Szerző: Cseke Balázs
Megjelent: 5 éve

Megszüntetni vagy átalakítani kellene a kommunikációs képzést?

images

images

Néhány nappal az ügy kirobbanása után közös állásfoglalásban reagáltak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Corvinus Egyetem, az ELTE, az Eszterházy Károly Főiskola, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudományt oktató tanszékei, valamint a Médiakutató Alapítvány, melyben mélységes aggodalmukat fejezték ki a miniszteri tervezettel kapcsolatban. Ugyan nem vonták kétségbe a szakstruktúra felülvizsgálatának szükségességét, azonban ahhoz, hogy az egyeztetés szakmailag megalapozott legyen, tárgyalást indítványoztak többek között a szak munkaerő-piaci hasznosíthatóságáról és szakracionalizálásról.

Az állásfoglalásban kiemelték, hogy a közvélekedéssel ellentétben az adatok azt támasztják alá, hogy a kommunikáció- és médiatudomány szakot végzett hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedése kifejezetten jó, tehát nem a képzés megszüntetését, hanem a további támogatását javasolták. Hogy mennyire átgondolatlan volt az elképzelés, jelzi, hogy április végén már vissza is vonták a képzés megszüntetésének tervét, ugyanakkor szabad bölcsészet szakon eltörölték a kommunikáció szakirányt.

Még a visszavonás előtt, április közepén a Design Terminálban kerekasztalhoz ültek egyetemi oktatók, a szakma képviselői és HR-es szakemberek, hogy megvitassák a képzés jövőjét, szükségességét, társadalmi megítélését és munkaerő-piaci indokoltságát.

Már rögtön az elején leszögezték a résztvevők, hogy semmiképp se gondolják, hogy meg kéne szüntetni a kommunikációs képzést, és abszurdnak, képtelenségnek tartják a néhány évente állandóan felrebbenő elképzelést.

Valójában már megszűnt

Mentes Endre, ACG reklámügynökség ügyvezetője a beszélgetés elején radikálisan fogalmazott: szerinte a kommunikációs képzés Magyarországon már megszűnt. Példaként a 92 fős reklámügynökségét említette, ahol a friss kommunikáció- és médiatudomány szakos diplomások tudása hagy maga után kívánni valót, így nem véletlen, hogy mindössze öt média szakon végzett munkatársa van. Ennek ellenére szükségesnek tartja a minőségi kommunikáció oktatást, de nem vitatja, hogy vannak problémák a képzéssel.

Bajomi Lázár Péter, a Médiakutató folyóirat főszerkesztője hozzátette, hogy nem csak megszüntetéssel lehet eltörölni egy képzést, el is lehet fojtani, mint ahogy az elmúlt öt évben államosították az összes médiakutatást a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az első Orbán-kormány a kétezres évek elején már kísérletet tett egyszer a képzés megszüntetésére, és mint látható, azóta is folyamatosan próbálkoznak.

Társadalom- vagy bölcsészettudomány?

A beszélgetés egyik jelentős pontja volt a képzés pontos meghatározásának megfogalmazása, hiszen megoszlottak a vélemények, hogy társadalomtudománynak vagy bölcsészettudománynak identifikáljuk a kommunikáció szakot. Míg Horányi Özséb, a Corvinus Egyetem professor emeritusa az előbbi, Müllner András az ELTE Kommunikáció- és Médiatudomány tanszékének vezetője egyértelműen a második mellett foglalt állást, kiemelve, hogy az egyetemek célja nem az újságíróképzés, hanem egyfajta érzékenyítés, amely szociológiai, média-, bölcsészet- és nyelvtudományi kurzusokat is magában foglal.

A legfontosabb kérdés, amely felmerült a csaknem másfélórás beszélgetés során, hogy hogyan lehetne az elméleti és gyakorlati oktatást közelebb hozni egymáshoz, hogyan lehetne az egyetemi képzést közelíteni a munkaerő-piachoz.

Gyakorlatiasabb oktatást

Müllner András kifejtette, hogy ebben mindig is nagy viták voltak, mert az oktatók inkább az elméleti oktatást preferálták, ezzel szemben a hallgatók a kezdetektől fogva gyakorlatorientáltabbak voltak, és a száraz társadalomtudományos elmélet helyett inkább stúdiókban és szerkesztőségekben szerették volna kipróbálni magukat. Erre jó lehetőséget biztosíthatna a gyakornoki idő, azonban a gyakornoki pozíció megszervezésére még sem az egyetemek, sem a munkahelyek nincsenek rendesen felkészülve.

Munkaadói oldalról Mentes Endre úgy látja, hogy a cégek a legtöbb esetben három hónapig ingyen dolgozó rabszolgákként tekintenek a gyakornokokra, és vagy értelmetlen aktatologatós feladatokat osztanak ki nekik, vagy ha komoly projektfeladatokba kapcsolódhatnak be a diákok, három hónap után így is elküldik őket, mert akkor már fizetni kellene a munkájukért.

Nyírő Nóra, a Corvinus Egyetem korábbi oktatója, jelenleg az OMD reklámügynökség account directora hozzátette, hogy szerinte az is nagy problémát jelent, hogy nincs átjárás az egyetemi oktatói és a gyakorlati szféra között. A legtöbb esetben a tanárok személyes kapcsolatain múlik, mennyire lehet gyakorlatias az oktatás. Jó ötletnek tartja például szakmai meghívottakkal színesíteni a kurzusokat, vagy forgatásra, stúdióba, szerkesztőségbe vinné a diákokat, mert szerinte nem lehet az egyetemi padban újságírást tanulni.

Úgyis csak a soft skillek számítanak

Sámson Dorottya, HR-szakember, a Profession.hu munkatársa elmondta, hogy a munkahelyek nem azt nézik, hogy valakinek alapszakos vagy mesterszakos diplomája van, hanem a legfontosabbak az úgy nevezett „soft skillek”, az alkalmazkodó képesség, illetve a motiváció és elkötelezettség, mert az a tapasztalata, hogy az elmúlt években a kommunikáció szakon végzett hallgatóknál sok esetben az utóbbi kettő jelentős mértékben hiányzik. Hiába van csaknem hétezer nyitott állásajánlat a honlapjukon, nem mondhatni, hogy megrohamoznák a cégeket a frissen végzett diplomások. Ennek ellenére képtelenségnek tartja a szak teljes megszűntetését, de a keretszámok felülvizsgálatát javasolja.

Nyírő Nóra is nagyon hiányolja a motiváltságot, az alázatot és a tanulni akarást. Elmesélte, hogy cége minden évben szervez médiaversenyt egyetemi hallgatóknak, de a győzteseknek hiába kínálnak gyakornoki pozíciót, kikosarazzák őket, mert az indulóknak már van máshol helyük. Úgy véli, hogy összességében csupán egy nagyon szűk, tíz százalékos réteg van, aki valóban motivált, részt vesz a különböző versenyeken, és akikre lehet építeni. Mindenesetre a gyakornokok foglalkoztatása nagyon nagy terhet jelent az egyes cégeknek: a megfelelő kapcsolattartáshoz, koordinációhoz és a taníttatáshoz jelentős időbeli- anyagi- és energiaráfordításra lenne szükség, amit sok esetben nem tudnak biztosítani a vállalatok.

De nagy problémát jelent Mentes Endre szerint az is, hogy az egyetemről kikerülve rengetegen azt se tudják, mivel szeretnének foglalkozni. Megemlítette, hogy a hozzájuk jelentkező kommunikáción végzett hallgatók tipikus válasza, hogy azért ezt a szakot tanulták, mert vagy a médiában szeretnének dolgozni vagy a kommunikáció szak olyan szexi. Sámson Dorottya úgy reagált, hogy ezért nem lehet egyedül az egyetemeket hibáztatni, mert végső soron a hallgatók felelősek a boldogulásukért.

Habár fontos kijelentések hangzottak el a beszélgetés során mind oktatói, mind szakmai oldalról, de sok esetben konkrét választ nem kaptunk. Nem tudtuk meg például pontosan, hogy mit lehetne alakítani a képzés struktúráján, hogyan lehetne megoldani a gyakornoki pozíciót és hogyan lehetne növelni a szak társadalmi presztízsét.

A fotókat Deák Vera készítette.
  • 2020.11.17Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE A Toborzás a LinkedIn-en és a Facebookon 1 napos workshopon délelőtt kérdést kaphat LinkenInnel kapcsolatos kérdéseire, szó lesz továbbá a vállalati oldal fontos elemeiről, karrieroldalról és oldal-analitikákról. Délután példákkal színesítve ismerkedhet meg a kampánykezeléssel, kapcsolati háló felépítésének kérdéseivel és egyéb, Facebookkal kapcsolatos funkcióval. Részletek Jegyek
  • 2020.11.23Művezető képzés A művezetők szakmai továbbképzése a vezetői feladataik eredményes és hatékony ellátására. A résztvevők vezetői, problémamegoldási és termelékenységfejlesztési készségeinek fejlesztése konkrét feladatokon, szituációs játékokon, esettanulmányokon keresztül. Részletek Jegyek
  • 2020.12.05 Teljesítménymenedzsment és motiváció A résztvevők megtanulják, beosztottjaik teljesítményére ható területek helyes menedzselését. Képessé válnak akár munkavégzés közben hatásos, rövid coaching beszélgetések levezetésére. Megismerik a teljesítmény menedzsment eszközrendszerét. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Nagy a baj, tényleg elfogynak a tanárok

Az elmúlt húsz évben soha nem volt olyan alacsony a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, mint a 2019-2020-as tanévben. Teljes cikk

Honvédkadétok képzése kezdődik jövőre Zalaegerszegen

A következő tanévtől honvédkadét-szakképzés indul Zalaegerszegen. A leendő diákok a gépjármű-mechatronikai technikusképzés keretében... Teljes cikk

Havi 75 ezer forint ösztöndíjra pályázhatnak a pedagógushallgatók

Idén már a tanító alapképzési szakon tanulók is pályázhatnak a Klebelsberg Ösztöndíj Programba - közölte Schanda Tamás, az Innovációs és... Teljes cikk