Szerző: Kertész Dalma
Megjelent: 6 éve

Lakáshitel-törlesztés támogatása adómentesen - mit tegyen a munkáltató?

images

A munkáltató évek óta adhat adómentesen lakáscélú támogatást a munkavállalóinak, melyet ez idáig a munkavállalók lakás vásárlására, építésre és korszerűsítésre használhatták fel. Bár sok munkavállalónál a már meglévő lakás hiteleinek törlesztéséhez is jól jött volna a támogatás, az eddigi szabályok ezt nem tették adómentesen lehetővé. Puskelyné Király Ágnes, okleveles adószakértő, a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője a konferencián elhangzott előadásában elmondta, tapasztalatai szerint nagyobb vállalatok körében lehetett találkozni a gyakorlattal, hogy lakáscélú támogatást adtak munkavállalóiknak. A bonyolult adminisztráció miatt ez azonban nem volt túl gyakori jelenség. A lakáshitel-törlesztés támogatására évek óta nagy igény mutatkozik munkavállalói részről, így az adótörvény-tervezet megjelenését mindenki örömmel fogadta. "Kaptunk egy szép menyasszonyt" - fogalmazott az előadó, de a részletek boncolgatása után kiderült, hogy mindennek a technikai megvalósulása még sok kérdést felvet.

A feltételek ugyanazok

A lényeg, hogy minden olyan feltételt, melyet eddig biztosítani kellett a lakáscélú támogatás adómentességéhez, ugyanúgy biztosítani kell a hiteltörlesztés támogatása esetében is - hangsúlyozta Puskelyné Király Ágnes. Fontos kulcsszavak, hogy "hitelintézet útján, annak igazolása mellett" lehet a támogatást folyósítani, a "méltányolható lakásigényt" kell figyelembe venni, a támogatás mértéke pedig "maximum öt millió forintig" terjedhet összevontan öt éven belül. A továbbiakban az előadó ezeket a feltételeket fejtette ki részletesebben.

Ki kaphatja?

A lakáscélú támogatás igénybe vételéhez munkáltató-munkavállaló jogviszony szükséges. A személyi feltételeknél az úgynevezett méltányolható lakásigény a legkritikusabb pont. Ennek pontos definíciója nem a szja törvényben szerepel, hanem a 12/2001-es kormányrendeletben. Amikor tehát a munkáltató ilyen juttatást szeretne adni a munkavállalónak, akkor a méltányolható lakásigény kipipálásához két fontos paramétert kell megvizsgálnia: az egyik a lakás mértéke, a másik pedig az értéke. A kormányrendelet pontosan meghatározza, hogy a lakásban élő személyek száma és a lakás mérete, illetve a lakás (telekár nélküli) értéke alapján méltányolható lakásigényről beszélhetünk-e. "Sajnos elég sok lakáshiteles nem fér ide bele" - tette hozzá az előadó.

Mekkora összeget lehet adni?

Az ingatlan értékét szintén meg kell vizsgálni, ha lakásvásárlásról, építésről van szó. A szabály úgy szól, hogy a bekerülési értéknek vagy az építési költségnek a 30 százalékát finanszírozhatja adómentes vissza nem térítendő támogatás formájában a munkáltató. Ez az egyik paraméter, a másik pedig az, hogy ez az összeg nem lehet több öt évenként 5 millió forintnál. Az 5 millió forintot öt évente összevontan kell tehát kezelni, akkor is, ha több helyről származik.

Lakáscélú felhasználás

A felhasználási lehetőségek legegyszerűbb esete, mikor épp lakásvásárlás történik, és a munkáltató ezt támogatja meg. A törvény úgy fogalmaz, hogy az elévülési időn belül kell a célt igazolni - számos kérdést generált már, hogy miként kell ezt értelmezni. Az előadó tapasztalatai szerint ellenőrzéskor vásárlás esetén az adott évet látják szívesen. Az építkezés hosszabb folyamat, annak bármely szakaszában történhet a támogatás.

A lakáscélú felhasználás fordítható a lakás bővítésére is, melynek legalább egy lakószobát kell jelentenie.

A korszerűsítés veti fel a legtöbb kérdést, bár a kormányrendelet nagyon pontosan definiálja, mit lehet korszerűsítésnek minősíteni. Ennek mindenképpen minőségi váltásnak kell lennie - hangsúlyozta Puskelyné Király Ágnes.

Ezek mellett lakáscélú felhasználás lehet a munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön elengedése. A lakáscélú kölcsön volt az a lehetőség, mellyel korábban is meg lehetett azt valósítani, hogy a munkavállaló lakáshitel-törlesztését megtámogassa a munkáltató. Ezt úgy alkalmazták, hogy a munkáltató hitelt folyósított a dolgozónak, aki abból kifizette a korábbi hitelét, így a továbbiakban a munkáltatónak tartozott, amit esetleg az később elengedett. "A mostani törvénymódosítással azt értük el, hogy ezt a kanyart nem kell megtenni" - folytatta az előadó, a támogatás egyből mehet a dolgozó lakáshitelének törlesztésére. Megjegyzendő, nemcsak hitelintézeti kölcsönről lehet szó, hanem korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséről vagy törlesztéséről is.

Milyen okmányok szükségesek?

A szja törvény jegyzi részletesen azt is, milyen okmányok szükségesek ahhoz, hogy a munkavállaló az előbb felsorolt lakásfelhasználási céloknak megfelelő támogatást kapjon, azaz a munkáltató milyen iratokkal tudja igazolni a támogatást revízió esetén. "Némileg leegyszerűsítve" - tette hozzá az előadó, lakásvétel esetén a lakásvételi szerződésre és földhivatali igazolására van szükség. Építkezés esetén a munkavállaló nevére szóló építési engedély, az ehhez kapcsolódó költségvetés, és a megvalósításhoz kapcsolódó számlák szükségesek.

Hasonló a helyzet korszerűsítésnél is, de itt még olyan plusz kitételek is vannak, mint hogy a beépítésre kerülő építőanyagok egy külön rendelet alapján minősítettek legyenek. Elfogadható a másik személy által végzett munkáról szóló számla. Viszont, amit a munkavállaló saját maga számára kivitelez, azt nem lehet betudni ebbe a körbe. A törvény a támogatás előtti 6 hónapon belüli, illetve az azt követő 12 hónapon belüli számlát fogad el.

Hiteltörlesztésnél a dolgozó lakáscélú hitelszerződésével kell rendelkezni, illetve azt kell tudni igazolni, hogy a folyósított összeg valóban ennek a hitelnek a törlesztésére lett felhasználva.

Folyósítás - fellebben a menyasszonyi fátyol

Puskelyné Király Ágnes szerint a folyósítás pontjához elérkezve ütközik az adótörvénybe bekerült új lehetőség kivitelezése nehézségekbe. "Itt derül ki, hogy a menyasszony nem is olyan szép, mint gondoltuk." Kérdés ugyanis, hogy ha a munkavállaló megfelel minden feltételnek, és a dokumentumok is megvannak, kinek és hogyan utalja a munkáltató a pénzt?

"A dolgozó kezébe, vagy a bankszámlájára ne!" - hangzott el a fontos tételmondat. A szakember szerint az adóhivatal ilyen formában nem fogja elfogadni a felhasználást. Hitelintézet közreműködésére mindenképpen szükség van. A pénzintézettől a magánszemélyhez akkor futhat vissza a támogatás összege, ha építés vagy korszerűsítés esetén a dolgozó megfinanszírozza a munkálatokat, és azokról számlát hoz. Egyéb esetben, például vásárlásnál nem neki fog fizetni a bank, hanem az eladónak.

Két okból kell mindenféleképpen bekapcsolni a pénzintézetet. Egyrészt a támogatást folyósító banknak igazolást kell kiállítania arról, hogy a támogatás megfelel az adómentesen adható, vissza nem térítendő támogatás kategóriának ("hitelintézet útján, annak igazolása alapján" - szól a jogszabály). Másfelől a pénzintézet minderről adatszolgáltatást köteles tenni az adóhivatal felé.

Első ránézésre egyszerű a folyamat a hitel törlesztés támogatásánál: a munkáltató fizet annak a hitelintézetnek, amely a munkavállaló hitelét folyósította. Puskelyné Király Ágnes szerint kérdéses azonban, hogy a bankok kiállítanak-e ilyen igazolást, megteszik-e az adatszolgáltatást az adóhivatal felé. "Erről határozott álláspontot senkitől sem kaptam" - mondta az előadó, valószínűleg időbe telik, amíg ez a gyakorlat kiforrja magát. A szakember el tudja képzelni, hogy mindez viszonylag gyorsan működőképes lehet, ha egy olyan bank, amely már foglalkozott ilyen konstrukciókkal (lakáshitelezés, adatszolgáltatás stb.) ugyanebbe a mederbe terelve viszonylag rövid időn belül kialakít egy gyakorlatot a hiteltörlesztési támogatás ügyintézésére is. Ez esetben a munkáltató viszonylag egyszerűen le tudja zongorázni az ügyet, egy irányba kell utalnia, majd az összeget megkapják azok a pénzintézetek, akiket illet. Adminisztráció azonban biztosan lesz - hívta fel a figyelmet a szakértő, főleg, ha havi törlesztések támogatásáról van szó.

Jó tanácsok

A hiteltörlesztési támogatás sok embernek lenne óriási segítség, de munkáltatóként körültekintően kell nekiindulni az alkalmazásának - hangsúlyozta Puskelyné Király Ágnes. Egyelőre nem érdemes "nagy dobra verni", mert könnyen lehet, hogy nem lesz gyors lefolyású a megvalósulása. Az előadó jó tanácsként elmondta, az év eleji cafeteria döntéseknél megoldás lehet, ha a munkáltató félreteszi azt az összeget, amit erre a célra szán, év közben pedig kiderül majd, miként lehet azt felhasználni. Előkészületként, amit meg lehet tenni, hogy a dolgozók előzetesen kérnek igazolást a hitelező bankjuktól a hátralévő tartozás összegéről, és a munkáltató elbírálja az egyéb törvényi feltételek meglétét.

  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter