezet működőképességére is, hiszen megnövekedhetnek az egészségügyi költségek, miközben csökken a dolgozók elköteleződése és teljesítménye.

Annak ellenére, hogy a munkahelyi stressz kezelése a munkáltatók elemi érdeke is, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy nem saját belátásuk alapján, hanem a törvényi előírásoknak való megfelelés érdekében fordítanak fokozott figyelmet a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésére.

Borsos is lehet a munkavédelmi bírság

Az ESENER-2 felmérés alapján a munkahelyek 85 százaléka munkavédelem kérdésével elsősorban a munkavédelmi felügyelőség bírságainak és szankcióinak elkerülése, illetve a jogi kötelezettségeknek való megfelelés miatt foglalkoznak.

A félelem nem alaptalan, hiszen a munkavédelemről szóló törvény alapján a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot szabhat ki azokra a munkáltatókra, akik elmulasztják kötelezettségüket, veszélyeztetik munkavállalóik egészségét és mellőzik a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését. A munkavédelmi bírság összege 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, attól függően, hogy hány munkavállaló érintett és hogy egyedi esetről, avagy visszaeső szabálysértésről van-e szó. A 2015-ös év első hat hónapjában a felügyeleti szervek összesen 21,7 millió forint munkavédelmi és 1,42 millió forint eljárási bírságot szabtak ki a munkaügyi ellenőrzések során.

A szervezetek egy részét azonban nem csupán a bírságolástól való félelem motiválja a jogkövető magatartásra. A munkáltatók jelentős része a szervezet jó hírének megőrzése érdekében fordít figyelmet a munkavédelmi intézkedések maradéktalan betartására. A munkavédelmi bírságolásról szóló határozatok publikusak, bárki által hozzáférhetők a felügyeleti szervek honlapján, így a bírságolás jelentős presztízsveszteséget okoz a szervezetek számára.

Az ESENER-2 felmérésben részt vevő európai cégek 61 százaléka a munkavállalók elvárásainak történő megfelelés miatt folytat jogkövető magatartást a munkavédelem terén, és a cégek több mint fele tekint a munkavédelemre értékteremtő tevékenységként, vagyis a termelékenység növelésének eszközeként. Utóbbi gondolkodásmód korántsem alaptalan, hiszen felmérések igazolják, hogy minél jobban érzi magát a dolgozó a munkahelyén, annál hatékonyabban teljesít.

A munkáltatók a jogszabályi kötelezettségük betartása érdekében közreműködőként igénybe veheti a munkavállalók képviselőit, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, a kockázatbecsléshez a munka- egészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértőket. Ugyanakkor kevésbé ismert a munkáltatók számára, hogy a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói intézkedés jellege, eszköztára eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől. A megelőzésben kiemelt jelentősége van a munkahelyi egészséget előmozdító egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosító anyagoknak is, továbbá szerepet kap a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos meghatározása, a munkavállalók (pl. szociális) támogatása, ösztönzése, stb.

"A munkáltató köteles pszichoszociális kockázat felmérést végeztetni legalább három évente!"

Tanácsunk, hogy ne mulassza el elvégeztetni a kötelező pszichoszociális vizsgálatot ön sem mint Munkáltató, mert az ellenőrzések minden iparágra kiterjednek.

Szerző: Kovács Andrea