Külföldön még munkanélküliként is megéri maradni?

Nincs pontos statisztika arról, hány magyar jött vissza eddig Nyugat-Európából a gazdasági válság, illetve a leépítési hullám következményeként, pesszimista elemzők 25-30 ezer munkás hazatérésével számolnak. Az eddigi adatok azonban azt mutatják, hogy április végéig 1692-en igényeltek a külföldön élő magyarok közül a munkanélküli segélyhez szükséges E301-es nyomtatványt, tavaly ugyanebben az időszakban 1673 kérelem érkezett, ami nem jelent nagy növekedést - mondta érdeklődésünkre Kalmár András, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EURES menedzsere. Hozzátette: tavaly egész évben 6367 kérelmet nyújtottak be, így a válság ellenére sem tartanak a magyarok tömeges visszatérésétől. Szerintük, ha növekszik is a hazatérők száma, nem fog zavarokat okozni a munkaerőpiacon.

A munkaképes korú lakosság körülbelül 2 százaléka dolgozik külföldön, az uniós csatlakozás óta mintegy százezer magyar vállalt munkát határainkon túl. A legkedveltebb célország Nagy-Britannia, Írország, Németország és Ausztria, de tavaly sokan indultak útnak Hollandiába is. Kalmár András tájékoztatása szerint Írországból várható a legtöbb magyar érkezése, mivel most ott megugrott a munkanélküliség. De nehéz helyzetben vannak Németország keleti tartományai is - 13,9 százalék jelenleg a legrosszabb helyzetben lévő tartományban a munkanélküliségi ráta -, így innen is lehet számítani hazatérőkre. Elsősorban a hiányszakmák területén dolgoznak a magyarok, így a betanított munkások, ipari szakmunkások, szállítmányozók, építő- és fémipari szakmunkások, vendéglátósok, hentesek, míg a magasan képzettek közül a mérnökök, informatikusok vándorolhatnak haza. A magasan kvalifikált munkaerő azonban még mindig könnyebben boldogul külföldön, hiszen a cégek igyekeznek megtartani kulcsembereiket, kivéve, ha annyira magas a fizetésük, hogy tőlük éri meg leginkább megválni. - Hallottunk olyan külföldön élő magyar közgazdászról is, aki mindössze 22 percet volt munkanélküli, mert annyira elismert volt, hogy azonnal kapott állást - jegyezte meg Kalmár András.

Külföldön munkanélküliként is könnyebb

Kalmár András úgy látja, mivel külföldön kedvezőbbek a munkanélküliségi ellátások - hosszabb ideig és több segély jár -, illetve kint még mindig könnyebben lehet új állást találni, akár egy másik ágazatban is, amíg lehet, kint maradnak a magyarok, így megjelenésük nem lesz nagymértékben érezhető a munkanélküliségi adatokban.

Az EURES menedzser szerint a visszatérőknek érdemes lehet támogatott képzésekben részt venniük, az elhelyezkedést ugyanis a földrajzi mellett az ágazati mobilitás elősegítheti. Ez az alacsonyabb iskolai végzettségűek számára jó lehetőség lehet, hiszen a hiányágazatokban továbbra is nehéz még a tanfolyamokra is jelentkezőket találni, például ipari szakmunkásokat.

Kalmár András ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben 8-10 százalékkal többen érdeklődtek a külföldi munkalehetőségek iránt. Sokan közülük utolsó esélyként tekintenek erre, és nyelvtudás, szaktudás, felkészültség nélkül akarnak külföldön szerencsét próbálni: ők azok a munkavállalók, akiket sokszor nem létező álláshelyre közvetítenek ki, vagy a nyelvismeret, illetve a helyi jogszabályokra vonatkozó ismeretek hiánya miatt nem tudják érdekeiket megfelelően érvényesíteni. A válság ellenére a magasan kvalifikáltak, diplomások is útnak indulnak, jellemzően a hiányszakmákból, hiszen ugyanazért a munkáért kint jóval magasabb bért kapnak.

Egy esztergályosnak is ütőkártya lehet a kezében a nyelvtudás

Hasonló tapasztalatokról számolt be portálunknak Szekeres Katalin, a Manpower toborzási vezetője is. Mint mondta, a válsággal nem változnak bizonyos ágazatok munkaerő igényei, így például orvosra továbbra is szükség lesz, tehát az egészségügyi dolgozók elvándorlására lehet számítani, bár most a külföldi lehetőségek is beszűkültek, néhány évvel ezelőtt még könnyebb volt elhelyezkedni egy idegen országban. - Az alacsony iskolai végzettségűeknek, betanított munkásoknak, szakmunkásoknak nagyon nehéz lesz a helyzete, ha hazajönnek, hiszen külföldön meglehetősen jó fizetést kaptak. A külföldi gyakorlatból és a nyelvtudásból azonban előnyt kovácsolhatnak. Bizonyos szakmákban, például a gyártás területén egy esztergályosnak, gépkezelőnek ütőkártya lehet a kezében az idegen nyelv ismerete - fogalmazott Szekeres Katalin.

A Work4You által külföldre kiközvetített és tartósan külhonban tevékenykedő munkavállalók nem készülnek a hazatérésre, inkább vállalják a munkaidő csökkenésével járó szűkösebb kereteket és kivárnak, hiszen ezen országokban derengni látszanak a válság enyhülő jegyei - mondta Endrész Alexandra projekt menedzser. Hozzáfűzte: megugrott az utcáról "betévedt" munkavállalók száma és egyre több közülük a külföldről hazatérő, a vendéglátás területén és szakmai tudást nem igénylő mezőgazdasági és betanított munkákban részt vállaló dolgozó, akik minden lehetőséget megragadnak a visszatérésre vagy a belföldön történő elhelyezkedésre. - Minden megszerzett tapasztalat, így a külföldön megszerzett is előnyt jelent a betöltésre váró szabad pozíciók elbírálása során, de az alacsony iskolai végzettségűek számára csökkent az esély, hiszen a kölcsönzés keretében felajánlható munkakörök száma megcsappant, így sokszor a sikeres elhelyezkedés a gyorsaságon múlik - jegyezte meg.

A válság jó ürügy a minőségi cserére

A Manpower szakembere szerint a munkaadók gyakran félnek alkalmazni a magasabb végzettségű, több diplomás, főként gazdasági területről hazaérkező munkavállalókat, mondván, hogy nagyobb a bérigényük, kiestek a hazai rutinból. A tanácsadó cégnél azonban úgy tapasztalják, hogy a munkavállalók is reálisan látják a jelenlegi piaci helyzetet, tisztában vannak azzal, hogy nem kérhetnek csillagászati összegeket. - Most jobban hajlanak a kompromisszumokra a külföldön tapasztalatokat szerzők, tudják, hogy le kell adniuk valamennyit az igényeikből. Hajlandóak kevesebb pénzért dolgozni és lemondanak a vezető beosztásról is - ecsetelte Szekeres Katalin. Tény, hogy a tehetséges, tapasztalt szakembereket nehezebb megtartaniuk a vállalatoknak, és félő, hogy a válság végével könnyen továbbállnak. - Mindez jó alkalom arra, hogy a cégek minőségi cserét hajtsanak végre, elvégre is ugyanannyi pénzért jobb szakembert tudnak találni. Mivel egyre inkább körvonalazódik, hogy a válság egy-két évig még biztosan elhúzódik, egy világot járt, gyakorlott szakembert ennyi időre is megéri alkalmaznia a vállalatoknak - véli a szakember.

Most valóban a minőségi cserét elősegítendő közvetítések a jellemzőek - nyomatékosítja Endrész Alexandra is. A külföldi érdekeltségű multinacionális vállalatok minden esetben felsőfokú, olykor egyetemi szintű iskolai végzettséggel, specifikus tudással és valamely idegen nyelv aktív tárgyalóképes ismeretével rendelkező munkavállalókat keresnek, legyen szó gazdasági, műszaki, adminisztratív vagy logisztikai területről. - Ha a cégek olyan munkaerőre találnak, amelynek innovatív megnyilvánulásai a szervezet számára hosszú távon akár számokban is mérhető eredményt generálnak, akkor minden lehetséges eszközzel igyekeznek megtartani, akár határainkon túl is alkalmazni őket - mondta a Work4You projekt menedzsere, aki szerint már csak ezért sem lehet kijelenteni, hogy tömegesen jönnek vissza a magyarok.

Szekeres Katalin szerint sem lehet ezt megjósolni. - Rengeteg lengyel dolgozik az uniós országokban és eddig nem hallottuk, hogy tömegesen mentek volna vissza hazájukba. Aki egyszer külföldre ment, és megvetette a lábát, megállta a helyét, nem fog visszatérni, aki pedig mégis így dönt, itthon is megtalálja majd a számítását, előbb-utóbb sikeresen el fog tudni helyezkedni - bizakodik a szakember.

Mire számíthat az, aki hazajön?

Az unió országaiból hazaérkező munkavállalók - ha itthon nincs munkahelyük - a munkaügyi központ kirendeltségén kérhetnek segítséget. A jelenleg működő, álláskeresőket támogató munkaerő-piaci programok mellett számukra nem indít külön programot a munkaügyi tárca - közölték a minisztérium sajtóosztályán. Mint elmondták, annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett, az elmúlt 7 és fél hónap alatt nem alakultak ki kezelhetetlen munkaerő-piaci feszültségek. Ennek egyik oka, hogy a gazdasági válság foglalkoztatási hatása területileg nem a tartósan magas munkanélküliséggel jellemezhető, hátrányos helyzetű térségekben jelentkezett. Ezek a hatások éppen a területi különbségek kiegyenlítődése irányába hatottak. A tervezett csoportos munkahely-megszüntetések jelentős hányada a relatíve jobb foglalkoztatási helyzetű régiókban koncentrálódott, ahol az átlagosnál gyorsabb ütemű munkanélküliség-növekedés következett be.

Munkanélküliség - jövőre várható a mélypont

A friss számok szerint éves összehasonlításban, az idei február-áprilisi időszakban 88 ezer fővel nőtt az állástalanok száma, s ennek nyomán a munkanélküliségi ráta 9,9 százalékra emelkedett, ami 15 éves csúcsot jelent. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb kimutatásai szerint a munkaügyi hivatalok már 569 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ami 28,5 százalékos emelkedést jelent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest.

A munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a csoportos létszám-leépítési bejelentések csak lassan csökkenő tendenciát jeleznek. A 2009. áprilisban bejelentett 3,9 ezer főt érintő elbocsátási szándék tavaly december óta a legalacsonyabb érték volt. A reálgazdaságra kiterjedő válság mélységét, időtartamát és foglalkoztatási következményeit viszont nehéz előre felmérni. Most az látható, hogy a vállalatok nagyon bizonytalanok és egyre pesszimistábbak a jövőt illetően.

Az Európai Unió Bizottsága 2009-ben Magyarország esetében 9,5 százalékos munkanélküliségi rátával számol, 2010-ben pedig 11 százalékot meghaladó rátát jeleztek, így a munkanélküliség valószínűleg a következő évben éri majd el mélypontját hazánkban.