Más képével vagy adataival való visszaélés, sértegetés, jóhírnév megsértése - a Facebook és a személyiségi jogok
Az internet, különösen a közösségi oldalak az emberi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatásai mellett számos veszélyt is rejtenek az egyének személyiségi jogainak megsértése tekintetében. Ha például valakit egy negatív mesefigurához hasonlítunk, megüthetjük a bokánkat. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Parázsó Helgával az interneten, ezen belül is elsősorban a Facebookon elkövethető személyiségi jogsértésekről beszélgettünk.
A Polgári Törvénykönyv példálózó jelleggel a következő személyiségi jogokat nevesíti: az emberi méltóság védelmét, az élet, a testi épség és az egészség védelmét, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelmét, a személy hátrányos megkülönböztetését, a becsület és a jóhírnév védelmét, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jogot. Ha megvizsgáljuk, ezen jogok nagy részét érintheti a Facebookon való megjelenés.
A Facebookon könnyebb megsérteni másnak a személyiségi jogát?
A közösségi oldalak regisztrált felhasználói sokkal szabadabban, meggondolatlanabbul fogalmaznak, mivel a címzett nincs közvetlenül jelen, mint egy személyes beszélgetés során, vagy osztanak meg egy posztot vagy töltenek fel képeket. Többek között ennek is köszönhető, hogy napjainkban a személyiségi jogok megsértésére gyakran az interneten, a Facebookon kerül sor.
Melyek a leggyakrabban megsértett személyiségi jogok a Facebookon és hogyan lehet ezek megsértését megvalósítani?
A bírósági gyakorlatban felmerült esetek többsége szerint leggyakrabban a személyes adatok védelméhez való jog, a képmáshoz való jog, az emberi méltóság, a becsület és a jóhírnév kerül megsértésre a Facebookon. Valójában nagyon könnyű ilyen jogsértést megvalósítani. A személyes adatok védelme tekintetében irányadó az adatvédelmi törvény azon rendelkezése, miszerint a személyes adatok csak az érintett beleegyezésével használhatóak fel. A Facebookon a személyes adatok védelméhez való jog megsértése megvalósítható például azzal, ha valaki más nevében más személyes adatainak jogellenes felhasználásával regisztrál.
dr. Parázsó Helga
A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, például, ha közzéteszünk egy fényképfelvételt a legutóbbi összejövetelről, amelyen olyan személy is szerepel, aki nem kívánt felkerülni az internetre.
A rosszul megválasztott szavak, üzenetek sérthetik az emberi méltóságot, a becsületet és a jóhírnevet. E körben kiemelendő, hogy a becsület és a jóhírnév védelmének jogával gyakran konkurál a véleménynyilvánítás alaptörvényben is rögzített joga, amely a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi és biztosítja a jó, a káros, a kellemes és a sértő vélemény közlését is.
A bírósági gyakorlat egységes azonban abban, hogy a véleménynyilvánítás alapjoga csak felelősséggel gyakorolható, így nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas, valótlan tények közlésére, az indokolatlanul bántó, lealázó véleménynyilvánításra. Ennek fényében a Polgári Törvénykönyv is kifejezetten kimondja, hogy a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. Egy konkrét ügyben például a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett velünk abban, hogy egy személynek egy negatív mesefigurához történő hasonlítása is indokolatlanul bántó és megalázó, az emberi méltóságot, a becsületet sértő.
A Polgári Törvénykönyv szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. E körben kiemelendő, hogy a jóhírnév megsértésére híresztelés útján is sor kerülhet, amelyre figyelemmel elfogadott a bírósági gyakorlatban, hogy a másoktól származó információ, tartalom közlése sem mentesít a személyiségi jogsértés miatti felelősség alól, így más személy posztjának megosztása is sértheti a jóhírnévhez való jogot. A jogsértés megállapítható abban az esetben is, ha a jogsértő poszt saját profiloldalunkon való megosztás útján csak néhány száz emberhez vagy egy zárt csoportban való megosztás útján több tízezer emberhez is eljut el, a megosztás helye a kár bizonyítása esetén legfeljebb csak a sértettet megillető kártérítés mértékét befolyásolhatja.
Érdemes továbbá kiemelni, hogy a Kúria egy 2016-os eseti döntésében tovább szélesítette a Facebookon elkövethető személyiségi jogsértésekért való felelősséget azzal, hogy kimondta, hogy a közösségi oldalon a profiloldal létrehozója (függetlenül attól, hogy magánszemély vagy jogi személy, illetve szervezet profiloldaláról van szó) is felelősséggel tartozik a saját oldalán megjelenő hozzászólások, kommentek esetleges jogsértő tartalmáért.
A magánszemélyek, illetve közszereplők egyforma védettséget élveznek a személyiségi jogaik védelme kapcsán? Ki minősül közszereplőnek?
Nem, a közszereplőknek a magánszemélyeknél a személyiségi jogok megsértése tekintetében többet kell tűrniük azzal, hogy a súlyosan bántó, megalázó véleménynyilvánítást azonban a közszereplő sem köteles tűrni. Közszereplőnek egyébként az a személy minősül, aki tevékenységével vagy nyilvános fellépésével befolyásolja a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, helyi vagy országos viszonyok alakulását, illetve aki közéleti kérdésekben érintettként szerepel. A közszereplői minőség legfontosabb ismérve a közvélemény formálásának szándéka, így az a személy, aki pusztán saját érdekei védelme érdekében passzív alanya az eseményeknek és tesz e körben nyilvános kijelentéseket nem minősül közszereplőnek, tehát a személyiségi jogai esetleges megsértése esetén sem köteles a többet tűrni.
Mi a jogkövetkezménye annak, ha megsértjük bárkinek (magánszemély vagy közszereplő) a személyiségi jogait?
Az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeinek figyelembevételével követelheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását vagy a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Emellett kérheti azt is, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. További jogkövetkezményként követelhető a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása. Továbbá az is, hogy a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át a sértett részére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a fentiek mellett követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A Facebookra feltett tartalmak gyorsan, hatalmas tömegekhez eljutnak, így a fentiek szerinti, illetve számos egyéb módon elkövethető személyiségi jogsértések rövid idő alatt akár nagy károkat tudnak okozni az érintettnek. A sértett az őt ért nem vagyoni sérelemért pedig sérelemdíjat is követelhet. Különösen fontos e körben, hogy az, akit személyiségi jogaiban megsértenek, a fenti igényeit az öt éves elévülési időn belül érvényesítheti.
Hogyan tudom bizonyítani az engem ért személyiségi jogsértést?
A jogsértés miatt igények érvényesítése iránti peres eljárásban egyrészt bizonyítékul szolgálhatnak a közösségi oldal üzemeltetőjétől származó információk, az oldal üzemeltetője ugyanis a felhasználók hozzájárulásával számos adatot gyűjt a felhasználókról, így például az arra vonatkozó adatokat, amikor a felhasználó létrehoz, megoszt valamit, a felhasználó által elérhetővé tett tartalmakat, bejegyzéseket, fényképeket, a felhasználó üzeneteit. Ezen információkat a Facebook adatkezelési szabályzata szerint a közösségi oldal üzemeltetője hivatalos megkeresésre jogosult és köteles is kiadni, amennyiben annak célja valamilyen illegális tevékenység felfedezése, így jogsértés miatt igények érvényesítése iránti eljárásban egyrészt ezek szolgálhatnak bizonyítékul.
E körben felmerül az a kérdés is, hogy mit tehet a sértett a jogsértés bizonyítása érdekében abban az esetben, ha attól tart, hogy a jogsértő törli a jogellenesen feltöltött fényképfelvételt vagy a jogsértő üzenetet, és hogy bizonyítható-e ilyen esetben is a jogsértés? Ilyenkor az alatt az idő alatt, amíg a jogsértő tartalom elérhető a közösségi oldalon érdemes közjegyzővel ténytanúsítványt készíttetnünk, e dokumentum ugyanis hitelt érdemlően rögzíti, hogy a jogsértő tartalom a ténytanúsítvány készítésének időpontjában a közösségi oldalon elérhető volt, így egy későbbi peres eljárásban a bizonyítást nagymértékben megkönnyíti. A közösségi oldalak felhasználóinak tehát érdemes megfontolniuk, hogy milyen tartalmakat tesznek közzé vagy osztanak meg annak érdekében, hogy ne kövessenek el személyiségi jogsértést.
- 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
- 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők. Részletek Jegyek
- 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk
Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk
Munkavállalóként a munkaviszony egyik legfontosabb tényezője a biztosítási jogviszony. A társadalombiztosítási jogviszonyt az OEP igazolvány, más... Teljes cikk
- Tömeges leépítés jöhet a Facebooknál 1 éve
- Kirúgták, mert nem tartotta bekapcsolva a webkamerát munka közben 1 éve
- Létszámstop jön a Facebook anyacégénél 1 éve
- Metaverzum: másra használnák a fogyasztók, mint a vállalatok 2 éve
- Jogsértéseket tárt fel a D.A.S Jogvédelmi Biztosítónál az MNB 2 éve
- A Facebook egyik volt programozója szerint Zuckerberg karddal fenyegette az alkalmazottakat 2 éve
- Mi történhetett? Távozik a Facebook-vezér 2 éve
- Mikor jogszerűek a munkahelyi kamerák? 2 éve
- Létszámstopot hirdetett a Facebook 2 éve
- Sokba kerülhet, ha meggondolatlanul posztolunk munkahelyünkről 2 éve
- Hogyan mutasd meg a szakmai oldalad a közösségi médiában? 2 éve