Még mindig nagyon drága a foglalkoztatás Magyarországon
A legfrissebb OECD-adatok szerint a bejelentett munkát terhelő állami elvonások Magyarországon még mindig nagyon magasak, a járulékcsökkentés után is - írja az Index.
Az OECD-statisztika alapján készült ábra azt mutatja meg, a legálisan foglalkoztatott munkavállalóra fordított összeg mekkora része marad az alkalmazottnál, és mekkora része kerül az államhoz különböző adók és járulékok formájában. Minél nagyobb az utóbbi aránya, annál nagyobb teljes ráfordítást igényel az alkalmazott nettó bérének emelése a munkáltató részéről - magyarázza a lap.
Az OECD tagországok közül magasan Belgium vezet az elvonások tekintetében, a legkevesebbet pedig Chilében szedi be az állam. A skála két pontja között 47 százalékos eltérés van.
Az Index szerint hazánk összesítésben a harmadik helyet foglalja el az állami elvonások rangsorában, ezzel a régió országai közt Magyarországon messze a legdrágább a foglalkoztatás. A 0,8 százalékpontos javulás ellenére a többi országgal összevetett helyezésünk még romlott is 2015-höz képest, amikor Ausztria még megelőzött minket ezen a téren. Míg Lengyelországban 35,8, Szlovákiában 41,5, Csehországban pedig vándorol az államhoz, itthon a német szinttől épphogy lemaradva 48,2 százalékot visznek el a terhek.
A magas terhek miatt a multik máshová viszik beruházásaikat, fejlesztéseiket, illetve a bérek is nehezebben emelkednek. A kormány 2017-től 22 százalékosra csökkentette a munkaadók által fizetendő szociális hozzájárulás mértékét, 2018-tól pedig jön a 20 százalékos szint, de ezzel még nem fogunk felzárkózni.
Index
Az OECD tagországok közül magasan Belgium vezet az elvonások tekintetében, a legkevesebbet pedig Chilében szedi be az állam. A skála két pontja között 47 százalékos eltérés van.
Az Index szerint hazánk összesítésben a harmadik helyet foglalja el az állami elvonások rangsorában, ezzel a régió országai közt Magyarországon messze a legdrágább a foglalkoztatás. A 0,8 százalékpontos javulás ellenére a többi országgal összevetett helyezésünk még romlott is 2015-höz képest, amikor Ausztria még megelőzött minket ezen a téren. Míg Lengyelországban 35,8, Szlovákiában 41,5, Csehországban pedig vándorol az államhoz, itthon a német szinttől épphogy lemaradva 48,2 százalékot visznek el a terhek.
A magas terhek miatt a multik máshová viszik beruházásaikat, fejlesztéseiket, illetve a bérek is nehezebben emelkednek. A kormány 2017-től 22 százalékosra csökkentette a munkaadók által fizetendő szociális hozzájárulás mértékét, 2018-tól pedig jön a 20 százalékos szint, de ezzel még nem fogunk felzárkózni.
Index
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Így teszi le a névjegyét egy új vezető