Megtizedelheti a garantált bérminimum emelése a fogyatékos embereket ellátó civil szervezeteket
A Búzavirág Alapítvány állami gondozásban felnőtt vak fiatalokat fogad be, önállóságra segíti őket és szakmát ad a kezükbe, ám dolgozói közül tízet el fog küldeni, ha január 1-jétől nem tudja fedezni 10 millió forinttal emelkedő költségeit. Ezzel jár, hogy a szakdolgozók bérét 25 százalékkal kell megemelni 2017 január elsejétől - mondta el Németh Márta az alapítvány vezetője.
- így fogadta a fogyatékos embereket foglalkoztató Búzavirág Alapítvány vezetője a pozitívnak szánt kormányzati intézkedés hírét, amikor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint a miniszterelnök kérésére elment a falig, vagyis addig a pontig, amíg a munkáltatók ki tudják fizetni a húzós 25 százalékos szakdolgozói béremelést. (Mint ismert a minimálbért 15, a garantált bérminimumot 25 százalékkal emelte a kormány.)
A Miskolctól órányira fellelhető vámosújfalui szervezetnek ez egyet jelent azzal a tudattal élni, mint amikor egy csónak ki van téve a természet koordinálhatatlan erejének, ami január elsejével a sziklafalhoz fogja csapni, mert az állami támogatás, az adományok és pályázatok már nem fedezik a Búzavirág Alapítvány költségeit, pedig állami feladatokat lát el.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) az érintett érdekképviseletek széles támogatásával kezdeményezte az Emberi Erőforrások Minisztériumánál a 2017-es költségvetési törvényben rögzített intézményi normatívák és a támogató szolgálatok finanszírozásának azonnali felülvizsgálatát (részletek keretes írásunkban). Arra hivatkozva, hogy a leghátrányosabb megkülönböztetés a civilek által ellátott magyar állampolgárokat éri, de legalább az egyházi fenntartású intézmények klienseinek - a Vatikáni szerződés alapján - nem kell elszenvedniük ezt a hátrányt - jegyi meg a MEOSZ.
"Méltatlan magánszemélyektől, vállaltoktól adományt kérni az állami feladatok ellátására"
Németh Márta évente ötvenre becsüli a vakon születő, illetve a szülés után súlyos látássérültté váló koraszülött gyerekek számát, akik közül évente 2-3 kerül állami gondozásba. Az iskola befejezése után elsősorban az ő számukra biztosítanak az Alapítványnál otthont és rehabilitációt, és adnak nekik munkát, a környéken élő fogyatékosokkal együtt.
"Évek óta a költségeink 50 százalékát fedezi az állami támogatás, a többit adományokból, pályázatokból fedeztük. Méltatlan magánszemélyektől, vállaltoktól adományt kérni az állami feladatok ellátására, és ezt most 25 százalékkal meg kell fejelnünk" - mondta Németh Márta.
Azért beszél méltatlan helyzetéről, mert az állam vállalt feladata, hogy gondoskodjon azokról, akik nem tudnak gondoskodni saját magukról, nem a civil szervezeteké, melyek nélkül azonban sokan élnének közülük emberhez méltatlan életet - fejtette ki.

Mindenesetre a konstrukciót tekintve nyilvánvaló, hogy csak félig tesz eleget vállalásának a kormány, és az egész országot tekintve összesen 3 ezer fogyatékos személy lakhatását, ellátását és munkáját nullázhatja le a béremelési kényszerrel, mert - úgy tűnik - nem gondolt a versenyszférán kívül rekedő sérülékeny ezrekre.
Emlékezetes, hogy a garantált minimálbér emelésének bejelentésekor a munkáltatói oldal érdekképviseletei aggodalmukat fejezte ki, hogy a kis- és középvállalkozások nem fogják tudni megtartani munkavállalóik egy részét.

Hogy kikről van szó?
Németh Márta korábban a Vakok Állami Intézetében dolgozott vakon született, állami gondozott kamaszokkal:
"Három gimis lány teát akart főzni magának, de nem sikerült: "Cukrot és citromot raktunk a bögrébe, de a tea már nem fér bele" - ezzel jöttek oda hozzám, és ez elég szomorkás képet ad az állami ellátásról. A lányok közül egy ide került Vámosújfalura, most fazekas mesterséget oktat ép gyerekeknek, és szívesen vigyáz a gyerekemre, akit rajta kívül csak a nagymamára bíznék. Egy ellátottból felnőtt ember lett. Ugyanolyan felnőtt, mint én" - mondta Németh Márta.

Van pár belebegtetett intézkedés, amiben bízhatnak, mégis ott tartanak december 23-án, hogy nem biztos a folytatás, hogy továbbra is dolgozó, öntudatos látássérült felnőtteket adhatnak az országnak.
Mit mondjon Németh Márta munkavállalóinak a napokban a karácsonyi készülődés közben? Bízzanak abban, hogy elég lesz a megtartásukhoz a rehabilitációs kártya kiterjesztése - ez azt jelenti, hogy nem kell szociális hozzájárulást fizetni utánuk - és a szociális bérpótlék megemelése? Mivel eddig ebben egy egész szakma nem biztos, ezért csendesen, alázattal mielőbb megnyugtató helyzetet kell teremtenie a kormánynak.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárnak címzett nyílt levelében írta december elején:
Az államnak felelőssége, hogy állampolgárai, esetünkben a fogyatékos emberek számára, biztosítsa a szükséges ellátásokat, szolgáltatásokat. Ehhez köteles az őket ellátó intézmények működésére megfelelő fedezetet nyújtani.
Egy olyan normatívát, amely garantálja az intézmények törvényes, biztonságos és kiszámítható működését. A jelenlegi finanszírozási rendszerben ez nem valósul meg, az állam a feladatait és felelősségét áthelyezi a fenntartóra!
A MEOSZ már hosszú ideje kéri a mindenkori magyar kormányokat, hogy vizsgálják felül azt a hibás gyakorlatot, mely közvetve, de hátrányosan megkülönbözteti a magyar állampolgárokat az alapján, hogy az ellátásukat milyen szektorhoz tartozó fenntartónál kapják meg. A leghátrányosabb megkülönböztetés a civilek által ellátott magyar állampolgárokat éri, de legalább az egyházi fenntartású intézmények klienseinek - a Vatikáni szerződés alapján - nem kell elszenvedniük ezt a hátrányt.
Magyarország nem tehet különbséget az állampolgárai között, az ellátásukra ugyanakkora fedezetet kell biztosítania minden esetben, történjék az civil, önkormányzati vagy egyházi fenntartású szervezetnél! A magyar államnak régi adóssága az egységes és szektorsemleges finanszírozás megteremtése!