Megtizedelheti a garantált bérminimum emelése a fogyatékos embereket ellátó civil szervezeteket
A Búzavirág Alapítvány állami gondozásban felnőtt vak fiatalokat fogad be, önállóságra segíti őket és szakmát ad a kezükbe, ám dolgozói közül tízet el fog küldeni, ha január 1-jétől nem tudja fedezni 10 millió forinttal emelkedő költségeit. Ezzel jár, hogy a szakdolgozók bérét 25 százalékkal kell megemelni 2017 január elsejétől - mondta el Németh Márta az alapítvány vezetője.
"Mellbe vágott, amikor idén novemberben kiszámoltam, hogy 10 millió forint hiányzik ahhoz, hogy jövőre is munkát adhassak 60, köztük 50 fogyatékos munkatársamnak. Mondjam azt, hogy tízet elküldök?"
- így fogadta a fogyatékos embereket foglalkoztató Búzavirág Alapítvány vezetője a pozitívnak szánt kormányzati intézkedés hírét, amikor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint a miniszterelnök kérésére elment a falig, vagyis addig a pontig, amíg a munkáltatók ki tudják fizetni a húzós 25 százalékos szakdolgozói béremelést. (Mint ismert a minimálbért 15, a garantált bérminimumot 25 százalékkal emelte a kormány.)
A Miskolctól órányira fellelhető vámosújfalui szervezetnek ez egyet jelent azzal a tudattal élni, mint amikor egy csónak ki van téve a természet koordinálhatatlan erejének, ami január elsejével a sziklafalhoz fogja csapni, mert az állami támogatás, az adományok és pályázatok már nem fedezik a Búzavirág Alapítvány költségeit, pedig állami feladatokat lát el.
Németh Márta (balra), a Búzavirág Alapítvány termékeivel
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) az érintett érdekképviseletek széles támogatásával kezdeményezte az Emberi Erőforrások Minisztériumánál a 2017-es költségvetési törvényben rögzített intézményi normatívák és a támogató szolgálatok finanszírozásának azonnali felülvizsgálatát (részletek keretes írásunkban). Arra hivatkozva, hogy a leghátrányosabb megkülönböztetés a civilek által ellátott magyar állampolgárokat éri, de legalább az egyházi fenntartású intézmények klienseinek - a Vatikáni szerződés alapján - nem kell elszenvedniük ezt a hátrányt - jegyi meg a MEOSZ.
"Méltatlan magánszemélyektől, vállaltoktól adományt kérni az állami feladatok ellátására"
Németh Márta évente ötvenre becsüli a vakon születő, illetve a szülés után súlyos látássérültté váló koraszülött gyerekek számát, akik közül évente 2-3 kerül állami gondozásba. Az iskola befejezése után elsősorban az ő számukra biztosítanak az Alapítványnál otthont és rehabilitációt, és adnak nekik munkát, a környéken élő fogyatékosokkal együtt.
"Évek óta a költségeink 50 százalékát fedezi az állami támogatás, a többit adományokból, pályázatokból fedeztük. Méltatlan magánszemélyektől, vállaltoktól adományt kérni az állami feladatok ellátására, és ezt most 25 százalékkal meg kell fejelnünk" - mondta Németh Márta.
Azért beszél méltatlan helyzetéről, mert az állam vállalt feladata, hogy gondoskodjon azokról, akik nem tudnak gondoskodni saját magukról, nem a civil szervezeteké, melyek nélkül azonban sokan élnének közülük emberhez méltatlan életet - fejtette ki.
A legkisebb búzavirág, Kristóf, egy látássérült házaspár gyermeke. Ők itt éltek a lakóotthonban, itt házasodtak össze, itt született két gyermekük. Azóta házat vettek a faluban, de visszajárnak dolgozni, kosarat fonnak. A gyerekeik egészségesek
Mindenesetre a konstrukciót tekintve nyilvánvaló, hogy csak félig tesz eleget vállalásának a kormány, és az egész országot tekintve összesen 3 ezer fogyatékos személy lakhatását, ellátását és munkáját nullázhatja le a béremelési kényszerrel, mert - úgy tűnik - nem gondolt a versenyszférán kívül rekedő sérülékeny ezrekre.
Emlékezetes, hogy a garantált minimálbér emelésének bejelentésekor a munkáltatói oldal érdekképviseletei aggodalmukat fejezte ki, hogy a kis- és középvállalkozások nem fogják tudni megtartani munkavállalóik egy részét.
Keményen dolgoznak: 60 ember munkájának egy része a pulton
Hogy kikről van szó?
Németh Márta korábban a Vakok Állami Intézetében dolgozott vakon született, állami gondozott kamaszokkal:
"Három gimis lány teát akart főzni magának, de nem sikerült: "Cukrot és citromot raktunk a bögrébe, de a tea már nem fér bele" - ezzel jöttek oda hozzám, és ez elég szomorkás képet ad az állami ellátásról. A lányok közül egy ide került Vámosújfalura, most fazekas mesterséget oktat ép gyerekeknek, és szívesen vigyáz a gyerekemre, akit rajta kívül csak a nagymamára bíznék. Egy ellátottból felnőtt ember lett. Ugyanolyan felnőtt, mint én" - mondta Németh Márta.
Gimis korában nem tudott teát főzni, azután a Búzavirágnál lett belőle felnőtt ember, és most gyerekeket tanít
Van pár belebegtetett intézkedés, amiben bízhatnak, mégis ott tartanak december 23-án, hogy nem biztos a folytatás, hogy továbbra is dolgozó, öntudatos látássérült felnőtteket adhatnak az országnak.
Mit mondjon Németh Márta munkavállalóinak a napokban a karácsonyi készülődés közben? Bízzanak abban, hogy elég lesz a megtartásukhoz a rehabilitációs kártya kiterjesztése - ez azt jelenti, hogy nem kell szociális hozzájárulást fizetni utánuk - és a szociális bérpótlék megemelése? Mivel eddig ebben egy egész szakma nem biztos, ezért csendesen, alázattal mielőbb megnyugtató helyzetet kell teremtenie a kormánynak.
A szent család a Búzavirág tavalyi karácsonyi műsorában: József vak, Mária értelmi fogyatékos - mindketten születésüktől állami gondozottak. Lábuknál a pásztorok ajándéka és a szamárnak öltöztetett vakvezető kutya, Miru
- így fogadta a fogyatékos embereket foglalkoztató Búzavirág Alapítvány vezetője a pozitívnak szánt kormányzati intézkedés hírét, amikor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint a miniszterelnök kérésére elment a falig, vagyis addig a pontig, amíg a munkáltatók ki tudják fizetni a húzós 25 százalékos szakdolgozói béremelést. (Mint ismert a minimálbért 15, a garantált bérminimumot 25 százalékkal emelte a kormány.)
A Miskolctól órányira fellelhető vámosújfalui szervezetnek ez egyet jelent azzal a tudattal élni, mint amikor egy csónak ki van téve a természet koordinálhatatlan erejének, ami január elsejével a sziklafalhoz fogja csapni, mert az állami támogatás, az adományok és pályázatok már nem fedezik a Búzavirág Alapítvány költségeit, pedig állami feladatokat lát el.
Németh Márta (balra), a Búzavirág Alapítvány termékeivelA Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) az érintett érdekképviseletek széles támogatásával kezdeményezte az Emberi Erőforrások Minisztériumánál a 2017-es költségvetési törvényben rögzített intézményi normatívák és a támogató szolgálatok finanszírozásának azonnali felülvizsgálatát (részletek keretes írásunkban). Arra hivatkozva, hogy a leghátrányosabb megkülönböztetés a civilek által ellátott magyar állampolgárokat éri, de legalább az egyházi fenntartású intézmények klienseinek - a Vatikáni szerződés alapján - nem kell elszenvedniük ezt a hátrányt - jegyi meg a MEOSZ.
"Méltatlan magánszemélyektől, vállaltoktól adományt kérni az állami feladatok ellátására"
Németh Márta évente ötvenre becsüli a vakon születő, illetve a szülés után súlyos látássérültté váló koraszülött gyerekek számát, akik közül évente 2-3 kerül állami gondozásba. Az iskola befejezése után elsősorban az ő számukra biztosítanak az Alapítványnál otthont és rehabilitációt, és adnak nekik munkát, a környéken élő fogyatékosokkal együtt.
"Évek óta a költségeink 50 százalékát fedezi az állami támogatás, a többit adományokból, pályázatokból fedeztük. Méltatlan magánszemélyektől, vállaltoktól adományt kérni az állami feladatok ellátására, és ezt most 25 százalékkal meg kell fejelnünk" - mondta Németh Márta.
Azért beszél méltatlan helyzetéről, mert az állam vállalt feladata, hogy gondoskodjon azokról, akik nem tudnak gondoskodni saját magukról, nem a civil szervezeteké, melyek nélkül azonban sokan élnének közülük emberhez méltatlan életet - fejtette ki.
A legkisebb búzavirág, Kristóf, egy látássérült házaspár gyermeke. Ők itt éltek a lakóotthonban, itt házasodtak össze, itt született két gyermekük. Azóta házat vettek a faluban, de visszajárnak dolgozni, kosarat fonnak. A gyerekeik egészségesekMindenesetre a konstrukciót tekintve nyilvánvaló, hogy csak félig tesz eleget vállalásának a kormány, és az egész országot tekintve összesen 3 ezer fogyatékos személy lakhatását, ellátását és munkáját nullázhatja le a béremelési kényszerrel, mert - úgy tűnik - nem gondolt a versenyszférán kívül rekedő sérülékeny ezrekre.
Emlékezetes, hogy a garantált minimálbér emelésének bejelentésekor a munkáltatói oldal érdekképviseletei aggodalmukat fejezte ki, hogy a kis- és középvállalkozások nem fogják tudni megtartani munkavállalóik egy részét.
Keményen dolgoznak: 60 ember munkájának egy része a pultonHogy kikről van szó?
Németh Márta korábban a Vakok Állami Intézetében dolgozott vakon született, állami gondozott kamaszokkal:
"Három gimis lány teát akart főzni magának, de nem sikerült: "Cukrot és citromot raktunk a bögrébe, de a tea már nem fér bele" - ezzel jöttek oda hozzám, és ez elég szomorkás képet ad az állami ellátásról. A lányok közül egy ide került Vámosújfalura, most fazekas mesterséget oktat ép gyerekeknek, és szívesen vigyáz a gyerekemre, akit rajta kívül csak a nagymamára bíznék. Egy ellátottból felnőtt ember lett. Ugyanolyan felnőtt, mint én" - mondta Németh Márta.
Gimis korában nem tudott teát főzni, azután a Búzavirágnál lett belőle felnőtt ember, és most gyerekeket tanítVan pár belebegtetett intézkedés, amiben bízhatnak, mégis ott tartanak december 23-án, hogy nem biztos a folytatás, hogy továbbra is dolgozó, öntudatos látássérült felnőtteket adhatnak az országnak.
Mit mondjon Németh Márta munkavállalóinak a napokban a karácsonyi készülődés közben? Bízzanak abban, hogy elég lesz a megtartásukhoz a rehabilitációs kártya kiterjesztése - ez azt jelenti, hogy nem kell szociális hozzájárulást fizetni utánuk - és a szociális bérpótlék megemelése? Mivel eddig ebben egy egész szakma nem biztos, ezért csendesen, alázattal mielőbb megnyugtató helyzetet kell teremtenie a kormánynak.
A szent család a Búzavirág tavalyi karácsonyi műsorában: József vak, Mária értelmi fogyatékos - mindketten születésüktől állami gondozottak. Lábuknál a pásztorok ajándéka és a szamárnak öltöztetett vakvezető kutya, MiruMEOSZ: Magyarország nem tehet különbséget az állampolgárai között
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárnak címzett nyílt levelében írta december elején:
Az államnak felelőssége, hogy állampolgárai, esetünkben a fogyatékos emberek számára, biztosítsa a szükséges ellátásokat, szolgáltatásokat. Ehhez köteles az őket ellátó intézmények működésére megfelelő fedezetet nyújtani.
Egy olyan normatívát, amely garantálja az intézmények törvényes, biztonságos és kiszámítható működését. A jelenlegi finanszírozási rendszerben ez nem valósul meg, az állam a feladatait és felelősségét áthelyezi a fenntartóra!
A MEOSZ már hosszú ideje kéri a mindenkori magyar kormányokat, hogy vizsgálják felül azt a hibás gyakorlatot, mely közvetve, de hátrányosan megkülönbözteti a magyar állampolgárokat az alapján, hogy az ellátásukat milyen szektorhoz tartozó fenntartónál kapják meg. A leghátrányosabb megkülönböztetés a civilek által ellátott magyar állampolgárokat éri, de legalább az egyházi fenntartású intézmények klienseinek - a Vatikáni szerződés alapján - nem kell elszenvedniük ezt a hátrányt.
Magyarország nem tehet különbséget az állampolgárai között, az ellátásukra ugyanakkora fedezetet kell biztosítania minden esetben, történjék az civil, önkormányzati vagy egyházi fenntartású szervezetnél! A magyar államnak régi adóssága az egységes és szektorsemleges finanszírozás megteremtése!
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárnak címzett nyílt levelében írta december elején:
Az államnak felelőssége, hogy állampolgárai, esetünkben a fogyatékos emberek számára, biztosítsa a szükséges ellátásokat, szolgáltatásokat. Ehhez köteles az őket ellátó intézmények működésére megfelelő fedezetet nyújtani.
Egy olyan normatívát, amely garantálja az intézmények törvényes, biztonságos és kiszámítható működését. A jelenlegi finanszírozási rendszerben ez nem valósul meg, az állam a feladatait és felelősségét áthelyezi a fenntartóra!
A MEOSZ már hosszú ideje kéri a mindenkori magyar kormányokat, hogy vizsgálják felül azt a hibás gyakorlatot, mely közvetve, de hátrányosan megkülönbözteti a magyar állampolgárokat az alapján, hogy az ellátásukat milyen szektorhoz tartozó fenntartónál kapják meg. A leghátrányosabb megkülönböztetés a civilek által ellátott magyar állampolgárokat éri, de legalább az egyházi fenntartású intézmények klienseinek - a Vatikáni szerződés alapján - nem kell elszenvedniük ezt a hátrányt.
Magyarország nem tehet különbséget az állampolgárai között, az ellátásukra ugyanakkora fedezetet kell biztosítania minden esetben, történjék az civil, önkormányzati vagy egyházi fenntartású szervezetnél! A magyar államnak régi adóssága az egységes és szektorsemleges finanszírozás megteremtése!
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?