Legrombolóbb vezetői megnyilvánulások
A munkavállalók több mint fele akár a fizetése egy részéről is lemondana egy jobb főnökért cserébe. Sokan egy robotnak is szívesebben beszélnének a problémájukról, mint a főnöküknek. De mivel rontják el a dolgot ezek a menedzserek? Mi az, amit soha nem szabadna kimondaniuk? Ezeket a romboló mondatokat szedte össze Papp Tamás István HR szakember.
A Gallup közvélemény-kutató intézet 2017-es globális felmérése szerint például, a világ mintegy 1,2 milliárd főnyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalójának pusztán 15 százaléka elkötelezett a munkája iránt, és ennek egyik következménye a permanensen magas fluktuáció mellett, az egy főre jutó globális GDP évtizedek óta tartó csökkenése - legalábbis a közvélemény-kutató cég szerint. De a Gallup kutatási eredményei arra is rámutatnak ám, hogy az alkalmazottak elkötelezettlensége - és az ebből is fakadó magas önkéntes fluktuáció - elsősorban abból adódik, hogy a munkavállalók egyszerűen utálják a közvetlen főnöküket, sokkal jobban, mint ahogy az őket foglalkoztató céget vagy szervezetet gyűlölik. És ebben sajnos tényleg lehet valami, hiszen
- a Big Office Day szervezői által készített, 2019-es, 1000 fős felmérés alapján a megkérdezett munkavállalók több mint fele (53 százaléka) akár a fizetésének egy részéről is lemondana egy jobb főnökért, 1 százalékuk a keresetük több mint 15 százalékát is feláldozná ezért (illetve egy másik főnökért...);
- az Oracle és a Workplace Intelligence, 2020-as, 11 ország, több mint 12 000 munkavállalóját érintő kutatási eredményeiből pedig az derült ki, hogy az emberek 68 százaléka szívesebben beszélne a munkahelyi problémáiról, szorongásairól, stresszfaktorairól még egy robotnak is, mintsem a főnökének. 80 százalékuk, pedig még arra is nyitott, hogy ezekben a kérdésekben a közvetlen vezetője helyett egy algoritmus legyen a tanácsadója.
Adja magát tehát a gondolat, hogy a menedzserek - dolgozzanak a világ bármely pontján, bármely szervezeténél - egyszerűen nem szánnak elég figyelmet a beosztott munkatársaikra, inkább arra vannak kiképezve (sőt a vállalati szabályozások által kényszerítve), hogy nyomtatványokat töltessenek ki, riportokat állíttassanak össze, meetingről meetingre rohangásszanak, üzleti prezentációkat tartsanak és persze maximális mértékig kihasználják a rendelkezésükre álló humán erőforrás kapacitásait, mintsem a munkavállalók bevonásával, rájuk való odafigyeléssel, a szervezet missziójáról, távlati céljairól, a célok eléréshez szükséges stratégiákról vagy épp a tevékenység fejlesztéséről, esetleg a kollégáik problémáikról, észrevételeikről, fejlődési lehetőségeikről, rövid vagy távlati terveikről egyeztetnének velük.
Miközben a világban - beleértve Magyarországot is! - a munkahelyek, a munkakörök, a munkavégzés maga viharos gyorsasággal és rendkívüli mértékben alakulnak át, addig a vállalatirányítás, illetve a humán erőforrás menedzselésének gyakorlata a megszokott ritmusban, a bevett gyakorlatok és paradigmák mentén folydogál - a pandémia válság ellenére is. De erre az állóvízre már a munkavállalók nemet mondanak! Amelynek szomorú bizonyítéka a mai munkaerő-piacra olyannyira jellemző magas fluktuáció, amelyet nem a csábító - pl.: anyagi - lehetőségek megragadása táplálja elsősorban, hanem sokkal inkább az adott munkahelytől, azon belül is az adott főnöktől való menekülés szándéka motiválja.
- „nem a te dolgod”, hogy merre halad a cég, milyen céljai, jövőképe, missziója van,
- csupán „a munkaköri leírásban meghatározott feladatok elvégzése a cél”, de egyben a maximális elvárás is a munkavállalókkal szemben;
- a „beosztott kollegák csak rendelkezésre álló erőforrások”, vagy - még rosszabb esetben - „biorobotok”, és a people management mindössze a munkaügyesek divatos hóbortja;
- „a többiek bezzeg meg tudták jól csinálni” objektív teljesítménycélkitűzés, rendszeres visszajelzés, és konkrét és korrekt teljesítményértékelés nélkül is…
- "a szervezeti kultúra és a csapatépítés nem számlázható ki az ügyfelek felé", azaz felesleges költség, soha meg nem térülő pénzkidobás, épp ezért ilyenre költeni, sőt ilyeneken részt venni teljesen szükségtelen. Különben is „az emberek a munkájukért megkapják a fizetésüket, miért várnának ennél többet?”
- a „munkahelyen közösségi életet élni - ne adj'sten a vállalati eszközökön fészbukozni - nem csakhogy teljesítményromboló, hanem egyenesen büntetendő” cselekedet egy olyan globális foglalkoztatási környezetben, amikor a munkahely és a magánélet egyensúlya nem hogy elbillent, hanem visszafordíthatatlanul összefonódott;
- új ismereteket szerezni, tanulni, fejlődni hiábavaló időtöltés, hiszen „most nincs olyan projekt, ahol ilyen tudás kéne és ki tudja lesz-e egyáltalán”;
- „nincs idő f@szságokkal foglalkozni”, amikor kollégák közötti konfliktusokat, vagy a munkahelyre óhatatlanul begyűrűződő magánéleti - de az egyéni, sőt a közösségi munkavégzés színvonalára és hatékonyságára is negatívan ható - problémákat kellene megoldani vagy legalábbis megpróbálni azokat kezelni;
- „már próbáltunk hasonlót, de nem jött be” egycsapásra megölve a munkavállalói - sok esetben hatékonyságjavító, vagy elkötelezettség-növelő - kezdeményezéseket, teljesen elfojtva az alulról jövő, gyakorlati tapasztalások generálta kreativitást és innovativitást;
- a „szabály az szabály”, amiket csak azért kell mindenkinek maradéktalanul elsajátítania, hogy feltétel nélkül követni tudják azokat, nem pedig azért, hogy - Tendzin Gyaco, a dalai láma szavaival élve - „felismerni legyenek képesek, hogy mit célszerű megváltoztatni azokon”.
- „nem muszáj itt dolgozni”, „vagy megszoksz, vagy megszöksz”! És a munkavállalók meg is szöknek, úgy elillannak, mint a köd!
De talán a leguniverzálisabb és egyben, a felelősségvállalás elhárítása miatt, a legmunkavállalóriasztóbb, legelkötelezettségrombolóbb vezetői reakció, amely ráadásul mindig a legkényeseb, a kollégákat leginkább érdeklő, érintő ügyekre adatik - mint amilyen a bérkérdés, az előléptetések vagy a személyi és szervezeti változások ügye - a következő:
„…it's beyond my control”…
Nyitókép: Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról.
- 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
- 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők. Részletek Jegyek
- 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
Helyben akarnak interjúzni vagy legalább a szakmai vezetővel beszélni, élményt szeretnének gyűjteni munkakörökről, inspirációt meríteni a... Teljes cikk
Az interaktív kommunikáció és a nyitottság is elengedhetetlen, ha egy el szeretne érni egy Z generációs fiatalt. Teljes cikk
Immár harmadik éve készíti el munkavállalói visszajelzések alapján a legjobb munkahelyek – Top Employers – listáját a Munkahelyeink.hu. A ma... Teljes cikk
- Így tudják megszólítani a Z generációs munkavállalókat a vállalatok 2 hónapja
- Csökkentek a női kinevezések az igazgatótanácsokban 2023-ban 2 hónapja
- A vezetők majdnem fele aggódik vállalkozása hosszú távú fennmaradása miatt 2 hónapja
- Melyek a legnagyobb vezetési tanácsadó cégek? 3 hónapja
- A kiemelkedő karrier 7 titka 4 hónapja
- Ezektől a kockázatoktól tartanak leginkább az üzleti vezetők 4 hónapja
- Ők kapták a legjobb cégvezetőknek járó díjat 4 hónapja
- Óriási veszteségeket okoz a cégeknek az "interjúhalál" 4 hónapja
- Kedvesség a munkahelyen: versenyelőny vagy gyengeség? 4 hónapja
- Így változott a női vezetők aránya Magyarországon 4 hónapja
- Egy terület, ahol a nők hajlamosabbak több kockázatot vállalni 4 hónapja