Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 10 éve

Kötelező béremelés: versenyhátrányban a kölcsönzők

images

A munkavállalók kölcsönbe adása, a kölcsönzöttként való munkába állás és ezen igények összekapcsolása Európa bármely pontján elfogadott módja a foglalkoztatásnak. Magyarországon - természetesen - ezt is megpróbálták sokan, sokféleképpen kijátszani, a törvényi környezet és a minőségi szolgáltatás iránti igény növekedése azonban szigorú korlátok közé szorította ezt a tevékenységet. Átmeneti időre, elsősorban alacsony hozzáadott értéket teremtő foglalkozásokra, illetve projekt-jelleggel szellemi tevékenység végzésére ma is a leghatékonyabb foglalkoztatási forma a kölcsönzés. De ha a szűkülő gazdasági lehetőségek miatt csökken a munkaerőpiac volumene, akkor ez az üzletág érzi meg legelőször a változást. Vagy mégsem?


Kreativitás és bizonytalanság



A humánus foglalkoztatók ragaszkodnak a törzsgárdához, de már a 2008-09-es időszakban is hallott olyan cégről Kurdi Ferenc, a Pannon-Work értékesítési igazgatója, amely a válságra hivatkozva a saját embereit küldte el, és pont a kölcsönzötteket tartotta meg - hiszen őket bármikor könnyen elbocsáthatja. Ez azonban csak egy extrém példa, és általában a kölcsönzöttek - pont a rugalmas munkaerő-piaci kapcsolódásaik miatt könnyebben elmozdíthatóak.

Ami azonban általánosan is elmondható, hogy nem sablonos a leépítés megoldása. Kurdi Ferenc most úgy látja, hogy a leépülő nagyvállalatok helyét a sok, kisebb ügyfél veszi át a következő időszakban. Érkező nagyberuházásokat már Győr térségében sem lehet látni.

A piac mozgása azonban - bár Kurdi Ferenc számára is bizonyos mértékig meglepően -, pont a válság miatt növekedési ütemben változott. A sok bizonytalansági tényező miatt ugyanis a munkáltatók szívesebben vesznek fel kölcsönzött munkavállalót saját dolgozó helyett. Új jelenség a Pannon-Work-nél a szellemi foglalkozásúak kölcsönzése. Egy osztrák cég bízta meg őket programozók projekt-időszakra történő kölcsönzésével, ami - tekintettel arra, hogy a fizikai állományúak kölcsönzésére specializálódtak - újdonság. Mivel fizikailag is közel van a határ, ezért a vezető néhány osztrák kölcsönző céggel is egyeztetett a két ország munkáltatói szokásairól. A legnagyobb különbség az anyagiakban mutatkozik. Míg idehaza az erős árérzékenység és a verseny az árfedezetet gyakorlatilag bruttó 6 százalék körülire nyomta le, addig ez Ausztriában 30 százalékot tesz ki. Ez pedig azt jelenti, hogy körülbelül 14-15 százalékos nettó hasznuk van a "sógoroknál" működő kölcsönző vállalatoknak.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a Pannon-Work partnereinél fiskális, illetve tervezési problémaként jelent meg. Ami azonban már az ezt megelőző évben is jelentős érvágást jelentett, az a rehabilitációs járulék összege (20 fő feletti vállalkozások esetén 964 500 forint/fő a befizetendő éves járulékösszeg, ha nem alkalmaz a cég megváltozott munkaképességűt - a szerk.).

Ezt az összeget a munkaerő-kölcsönző vállalkozásoknak is fizetniük kell - attól függetlenül, hogy nincs ráhatásuk a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkozásának előmozdítására. Kurdi Ferenc szerint sokkal nagyobb kreativitásra van szükség ebben a helyzetben annál, amit sok esetben tapasztal. Ő úgy látja, hogy miként a Pannon-Work a saját főtevékenységébe is be tudott vonni rokkant embereket beruházás-figyelésre, piackutatásra, illetve tolmácsolásra, ügyfélszolgálatos munkákra, úgy bármelyik nagyvállalat megteheti ugyanezt a lépést.

A Pannon-Work még azt is megtette, hogy egy vidéki település önkormányzatával együtt alapítson egy non-profit vállalkozást. A megváltozott képességű munkavállalók értelmes munkatevékenységhez és jövedelemhez jutottak, a faluban csökkent a munkanélküliség és nőtt az életszínvonal, a munkaerő-kölcsönző pedig a saját rehabilitációs hozzájárulás-keretét tudta csökkenteni az össz-munkavállalói létszámba beletartozó non-profit munkásokkal.

Az értékesítési vezető szerint fontos, hogy a kölcsönzés minden mozzanatában törvényességi kereteket követő legyen. A Pannon-Work az emelkedő bérek és bérjellegű költségek miatt sok esetben az évközi emelések extra költségein osztozik a vállalatokkal. Pont ezért a három évvel ezelőtti árrésnek körülbelül a feléért kénytelen szolgáltatást biztosítani az ügyfeleinek.


Tisztítja a piacot a válság



A rehabilitációs hozzájárulás sok fejtörést okoz az Adecco munkaerő-kölcsönzési üzletágának is. Szabó Zoltán operációs igazgató szerint ezen a területen az jelenti a legnagyobb problémát, hogy sok esetben megvan a szándék a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására, és szívesen is jelentkeznek ezek az emberek, de egyáltalán nem biztos, hogy beilleszthetők a megbízóhoz, mert a részképesség-sérülésük esetleg ellehetetleníti a foglalkoztatásukat. Van ugyanakkor olyan partnerük is, ahol úgy alakították ki a megváltozott munkaképességűek munkaköreit - feltételeit, hogy azok tökéletesen fedjék a lehetőségeket, így a munkavállalóik képesek az épekkel megegyező teljesítményt nyújtani, aminek az eredménye, hogy a foglalkoztatónak csökkent a költsége.

Szabó Zoltán szerint is igazságtalan, hogy velük fizettetik ki ezt az újabb adóterhet, mivel nem ők döntik el, hogy az adott munkáltatónál ki kerül munkavégzési helyzetbe. Pont ezért próbálták az elmúlt időszakban a "végállomásokkal", a kölcsönbe vevőkkel fizettetni ezt a terhet, de ez a rossz gazdasági környezetben inkább csak részben megoldott. Szabó Zoltán nagyon reméli, hogy a július elsejével bevezetett rehabilitációs kártya, és az ezzel járó adókedvezmények pozitívan fogják ezt a helyzetet orvosolni. "Azt azonban látni kell, hogy minden kedvezménynek van egy működési gátja, ez pedig a realitás. Sok, nehéz fizikai munkát végeztető munkáltató nem tud megváltozott munkaképességűt alkalmazni, akkor se, ha szeretné" - állítja Szabó Zoltán.

Szabó Zoltán úgy látja, a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése nem fog jelentős leépítési hullámot jelenteni, mert a nagy termelő vállalatok már erre az évre bevállalták azt a termelési mennyiséget, amit akár a haszon kárára is le kell gyártaniuk. De például az, hogy az utolsó pillanatban 92 ezerről 93 ezer forintra nőtt a minimálbér, egy több ezer fős gyárban jelentős költségnövekmény. "Újra kell gombolni a kabátot" - fogalmazott a vezető.

Ennél nagyobb gondot okoz, hogy míg tavaly a bruttó 93 ezer forintos jövedelem egy relatívan elfogadható bérszintnek felelt meg, addig most ezek az emberek is a minimálbéres sávba tartoznak, és az egész bérrendszert "összenyomta" ez a rendelkezés. Ezért a vállalatok nagy részénél teljes bérstruktúrákat kell átalakítani, ami hatalmas adminisztratív munka.

Szabó Zoltán ugyanakkor örül annak, hogy "tisztul" a piac. Bár az ideit az Adecco a stagnálás évének tekinti, a piac nem állt le. Amíg a német piac jelentősen nem indul növekedésnek, addig a német piaci exportra dolgozó hazai ipari termelőcégek sem fognak jelentősen növekedni. Az Adecco a szellemi munkavállalói kölcsönzés terén tapasztalt elmozduást a holtpontról. Minimum középfokú végzettségű, nyelveket jól beszélő, informatikai képzettségű munkavállalókra továbbra is van igény. Ezek azonban kisebb létszámú, és főleg projekt-jellegű munkákra szóló megbízások.

Az Adecco partneri köre jelenleg legális módon működő, a magas minőséget kedvező árral párosító szolgáltatót keres, és Szabó Zoltán szerint ma már nem lehet megkerülni az 1,16-os, munkabérre vetített arányszámot. Egyre nehezebbé válik a szürke és fekete-gazdaság ebben a szektorban is - már csak azért is, mert 2012. január 1-jétől a kölcsönbe vevőnek is jelentenie kell a kölcsönzött munkavállalókat az adóhatóság felé. Szabó Zoltán pozitívan értékeli, hogy a megbízók és a munkavállalók körében egyre erősebb szemponttá vált a törvényesség garanciája.


Az új Mt. hatásait kivárja a piac



"A munkaerő-kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma gazdasági előnyei 2012-ben tovább romlottak, ugyanakkor a piaci igények növekedése miatt további bővülés várható, még akkor is, ha az időszakos törvényi változások hatására a piac kivár, vagy sok esetben a piaci szereplők átrendeződése tapasztalható" - nyilatkozta a HR Portálnak Dénes Rajmund, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnöke, és egyben a Humancentrum ügyvezetője.

Állásfoglalásuk szerint az elvárt béremelés szabályrendszerének kidolgozásakor sem a munkaerő-kölcsönzőkre, sem az iskolaszövetkezetekre nem gondolt a jogalkotó. Az érdekvédő szervezet azért gondolja ezt így, mert a kölcsönzők esetén szinte lehetetlen az adókedvezmény - a kompenzáció - igénybevétele, tekintettel arra, hogy az adott szolgáltató teljes állományára vonatkozóan kellene az elvárt béremelést realizálni, az iskolaszövetkezeteknél pedig ugyanez (magának a kompenzációnak az igénybe vétele) fogalmilag kizárt, nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. A közlemény szerint ezzel súlyos versenyhátrányba kerülnek a szolgáltatók.

Szabó Zoltán a nyáron hatályba lépő Munka törvénykönyvét a rugalmas foglalkoztatás szempontjából jónak tartja. A behívás rendszerének rugalmassá tétele, a job-sharing intézményének támogatása mind ebbe az irányba mutat. "A régi törvénnyel szemben az új azt hangsúlyozza, hogy akkor kell dolgozni, amikor munka van, és ehhez kell kapcsolódnia a szerződéskötésnek is"- állítja az Adecco vezetője. A munkaerő-kölcsönzőknek mindig gondot jelentettek a visszamondott megrendelések után a "nyakukon maradt" határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók. Most, ha nincs munkára szóló megrendelés, és átirányítani sem lehet a dolgozókat, akkor nem kell állásidőt fizetni a számukra, hanem lehetőség lesz arra, hogy felmondjanak nekik.

Az új Mt. hatásáról Dénes Rajmund úgy nyilatkozott, hogy "az ekvivalencia elv, illetve a 2012-es Mt. változások egyértelmű vesztese a határozott időtartamú foglalkoztatás, mely formát jellemzően a betanított, alacsony szakképzettséget igénylő munkaterületeken alkalmazott munkavállalók töltik be. Komolyabb volumen csökkenése ezeken a foglalkoztatási területeken várható."

Dénes Rajmund szerint az atipikus foglalkoztatásra való megrendelői igény a kiszámíthatatlan és tervezhetetlen gazdasági környezet miatt ebben az évben is tovább nő. Mivel a megemelkedett foglalkoztatási költségeket a munkáltatói partnereik csak részben tudják termékeik/szolgáltatásaik árába beépíteni, ezért az elnök attól tart, hogy a drasztikus minimál és garantált bérminimum növekedése a juttatási csomagok ellehetetlenülését, hosszú távon a foglalkoztatás csökkenését okozza.

A rehabilitációs járulékkal kapcsolatos törvénykezés módosítását - mivel a kölcsönbeadó ekkora mértékű többletet nem tud a kölcsönzési díjaiba beépíteni, működéséből kigazdálkodni - még az Mt.-re vonatkozó módosítási indítványukban kezdeményezték. Tavaly azt szerette volna az MMOSZ elérni, hogy a befizetési kötelezettség a kölcsönbe vevőnél legyen, így a foglalkoztatás érdekeltségi rendszere is biztosítva lett volna. Beadványukat azonban egyelőre nem hallgatták meg, de mint Dénes Rajmund mondja, nem adják fel.
  • 2022.02.01Munkaügyi adatvédelem (GDPR HR-eseknek) Blended képzésünk során a tananyag általános elméleti részét, mely tartalmazza az alapfogalmak, jogalapok és törvények összefoglalását először e-learning videó formában sajátíthatja el. A videó megtekintése után egy fél napos konzultáció keretein belül, feldolgozásra kerül a tananyag további része, melyet online vagy tantermi formában hirdetünk meg. Részletek Jegyek
  • 2022.02.04Sikeres évem lesz! Csoportos coaching az eredményes évért 2022 első heteit éljük. Álmodozunk és tervezgetünk; mi mindent akarunk megvalósítani az idén? Aztán elröppennek a hetek és a hónapok, és azt vesszük észre, hogy sehol sem tartunk ezekkel a tervekkel. Ilyekor elgondolkodunk: hogy lesz ebből sikeres év?! Lehet, hogy veled is megtörtént már ez. Ha azt akarod, hogy az idén másképp legyen, érdemes felkészülni rá! Jelentkezz az eseményre, ahol eszközöket és inspirációt kapsz a tudatos évtervezéshez! Találkozunk? Részletek Jegyek
  • 2022.03.07Hetes Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. A képzés 3 héten keresztül, 2 hétköznap este valósul meg. Igény esetén 3 munkanapra is szervezhető. Részletek Jegyek
  • 2022.04.22BEMUTATKOZIK A teamwork2022 Képzelj el egy olyan kétnapos csapatépítő képzést, amely minden részletében a Te vállalati csapatodról szól. Jelentkezzetek az ország első csapatépítő eseményére, amelyre háromfős vállalati csapatokat várunk! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Gyorsul a külföldi munkavállalók toborzása - az elsők között kapott minősítést a Get Work

Komoly versenyelőnybe kerülhet az a vállalkozás, amely épít a külföldi munkavállalókra. A kormány júliusban könnyített, már 11 országból lehet... Teljes cikk

Ezzel szerezhetnek tartós versenyelőnyt a cégek a dolgozókért folytatott harcban

Az elkövetkezendő három évben mintegy hétszázezer ember fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról. A probléma megoldásában hatalmas szerep hárul majd... Teljes cikk

Csizmadia Gábor lett az MMOSZ elnöke

Csizmadia Gábort választotta élére a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) tisztújító közgyűlésén. Az új elnök tervei... Teljes cikk