Lesznek-e még jogászok 100 év múlva?
A digitalizáció nem hagy érintetlenül még egy olyan magas presztízsű hivatást sem, mint a jogászoké. Az innovációra képes ügyvédi irodák azonban mindig egy lépéssel az automatizáció előtt tudnak járni, és komplex ügyekkel foglalkozva a legtehetségesebb fiatalokat is magukhoz tudják csábítani - mondta el Posztl András, a DLA Piper Horváth és Társai Ügyvédi Iroda irodavezető partnere a Future Work Festival-on.
Egy szoftver, amely bírósági anyagok tömegeit elemezve megmondja, milyen forrásokra érdemes hivatkozni, hogy maximalizáljuk a per megnyerésének esélyeit. Egy „robotügyvéd”, amely dokumentumok ezreit képes átnézni, hogy megállapítsa, követett-e el jogsértést az éppen felvásárolandó cég. Futurisztikus? Pedig ez már a jelen.
Májusban a Future Work Festival keretében rendezte meg az Ars Boni jogszakmai közösség a „Bitek és paragrafusok” című workshop-ját, amely a digitalizáció jogászi hivatásra gyakorolt hatásának kérdéseit járta körbe. „Elvehetik a gépek a jövő jogászainak munkáját?” - tette fel a kérdést Posztl András, a DLA Piper nemzetközi jogi tanácsadó cég budapesti irodájának irodavezető partnere.
Posztl András szerint a digitalizáció adta lehetőségek bővülésével nőni fog a szakadék az úgynevezett „big law”, vagyis a nagy nemzetközi ügyvédi irodák és a „nomadic”, azaz a kevesebb ügyvédet foglalkoztató, kisebb méretű ügyfelekre és jellemzően egy országra koncentráló jogi tanácsadók között. Ennek egyik oka, hogy a nagyobb cégek rendelkeznek olyan erőforrásokkal, amelyek a legújabb technológiák - például egy szűkebb feladatkörre szakosodott robotügyvéd - beépítéséhez szükségesek. Ilyen a DLA Piper által használt, név nélkül már említett Kira szoftver, amely a vállalati fúziók és felvásárlások során képes ellenőrizni, hogy az adott cég kellő gondossággal járt-e el jogügyletei során.
Az is fontos, hogy elsősorban a nagy cégeknek van lehetőségük specializálódni olyan komplex ügyekre, amelyek megoldására még jó ideig nem lesznek képesek a szoftverek. Ennek fontos munkaerőpiaci vonzatai is vannak: a legtehetségesebb joghallgatók egyre inkább ezekben a big law irodákban találhatják meg számításaikat, mert ott rövid időn belül komplex, intellektuális kihívást jelentő feladatokkal foglalkozhatnak.
Az előadás utáni kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint sem érdemes temetni a jogszakmát. Bóné László startup-vállalkozásokkal foglalkozó ügyvéd szerint a tanácsadó és az ügyfél közötti emberi kapcsolatok például semmilyen informatikai megoldással nem válthatók fel. Ződi Zsolt jogi informatikus, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szintén az ügyek komplexitásában látja a kérdés kulcsát: a típusesetek, például egy vállalkozásindítás kizárólag szoftverek útján is megoldható lesz a jövőben, bonyolultabb ügyekben azonban pótolhatatlan marad az emberi tanácsadó.
Májusban a Future Work Festival keretében rendezte meg az Ars Boni jogszakmai közösség a „Bitek és paragrafusok” című workshop-ját, amely a digitalizáció jogászi hivatásra gyakorolt hatásának kérdéseit járta körbe. „Elvehetik a gépek a jövő jogászainak munkáját?” - tette fel a kérdést Posztl András, a DLA Piper nemzetközi jogi tanácsadó cég budapesti irodájának irodavezető partnere.
Posztl András szerint a digitalizáció adta lehetőségek bővülésével nőni fog a szakadék az úgynevezett „big law”, vagyis a nagy nemzetközi ügyvédi irodák és a „nomadic”, azaz a kevesebb ügyvédet foglalkoztató, kisebb méretű ügyfelekre és jellemzően egy országra koncentráló jogi tanácsadók között. Ennek egyik oka, hogy a nagyobb cégek rendelkeznek olyan erőforrásokkal, amelyek a legújabb technológiák - például egy szűkebb feladatkörre szakosodott robotügyvéd - beépítéséhez szükségesek. Ilyen a DLA Piper által használt, név nélkül már említett Kira szoftver, amely a vállalati fúziók és felvásárlások során képes ellenőrizni, hogy az adott cég kellő gondossággal járt-e el jogügyletei során.
Az is fontos, hogy elsősorban a nagy cégeknek van lehetőségük specializálódni olyan komplex ügyekre, amelyek megoldására még jó ideig nem lesznek képesek a szoftverek. Ennek fontos munkaerőpiaci vonzatai is vannak: a legtehetségesebb joghallgatók egyre inkább ezekben a big law irodákban találhatják meg számításaikat, mert ott rövid időn belül komplex, intellektuális kihívást jelentő feladatokkal foglalkozhatnak.
Az előadás utáni kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint sem érdemes temetni a jogszakmát. Bóné László startup-vállalkozásokkal foglalkozó ügyvéd szerint a tanácsadó és az ügyfél közötti emberi kapcsolatok például semmilyen informatikai megoldással nem válthatók fel. Ződi Zsolt jogi informatikus, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szintén az ügyek komplexitásában látja a kérdés kulcsát: a típusesetek, például egy vállalkozásindítás kizárólag szoftverek útján is megoldható lesz a jövőben, bonyolultabb ügyekben azonban pótolhatatlan marad az emberi tanácsadó.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?