Lejár a bértámogatás, ami újabb szállodai leépítési hullámot hozhat

Az elérhető üzemi eredményszintre vonatkozóan is hasonlóak a különbségek a fővárosi és a vidéki szállodák között. A szállodavezetők arra a kérdésre, hogy mikor lesz újra a 2019-hez hasonló üzemi nyereségszint a szállodában, a többség Budapesten 2023-2024-et jelölte meg, míg vidéken ez inkább 2021-2022-re várható.

A választ adó hotelek 10 százaléka még szeptemberben is zárva tartott, ezek 90 százaléka budapesti szálloda.

A koronavírus-járvány olyan társadalmi és gazdasági krízishelyzetet teremtett a világban, amire a modern történelem során még nem került sor, és ez a 2019-ig "dübörgő" magyarországi turizmust sem kerülte el. Pontos hatásai még 5-6 hónap elteltével sem világosak, a felmérés azonban rávilágít a budapesti és vidéki szállodapiacok közötti jelentős különbségre a várható felépülést illetően.

A bér- és járuléktámogatásoknak kardinális szerepe van, amelyeknek a kiterjesztése jelentené a legnagyobb segítséget Budapesten és vidéken egyaránt. Az állami bértámogatás a legtöbb szállodánál augusztus végén vagy szeptember első felében járt le, ez akár további jelentős létszámleépítéseket is eredményezhet a szállodaszektorban.

A felmérés szerint ugyanakkor a válaszadóknak mindössze fele tervezi létszám-optimalizálással orvosolni a kialakult helyzetet. Mindez jól mutatja a személyzet minőségének és megtartásának fontosságát. Megjegyezték, hogy a munkaerő megtartása és hatékony pótlása a szektorban már évek óta nehéz feladat.

A szeptember elsejei határlezáráshoz hasonló, gyakran váratlan és akár országhatáron kívüli, globális vagy uniós intézkedések alapjaiban tudják átalakítani a rövid és középtávú várakozásokat.

A jelentés felidézi: 2020 márciusa - a járvány kitörése - előtt a turizmus aranykorát élte Magyarországon országos szinten. Tavaly az ágazat a GDP 13 százalékát termelte ki, munkát adva több mint 400 ezer embernek. A tavalyi évben összesen 23,47 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyar szállodák, amely egy példanélküli eredmény volt a magyar turizmus történetében.

Ez a töretlen szárnyalás volt jellemző az idén januárban és februárban is, amikor átlagosan 9,9 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a 2019. hasonló időszakában mért adatokhoz képest.