Májustól sem lesz könnyebb hamisítani a magasabb nyugdíj érdekében

A főigazgatóság álláspontja az után született, hogy a NETLOCK közleményt adott ki arról, hogy a Google “feltörte” a 2012 előtti elektronikus aláírásokat védő SHA-1-algoritmust, és várhatóan május 23-án közé teszi az erre használt programkódot. A cég lapunk kérdésére azt írta, hogy ezáltal lehet kockázata annak, ha egy munkáltató nem archiválja újra a 2012 előtt készült elektronikus aláírásokkal ellátott dokumentumait.

A NETLOCK közleményében azt javasolta, hogy az a legegyszerűbb megoldás, ha a 2012 előtti, elektronikusan aláírt dokumentumait felülhitelesíti az érintett vállalat: ez azt jelenti, hogy az összes érintett fájlt archiválják egy szabványos archiváló rendszerben, vagy a cég saját rendszerében végezik el a felülhitelesítést. (E javaslat hátteréről keretes írásunkban olvashatnak.)

Lapunk kérésére, hogy milyen problémákkal nézhetnek szembe a munkáltatók, ha nem végezik el a felülhitelesítést, a NETLOCK ezt a példát hozta:

"Tegyük fel, hogy egy munkáltató a nyugdíj kiszámításához szükséges 2012 előtti dokumentumokat digitalizálva, elektronikus aláírásokkal ellátva tárolta el. Azonban van egy törvénytelenségre, visszaélésre készülő volt munkavállaló, aki úgy dönt, hogy meghamisítja a nála is meglévő digitális okmányt. Ez eddig lehetetlen volt, azonban a Google “feltörte” a 2012 előtti elektronikus aláírásokat védő SHA-1-algoritmust és közé teszi az erre használt programkódot” - írta a HR Portálnak Varga Viktor, a NETLOCK Kft. technikai szakértője.

A nyugdíjjal ügyeskedők hoppon maradnak

Megkérdeztük erről a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, és azt a választ kaptuk, hogy a munkáltatóknak nem kell tartani a hamisító munkavállalóktól.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szerint nincs esély eredményt elérni egy a fent említett példához hasonló hamisítási kísérlettel, mivel a nyugdíjbiztosítási eljárásokban elsődlegesen a foglalkoztatói adatszolgáltatások adatait használják fel, az ügyfél által benyújtott dokumentumok, illetve azok másolatai, pedig csak másodlagos bizonyítékként szolgálnak, ezért a nyugdíjbiztosítási eljárások szempontjából nem szükségszerű a foglalkoztató által elektronikusan tárolt dokumentumok felülhitelesítése.

Az ONYF kifejtette, hogy a nyugellátásokat elsődlegesen a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő adatok alapján állapítják meg, és önmagában az a tény, hogy a nyugdíjba vonuló felülír egy, a birtokában lévő elektronikus dokumentumot, a nyugdíj megállapítása szempontjából nem releváns.

A nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartás adatai foglalkoztatói adatszolgáltatásból származnak, amelyet 2009-ig közvetlenül a foglalkoztató nyújtott be a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap adatszolgáltatás keretében, 2010-től pedig a foglalkoztatói adatszolgáltatások adatai közvetve, a Nemzeti Adó-és Vámhivatalon keresztül érkeznek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.

Ezt az adatszolgáltatást a foglalkoztatott a nála lévő elektronikus dokumentumpéldány módosításával nem tudja megváltoztatni, mivel a 2009. december 31-ig terjedő időszakra a foglalkoztatónak kellene benyújtania a módosító bevallást, 2010. január 1-től pedig a NAV felé kellene önrevízióval élnie, hogy a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban lévő adatokat módosítsa - írta lapunknak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Hozzátette, hogy amennyiben az ügyfél a nála lévő elektronikus iratot módosítja és a nyugdíjbiztosítási eljárásban bizonyítékként benyújtja, az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - mivel nem azonos az ügyfél által benyújtott adat a nyilvántartás adataival - hatósági ellenőrzést kezdeményez. Ennek során a foglalkoztatónál lévő eredeti dokumentumokat összeveti a figyelembe venni kért dokumentum adataival, és ekkor az ONYF szerint egyértelműen megállapítható lenne a benyújtott dokumentum érvényessége, hitelessége.

A főigazgatóság megjegyezte, hogy mivel az ügyfél a foglalkoztatói nyilvántartást (különösen annak papír alapú részeit) nem tudja módosítani, hiába módosítaná az az elektronikus dokumentum saját példányát, az kedvezőbb ellátást nem eredményezne.

További megemlítik meg, hogy a nyugdíjbiztosítási eljárásokban az ügyfelek jellemzően papíralapú dokumentumokat nyújtanak be, és egy elektronikus dokumentumról készített papíralapú másolat csak a foglalkoztató, illetve a papíralapú másolatot készítő szerv által hitelesítve fogadható el.